Halló, itt a segítség!
A telefonos alkalmazások 30 százalékát tizenévesek fejlesztik, köztük magyar középiskolások és egyetemisták, akik egyrészt a saját életüket próbálják megkönnyíteni az applikációikkal, másrészt beteg és sérült embereknek segítenek.
Elképesztőek a számok, amelyek az egy főre jutó mobiltelefonokról és kütyühasználati szokásokról tudósítanak – a worldometers.info számlálója például egy átlagos csütörtök délelőtt 11 órakor már közel 3 millió, csak aznap eladott mobiltelefont jelez. A GSMA Intelligence (ez a szervezet valós időben követi az egyedi mobil-előfizetők számának alakulását a világon) legújabb jelentése szerint az előfizetések száma néhány százezerrel meghaladja a Földön élő, aktív telefonhasználó emberek számát; az október 18-án lezajlott Mobile Hungary konferencián elhangzott szakmai vélemények szerint pedig 7,5 milliárd emberre ma a világon több mint 7 milliárd mobiltelefon jut, melynek mostanra már több mint a fele okostelefon.
Mi, a digitális bevándorlók, elképedve állunk a jelenség előtt, és még a legnagyobb technicisták is nehezen tudnak lépést tartani a szinte hétről hétre változó piaccal, innovációkkal, ugyanakkor a gyerekeink, a mai tizenéves korosztály tagjai már olyannyira digitális bennszülöttek, hogy nemcsak használói, de alakítói is a mobilkultúrának: a telefonos, illetve tabletes alkalmazások több mint 30 százalékát diákok, egyetemisták és középiskolások – köztük magyarok – fejlesztik.
Nyitva van a menza?
Itthon a gyerekek elsősorban a saját igényeik alapján, maguknak programoznak: főként azzal kísérleteznek, hogyan tudnák megkönnyíteni a tanulást, miként lehetne gördülékenyebbé tenni a tanár-diák kommunikációt, illetve mivel lehetne tehermentesíteni az amúgy is mindig időzavaros, megbízhatatlan szülőt a családmenedzsmentben.
Korábban a Vasárnapi Hírek is írt portrét arról a kislányról, Názer Liliről, aki alig 11 évesen készítette el az azóta többszörösen díjnyertes DailyTakeMe című applikációt, mely családok időbeosztását segít rendszerbe terelni: táblázatos formában, interaktív módon követhető nyomon vele, mikor ki megy az iskolába a gyerekért. Mindezek mellett különféle játékok, valamint társadalmi érzékenységű projektek vannak a fejlesztések élbolyában – leggyakrabban a saját közösségi életük megkön?- nyítése motiválja a fiatalokat. A 15 éves Schütz Dávid és a 17 esztendős Simonffy László például egy olyan chatbotot (beszélő programot) készített a szegedieknek, ami könnyen és élőben teszi elérhetővé a helyi menetrendet. Ha nincs kiírva, hány perc múlva jön a villamos, vagy mennyit kell várni a buszra a csatlakozásnál, akkor sem kell kétségbe esni: a Messengeren elérhető chatbotnak csak meg kell adni a megálló nevét, és az máris küldi, mikor jön a következő járat, hány perc múlva lesz a kívánt célállomáson, és onnan mivel és mikor lehet továbbmenni.
Úgy tűnik, a szegediek élen járnak a digitális forradalomban, hiszen az ország első, kifejezetten középiskolai alkalmazását is egy szegedi tinédzser készítette el iskolája, a Kőrösy József Gazdasági Szakképző számára. Az interaktív órarend mellett az applikáción keresztül olyan hasznos információk érhetők el netkapcsolat nélkül, mint hogy nyitva van-e már a menza, mi a matektanár e-mail címe vagy melyik teremben lesz órája annak a csinos kilencedikes lánynak. Persze csak abban az esetben, ha a lány is letöltötte telefonjára az alkalmazást.
Okostelefonokat kikapcsolni!
Két fiatal informatikus – Mérő Bálint (19) és Bordás Ádám (16) – fejlesztése a Redmenta névre keresztelt felhőalapú feladatkészítő applikáció kifejezetten pedagógusoknak készült. A fiúk gondoltak egy merészet, és abból a tudományos kutatási eredményből kiindulva, mely szerint nem az ismétlés, hanem a tesztelés a „tudás anyja”, elmondták tanáraiknak, hogyan volna célszerű számon kérni őket, diákokat.
Az applikációval témakörtől függetlenül egyszerűen, gyorsan összeállíthatók és módosíthatok tudásellenőrző feladatsorok, melyeket online megosztva a tanulók akár táblagépen vagy az okostelefonjukon is meg tudják írni a dolgozatukat. A könnyen kezelhető alkalmazást mindenki számára hozzáférhetővé tették, illetve, hogy a nyelviskolák is tudják alkalmazni, az applikáció többnyelvűsítésén is dolgoznak. A fiúk legnagyobb fájdalma, hogy bár egyre több pedagógus használja tesztek összeállításához a Redmentát, a számonkérés ugyanúgy, papíralapon történik, és csak nagyon apró lépésekkel lehet (ha lehet) a teljes technológiát átszivárogtatni az oktatásba. A legtöbb iskolában ugyanis még ma is úgy kezdődik a nap, hogy „az okostelefonokat kérjük kikapcsolni vagy a tanári asztalon lévő kosárkában elhelyezni!”.
Innovatív orvosi megoldások
Eggyel nagyobb lépésre szánták magukat az ELTE Informatika Karának diákjai, akik egy asztmásokon segítő alkalmazást fejlesztettek. A Pulmoment nevű telefonos applikáció az idei University Startup World Cupon egyedüli magyarként állta a sarat: Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András munkája az első tízben végzett a versenyen. Az applikáció összekapcsolja az asztmás beteget a saját orvosával – a program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, ezeket a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják.
Ezzel az orvos-beteg találkozó ideje és így a rendelői várakozás is a töredékére csökken, és a pulmonológus folyamatos képet kap a betege állapotának változásáról.
Szintén orvosi segédeszköz a Microsoft nemzetközi versenyén, az Imagine Cupon kiemelkedően teljesítő GloveEye kesztyű is, melyet vakoknak és gyengénlátóknak fejlesztett egy magyar egyetemista csapat. A GloveEye nem csupán applikáció, hanem egy telefonnal kommunikáló csodakesztyű, melynek tenyér felőli oldalán szenzorok vannak, a mutatóujj belső részénél pedig található egy Braille-kijelző, amely bármilyen „beolvasott” nyomtatott szöveget Braille-írássá alakít át. Abban, hogy tudja az eszköz, hogy hol tart az olvasó a szövegben, a tenyér felőli oldalon található szenzorok segítenek, illetve maga az okostelefon – a szöveg digitalizálása a kameráján keresztül történik, a digitalizálás után pedig a mobil Bluetoothon küldi át a jeleket a kesztyűnek, ami Braille-írássá alakítja a betűket.
A legtöbb hazai applikáció versenyre készül – a Budapesti Műszaki Egyetem, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. közös versenykiírására például minden évben százával érkeznek pályamunkák. Az 1app idei győztese oktatás kategóriában a 15 éves Horváth Roland és a vele egykorú Weninger Ádám LayP nevű nyelvoktatóprogramja lett. A szókitaláló játékban a szavak betűinek helyes sorrendbe állításával lehet több nyelven értelmes szavakat alkotni, kifejezéseket kitalálni. Tavaly szintén Roland bizonyult a leginnovatívabbnak, csak akkor egy kislánnyal, Tóth Fannival nyertek első díjat a „Mutasd!” alkalmazásukkal, mely egy a siketnémák társadalmi integrációját könnyítő jelnyelvoktató applikáció. A díjazottak között akadt még energiatakarékosságra ösztönző ügyességi játék, városismereti alkalmazás és látássérültek számára fejlesztett memóriajáték is.
Kimagasló fölénnyel nyerte meg a londoni Teen Tech Awards nemzetközi versenyét október közepén az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának csapata. Reményi Réka, Lipták Zoltán és Koczka Vencel 10. osztályos diákok egy mobiltelefonról vezérelhető okosházmodellel és egy vakokat segítő okosbottal pályáztak a megmérettetésre. Sikerüknek köszönhetően maga a Trefort is aranyfokozatú innovációs minősítést kapott a Teen Techtől – ilyen díja az Egyesült Királyságban is csak hat intézménynek van.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!