Magyarországon minden harmadik ember vásárolt már hamis terméket, miközben a lakosság kétharmada tudja, hogy ezzel a csempészetet és a gyermekmunkát is elősegíti. Döbbenetes módon azt viszont nem tudják, hogy Ma­­gyar­országon illegális a gyógyszerek internetes árusítása.

Az Európai Unióban a leggyakrabban vásárolt hamis áruk a ruházati cikkek és kiegészítők (38%), a zenei termékek (13%), az elektronikai cikkek (11%), a filmek és az illatszerek (9-9%). Az ilyen termékek tudatos vásárlását a magyar fogyasztók 33%-a azonban elfogadhatónak tartja, amennyiben az eredeti termék ára túl magas, de más tényezők is befolyásolják a választást. Ilyen tényező például a nehéz beszerezhetőség, a minőségi különbségek elhanyagolhatósága, vagy a luxus jellegű termékek helyettesítése utánzatokkal.

Ez azért is meglepő, mert a lakosság többsége (az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint 74%-uk) jól tájékozott a hamisítással kapcsolatos közösségi jogszabályokról. Tíz uniós polgárból nyolc tisztában van azzal, hogy a hamisítás gazdasági károkat idézhet elő és munkahelyveszteséget okoz, a magyar fogyasztók 86%-a egyetért ezzel a megállapítással. Az EU polgárainak háromnegyede tudatában van a hamisítás kriminális jellegének, és egyetért azzal a nézettel, hogy előremozdítja a gyermekmunka és a csempészet terjedését, Magyarországon a megkérdezettek 67%-ának szintén ez a véleménye. 73%-uk azzal is tisztában van, hogy a hamis termékek károsíthatják az egészséget, ennek ellenére majdnem egynegyedük vásárolna gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha azt nem forgalmaznák itthon. Minél jelentősebb a patikai és a patikán kívüli termék árkülönbsége, annál nagyobb arányban választanák a fogyasztók az olcsóbb, alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Mindössze a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy az olcsóság oka a szerben található kevesebb hatóanyag és még ennél is kevesebben, egynegyedük gondolja, hogy ezekben a termékekben egyáltalán nincs hatóanyag. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a fogyasztók ugyan elutasítják a különböző beszerzési forrásokat (például a piacról vagy ismerőstől vásárlást), de megbíznak a webáruházak kínálatában, vagyis nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy Magyarországon illegális a gyógyszerek internetes árusítása.

A helyzet kiéleződhet, mivel a kormány a jövőben 100 milliárd forint körüli összeggel csökkentené az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerár-támogatási büdzséjét. Magyarországon a gyógyszergyártók már jelenleg is „padlóárat” alkalmaznak, elképzelhető, hogy egy újabb megszorító lépés hatására kivonják termékeiket a piacról.

Ráadásul a megszorítások kompenzálásaként az árak is emelkedhetnek, ezt pedig a fogyasztók pénztárcája nem bírná el.

Nem akarok pénzt kivonni a gyógyszerkasszából – mondta egy budapesti szakmai konferencián Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Hozzátette: a feltárt tartalékokat az egészségügybe kell visszaforgatni. Az új ellátórendszerrel kapcsolatos elképzelések lényege, hogy erős állami kontroll és „egységes koncepció” mentén újraosztják a rendelők, kórházak, háziorvosok feladatait, és a beteg számára is egyértelmű ellátási hierarchiát építenek. A változástól azt remélik, hogy találnak tartalékokat a rendszerben.

(K. V.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!