Hasmenésben a demokrácia

Kedden az MSZP a vasárnapi zárva tartásról kívánt népszavazási kezdeményezést benyújtani a Nemzeti Választási Irodánál. A szocialista Nyakó Istvánt azonban egy idős asszonyt körbevevő kopaszok fala akadályozta meg, hogy elsőként bélyegezzen. Helyette Erdősi Lászlóné (Herceghalom egykor fideszes polgármesterének a hitvese) bélyegzett először, így ő adhatta be népszavazási kezdeményezését. Amíg arról nem dönt a Nemzeti Választási Bizottság, addig más nem kezdeményezhet népszavazást. A torlaszoló kopaszokat a sajtó Kubatov Gábor Fideszpártigazgató és Fradi-elnök embereiként azonosította.

– Kopaszokkal meghekkelt népszavazás, titkosított állami szerződések, gyűlöletkampány – így néz ki a kormány heti akciólistája. Mit árul el mindez a kabinet alkotmány- vagy hatalomfilozófiájáról?

– Nagyon gyorsan tisztázzuk, hogy hatalom- vagy alkotmányfilozófia. Az alkotmány lényege ugyanis, hogy kompromisszumokra kényszeríti az állam irányítóit, és egyfajta egyensúlyt teremt a nép akarata és a hatalom számára kedves kormányzati forma között. Ha ezt az elvet a hatalom nem veszi figyelembe, akkor igazából nincs alkotmány, nincs tartalom, csak a papír van, amire írták – ilyen például az 1936-os szovjet alkotmány.

– És nálunk figyel a hatalom az egyensúlyra?

– Nagyjából nem.

– Van igazi alkotmányosság?

– Nincs.

– A jelek szerint annak érdekében, hogy megakadályozza a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazást, verőembereket „alkalmazott” a kormánypárt. Képviselőinek legitimációját megválasztásuk adja. Ez a felhatalmazás feljogosítja-e arra a kormánypártokat, hogy megakadályozzanak egy vélhetően sikeres népszavazást, azaz korlátozzák a népvéleményt vagy közvéleményt?

– Ha nincs egy klasszikus jogi rendszer, ami megméri a közvéleményt, akkor a feltételezett népvéleményre nem lehet adni – csak politikai értelemben érdekes a közhangulat, igaz, úgy nagyon.

– Átfogalmazom: a megválasztás legitimációja felhatalmazza-e a kormánypártot, hogy megakadályozza, hogy az ellenzék a nép elé vigyen egy milliók életét érintő kérdést?

– Ha népszavazás dönt el egy kérdést, azaz a nép közvetlenül választ, akkor a referendum legitimációja erősebb a képviselők választási legitimációnál: a nép akarata köti a kormányt és a parlamenti többséget egyaránt. Nem véletlen, hogy az utóbbi huszonöt évben a hatalom egyre csak szűkítette a népszavazási lehetőségeket – például az 1989-es négy igenes, alapvetően a köztársasági elnök választásáról szóló referendumot két évvel később meg sem lehetett volna tartani, ahogy a Fideszt hatalomba segítő 2008-as szociális népszavazást sem lehetett volna levezényelni 2010-ben. Most pedig a csonkolt lehetőségeket jogon kívüli eszközökkel próbálják akadályozni.

– A kopaszok kordonját „jogon kívüli eszközként” aposztrofálni elég eufemisztikus.

– Akkor nevezzük banditizmusnak.

– Magyarán: bűncselekmény?

– Egyértelműen büntetőjogi kategória, ha valaki megakadályoz abban, hogy a választójogomat (a népszavazási kezdeményezés is ez) gyakoroljam.

– Akkor szankcionálják a szocialisták kirekesztését és a kezdeményező bejuttatását?

– Akad egy probléma: annak bizonyítása, hogy a kopaszok szándékosan akadályozták a szocialisták bejutását. A hatóságok nem látnak bele a fejekbe, nem tudják bizton eldönteni, hogy az emberi torlaszok népszavazási kezdeményezést akartak benyújtani, vagy csak rossz helyen álldogáltak, vagy tényleg a fideszes hölgy helyzetbe hozásáért nyomakodtak.

– Akkor akár meg is úszhatják a kopaszok.

– Akár. De az igazi baj az, hogy erre sor kerülhet – és a rendszert tudatosan építette úgy a hatalom, hogy az ilyesmi beleférjen.

– Miképp írjuk le a jog nyelvén: demokratikus ököljog?

– Ez demokratikus, hiszen a klasszikus értelmezés a demokráciát a többség uralmaként fogja fel. Amíg a kormány legitim módon szerezte meg a többséget, akkor joggal diktál. Demokratikusan, csak épp nem alkotmányosan. Utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy hiába van többségem, ki kell egyeznem a kisebbséggel, és önként korlátoznom kell a hatalmamat. Ha ez hiányzik, nincs igazi alkotmányos rendszer. Autoriter demokrácia van.

– És milyen rendszer az, amikor a kormánypárt a számára kínos népszavazást meglékeli, míg a miniszterelnök a menekültkvóta ügyében maga forszírozza a referendumot?

– Ez egy bohózat – ha filmen látná az ajtót eltorlaszoló kopaszokat, halálra röhögné magát. Persze jogállami szempontból tragikus. Visszatért a rendszer az 1930-as évekbe, amikor az általános alkotmányos doktrína azt mondta ki, hogy a törvényhozás abszolút elsősége, hogy törvényeket alkosson, amiket mindenki köteles betartani. A törvényhozásnak pedig nincs jogi kontrollja. Így tudta hatalomra kerülése után meghirdetni a németek „nemzeti együttműködési rendszerét” Hitler, emiatt idomíthatta kapásból elképzeléseihez a jogrendet.

– Ha a törvényhozás primátusára épít Orbán Viktor, akkor kétharmados többségével miért nem nullázta le a népszavazás intézményét? Helytálló elképzelés, hogy azért, mert a referendum az egyetlen olyan eszköz, amivel ellent tarthat az uniónak, mondván: a nemzetállam polgárai nem fogadják el az EU céljait?

– Ezzel jogilag nem tarthat ellent az uniónak. A magyar népszavazás eredménye egyáltalán nem köti az uniót, egyáltalán nem mentesíti Magyarországot a kötelező kvóták alól. Persze, a kormány dönthet úgy, hogy nem hajtja végre az EU döntését, akkor jön a kötelezettségszegési eljárás és a bírósági procedúra – ennek vége leginkább forráselvonás, -befagyasztás lehet.

– David Cameron brit miniszterelnök is népszavazással zsarolta az Európai Uniót.

– Igen, de ott a kilépés támogatottságát mérte fel a referendum. Ráadásul Nagy-Britannia nem szorul rá, hogy az EU évről évre a közösségi kasszába befizetett összegnél több pénzt kapjon vissza. Magyarországnak viszont égető szüksége van az unió pénzére.

– Ha ilyen kicsi a nemzetközi zsaroló potenciálja, akkor a hatalom szempontjából mi értelme életben tartani a népszavazás intézményét?

– Az Orbán-kormány rettenetesen egyensúlyozik, így épít Janus-arcú rendszert: valami van is, meg nincs is. Nem lehetetlen népszavazást tartani – ha az összes kopasznak hasmenése van, nem tudja eltorlaszolni az ajtót, akkor simán bemennek a választási irodára a szocialisták. De ez mégsem az igazi, hiszen a lehetőségek szűkítése miatt egyetlen idős asszony beadványa az összes politikai erő kezdeményezését elsöpörheti. És sok-sok jogállami intézmény vegetál így – de a látszat a fontos, ugyanis ha egyértelműen kiderülne, miszerint Magyarország nem jogállam, akkor érdemben léphetne fel a kormánnyal szemben az EU.

– Jogállamnak tekinthető-e az az ország, ahol a polgároknak semmi köze ahhoz, hogy használja fel a kormány adóforintjaik jó részét?

– Mire gondol?

– A kabinet gyakorlatilag titkosítaná az egyik legnagyobb állami cég, a posta szerződéseit.

– Itt is a Janus-arcúság érhető tetten: a kormány az üzleti titkok védelmére hivatkozik. Tény, ez a védelem bármelyik gazdasági társaságot megilleti. De ez a védelem soha nem korlátlan. Amennyiben a cég a piacról él, akkor üzleti titokra hivatkozva nem tudja megakadályozni, hogy megfelelő szervek (akár civil fogyasztóvédők is) rákérdezhessenek, hogy miért pocsék a terméke, miért robban fel például a tévéje. Ráadásul a piacon a verseny kikényszeríti a minőséget és a hatékonyságot – csakhogy a kormány monopolhelyzetben lévő állami vállalatot akar elrejteni a nyilvánosság elől. Arról van szó, hogy az állam maga alá szorít minden területet, és tudatosan átláthatatlanná teszi a hatalomgyakorlást, és a közpénzek felhasználását – miközben lenullázza a nyilvánosságot, mindenféle fals indokkal.

– A közpénzek felhasználásnak átláthatósága nem erősebb jog, mint az üzleti titok védelméé.

– De. Svédországban, 1792 óta.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!