Esik az eső, hónap vége van, túl sok a munka: sok oka lehet annak, hogy kihagyjuk az épp aktuális kulturális programot. Ha mi nem is megyünk, hát a kultúra jön az otthonunkba.
Bebarangolhatjuk a Louvre termeit, a madridi Prado kincsei közül a lehető legalaposabban szemügyre vehetjük akár Dürer Önarcképét is, vagy akár Anna Frank szobájában is kutakodhatunk néhány kattintással – a múzeumok ma már arra is nagyon figyelnek, hogy ne csak a műalkotásokat hozzák közel az érdeklődőkhöz, hanem minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak. Kisfilmek, cikkek, egész galériák állnak rendelkezésre, csak győzzük idővel és szemmel a végigböngészésüket. A British Museum például nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy az egész világ történetét mutassa be csaknem hatezer tárgy (képének) segítségével. Van itt minden, amit el tudunk képzelni, de olyan is, amire még csak nem is gondolnánk: az időszámításunk előtti 4. évezredben keletkezett lábnyomtól az iPhone-ig. Kanadában nem viccelnek, ha kultúráról van szó: az ország közel háromezer múzeuma és gyűjteménye fogott össze, hogy egyetlen közös virtuális térben mutassák be büszkeségeiket. A Virtual Museum of Canada honlapján több mint hatszáz különböző kiállítást nézhetünk végig. Nálunk az élen egyértelműen a Magyar Nemzeti Galéria jár, ha virtuális tárlatvezetésről van szó. Nemcsak egyes festmények alkotóiról, történetéről, rejtett szimbólumairól tudhatunk meg többet, de a gyűjtemény 18 kiemelkedő alkotásáról készült olyan gigapixeles felbontású kép is, hogy minden egyes ecsetvonást szemügyre vehetünk.
Ma már az irodalmi művek komoly hányada is elérhető a neten, de fotók, filmek, sőt hangfelvételek is kínálják magukat ezrével. Az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában tízezernél is több dokumentum várja az érdeklődőket – a legnépszerűbbek a nagy klasszikusok. A Petőfi Irodalmi Múzeum is kínál olvasnivalót bőséggel, itt azonban az igazi érdekességek a Médiatárban vannak, ahol, ha szeretnénk, akár „felolvastathatjuk” Csukás Istvánnal Festéktüsszentő Hapci Benő történetét, vagy meghallgathatjuk Márai Sándor kissé darabos, de rendkívül szuggesztív előadásában a Halotti beszédet is. A gyűjtemény nem túl nagy, de mindenképpen izgalmas. Jóval több látnivalóval szolgál a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), amely a filmes kötelespéldányok megőrzésére szolgál. A gyűjtemény nagy részéhez sajnos csak a NAVA-pontokon lehet hozzáférni, azaz ahhoz, hogy egy rég látott, nagy kedvencet megnézhessünk, el kell menni egy olyan helyre, ahol elénk tudják tenni a kópiát. De például az 1919 és 1949 közi filmhíradókat szabadon szemlézhetjük. Az agrárhírek közül például a legtöbben a Rákosi meglátogatja az alföldi tanyák új gazdáit című kis színesre voltak kíváncsiak, külpolitikai hírek közül pedig a Hitler az új német kancellár című keltette fel a legtöbb látogató érdeklődését. Még ennél is csodásabb a NAVA gramofonlemez gyűjteménye, amelybe könnyű beleveszni. Ugyanitt megnézhetjük a Színház- és Filmművészeti Egyetem jó néhány vizsgafilmjét is, itt akár Tarr Béla, vagy éppen Gothár Péter korai munkáiba is belefuthatunk. Ha már film: a Moszfilm stúdió folyamatosan bővülő adattárában rengeteg szovjet klasszikust (például Tarkovszkij vagy Eisenstein alkotásait) kiváló minőségben lehet végignézni teljesen ingyen – a legtöbb alá még angol feliratot is mellékeltek.
Ha viszont mégis kimozdulnánk egy kicsit a nagy üldögélés után, érdemes figyelni a színházi vetítéseket. Az Örkényben ugyanis már a Londoni Nemzeti Színház előadásai is elérhetőek a képernyőn keresztül. Ma már nincsenek határok, ha kultúráról van szó.
Az Amazon.com nemrég úgy döntött, hazánkban is megveti a lábát, ez pedig azt jelenti, hogy a legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cég révén a hazai e-könyv piac is robbanásszerű fejlődés elé néz. Könyvtár helyett is elég lesz néhány kattintás, és máris olvashatjuk a legújabb remekműveket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!