Még karácsony előtt tárgyalni akarnak a kormánnyal a háziorvosok. A rezidensekhez hasonlóan ők is úgy látják: tarthatatlanná vált a helyzetük.
Hazánkban majdnem negyedmillióan olyan településen élnek, ahol nincs háziorvos, 176 praxis évek óta betöltetlen – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) héten közzétett jelentésében. A 6800 háziorvos átlagéletkora már meghaladja az 58 évet, az aktív létszám harmada túlvan a nyugdíjkorhatáron. Évente mindössze 80(!) fiatal orvos szakképzését állja az állam.
A háziorvosok kevesebb pénzből és pénzért többet dolgoznak, mint bármikor – többet, mint amit az EU megenged és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) megkötött szerződés tartalmaz.
Selmeczi Kamill alsónemesapáti háziorvos, a Magyar Háziorvosok Szövetségének elnöke 30 éve látja el községe és további két település betegeit. A falvak 5-8 kilométerre vannak egymástól, ő is, két szakasszisztense is autóval közlekednek. Hármuk nappali-éjszakai utazására kap a praxis havonta 43 ezer forintot. Míg az OEP évi 800 milliárd forintot költ el természetbeni egészségügyi ellátásokra, addig ennek még a tizede sem jut az alapellátásra, noha az orvos-beteg találkozások 70-75 százaléka ott történik meg.
A magyar háziorvosokat tárt karokkal várják Nyugat-Európában. Selmeczi elmondta: még az ünnepek előtt tárgyalni akarnak a kormánnyal – együtt a rezidensekkel. Példaként ott van előttük a szlovák, korábban pedig a cseh és lengyel kollégáik felmondási hulláma. A pálya a nagy felelősség, a minimális szabadidő, a fizetett szabadság hiánya, s különösen a kezdetekben az óriási beruházás miatt népszerűtlen. Ki tud 32-35 évesen 8-10 millió forintot alapból ráfordítani egy praxisra?
„A háziorvosokkal szembeni társadalmi elvárás nagyobb, mint amit a szakmapolitikai, jogi előírások és a finanszírozás enged. Ezen változtatni kell” – nyilatkozta Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfőorvos. Szerinte megalázó, hogy a beteget egy komputeres pajzsmirigy-, vagy csontsűrűség-vizsgálatra is szakrendelésre kell küldözgetni többheti, netán -havi várólistára, míg mindez helyben is megoldható lenne kicsit jobb finanszírozással, hiszen a gyógyszereket is a háziorvos írja fel ezekben az esetekben. Az államnak nem úgy kellene az önkormányzatokat „háziorvosszerzésre” ösztönözni, hogy a betöltetlen praxisok költségtámogatását ötödével megkurtítja, hanem a mai 80 fős háziorvos-rezidensi létszámot kellene 300-ra emelni.
S hogy mit használna az a 2 milliárdos keretű országos praxiskezelő központ, amely a tervek szerint hosszú lejáratú, alacsony kamatú állami hitelt adna a leendő háziorvosoknak praxisvásárlásra? Erről Komáromi Zoltánnak fogalma sincs, mert előzetes szakmai egyeztetések erről sem voltak. Szerinte, és Selmeczi Kamill szerint is 5-10 év múlva alig lesz a körzetekben, aki majd gyógyít, ezért azonnal lépni kell.
Turi Zsuzsanna 15 év után idén januárban adta fel a praxisát a Baranya megyei Hetvehelyen. Háziorvosként folyamatosan beruházott, és nem csak a rendelőt hozta rendbe: jól kiépített gondozási rendszerével körzetében visszaszorította a szívinfarktusok és az agyvérzések számát. Még tavaly ősszel is beszerzett egy olyan hordozható EKG-készüléket, ami a pécsi klinikával van közvetlen összeköttetésben, új programokat vásárolt és tavasszal oktató háziorvos kinevezést kapott, hogy tapasztalatát a rezidensképzésben részt vevő fiatal kollégáknak átadhassa. Azonban az önkormányzat megvonta a támogatását, amitől a körzet nyereségesen működött. Márpedig az ötvenhez közel nem engedheti meg magának, hogy hónapról hónapra ő fizessen azért, hogy dolgozik. Így hiába kéri a papíron 8,5 millió forintot érő praxisáért a töredékét, nincs rá komoly érdeklődő.
S ha néhány héten belül továbbra sem lesz, akkor az eladás lehetősége a doktornő számára elvész. Ha működne már a tervezett praxiskezelő központ, akkor a távozó orvosnak a praxisalap kifizetné a 8,5 milliót, az új orvos pedig kamatmentes hitelként törlesztené – ha találnának jelentkezőt. De Turi doktornőre ez a lehetőség már biztos nem vonatkozik. Most üzemorvosként dolgozik Pécsett és vár, hogy talán változik a helyzet. És akkor újra érdemes lesz keresnie egy praxist – 8,5 millióért. De már nem ugyanott, mert Hetvehelytől elbúcsúzott.
Kezdõdik a harc a kormánnyal
Ismét Éger Istvánt választották a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökévé. Ez pusztán azért érdekes, mert a héten a Nemzeti Erőforrás Minisztérium arra kötelezte a MOK-ot, hogy még ne zárják le a jelöltlistát, amivel Éger szerint törvénysértésre kötelezte a kamarát, ugyanakkor semmiféle segítséget nem nyújtott ahhoz, hogy ha tisztázandó ügy merül föl, azt idejében lezárják. A küldöttgyűlés végül feszült vita után úgy döntött: megtartják a tisztújítást, amelyen három jelölt indult. Éger, aki 2003 óta elnök, a szavazatok 70 százalékát kapta. A MOK eljárásaival kapcsolatban jogszerűségi és etikai problémák merülnek fel, és magyarázatot várnak a kamarától a MOK alapszabályáról – közölte az egészségügyi államtitkárság, amely szerint a MOK legutóbb elfogadott alapszabálya, amely alapján a tisztújítást tartották, súlyosan hiányos.
A minisztériumban a legutóbb elfogadott etikai kódex és az alapszabály törvényességi ellenőrzése még nem zárult le.
A tárca az átdolgozási javaslatait, az azok átvezetéséhez szükséges „méltányos” határidő kitűzésével, meg fogja küldeni a kamarának – áll a közleményben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
