Háziorvos kerestetik - ki vállalja?

Háziorvosi praxis „eladó” – a hosszú évek óta visszaköszönő, talán a legreménytelenebb kilátásokkal kecsegtető hirdetés. Nem csoda, hiszen a vállalkozó szellemű pályázónak átlagosan 8-12 milliót kellene előteremtenie ahhoz, hogy utána a totális bizonytalanságban kezdje működtetni a rendelőjét: a többnyire személyi hitelből „kiköhöghető” összeg után ki kell termelnie az akár 200-250 ezer forintos törlesztőrészletet, felszerelni, folyamatosan újítani praxisát, fizetni az asszisztensét, az autót és a mobiltelefont is. És ha így végül sikerül is magának munkahelyet teremtenie, az önkormányzat bármikor mondhatja azt: köszönjük, de nem tartunk igényt a szolgálataira. Summázva ma így néz ki a magyar háziorvosi rendszer, amin úgy tűnik, az immár többedszer meghirdetett kormányzati pénzek sem lendítenek.

Nincs változás abban sem, hogy ma a praktizálók átlagéletkora 57 év (házi gyerekorvosoknál 60), a mintegy 6700 aktív háziorvosból 1800 betöltötte már a 60. életévét, de 500-an már a 70-et is. Van olyan kistérség, ahol tizenegy háziorvosból nyolc nyugdíjas. Utoljára 8 évvel ezelőtt számolta ki az egészségügyi vezetés, hogy évente legalább 200-250 fiatalt kellene becsábítani a rendszerbe, hogy az átlagéletkor 45-50 év közé kerüljön, ehhez képest évente 80 rezidens végez az egyetemen, közülük azonnal 40 külföldön keresi a boldogulást. Ausztriában és Németországban például tisztességes nyelvtudással akár azonnal munkába állhat, háziorvosként nettó 3000 euró körüli munkabérért.

Dr. Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő szerint pillanatnyilag egyetlen szerencséje van a döntéshozóknak, mégpedig, hogy a nyugdíjas korú kollégák nem tudnak nyugdíjba menni. „Annyira kevés pénzt tudtak évek alatt kivenni saját bérükre, hogy az ez után járó nyugdíjból képtelenek megélni, magánrendelésük nem is lehetne, szóval nincs is más választásuk. Akár egy komolyabb influenzajárvány a teljes rendszer működését megbéníthatja” – mondja Komáromi Zoltán. „A bérrendezésből most is csak a háziorvosok és a védőnők maradtak ki, ennek rendezése pedig láthatóan továbbra is csak ígéret marad. De még ennél is aggasztóbb az a jogi nonszensz, hogy az önkormányzat feladatellátási szabadsága és az orvos praxisjogának tulajdona egyenrangú jogosítványok. Vagyis a település vezetése bármikor teremthet olyan helyzetet, hogy az orvos tulajdona lényegében csak egy papír” – teszi még hozzá az egyébként maga is praktizáló szakfelügyelő.

Tény: ma országrészek vannak ellátatlanul, összesen 170-180 háziorvosi praxis üres, ebből 80 eleve alkalmatlan arra, hogy önállóan működjön: zsákfaluban, infrastruktúra, mentőállomás nélkül, 30-50 kilométeres távolságra kórháztól. Baranyában 40, Somogyban 33 százalékkal, Tolnában 2,8-szor több az üres hely, mint 6 évvel ezelőtt volt.

A jogszabályi anomália rendezése helyett a kormány most újabb pályázati programot hirdetett. Vagyis a korábban kiírt tendert hosszabbította meg, ahol egyébként akkor is a pályázati pénzek egyharmada megmaradt. Míg az eredetiben még eszközbeszerzéshez, rendelő megújításra, is lehetett támogatást kérni, most már csak praxisok vásárlására használható fel a felkínált összeg. Egy pályázó legfeljebb 4 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhet. A nyertes háziorvosoknak – akik nem lehetnek 45 évnél idősebbek – vállalniuk kell, hogy a támogatás mértékével arányos ideig a megvásárlásra tervezett praxisban végeznek háziorvosi vagy házi gyermekorvosi tevékenységet. Az első pályázatban praxisjog vásárlására 40, eszközfejlesztésre 82 pályázóval kötöttek szerződést. Az eszközvásárlásra beérkezett pályázók nagy része 30 évnél fiatalabb, az önálló munkavégzéshez szükséges jogot megvásárolni szándékozók között már többségben voltak a 31 és 40 év közöttiek. A szakemberek szerint ebből is látható, hogy a fiatal orvosok számára egyre kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, viszont egyre kevesebb bevétellel kecsegtető háziorvoslás.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!