Egy hónappal az új rendszer tervbe vett indulása előtt hihetetlen információhiány és bizonytalanság jellemzi a magyar egészségügyet. Nemhogy a betegek nem tudják, hol látják majd el őket, de maguk az orvosok sem biztosak abban, májustól milyen betegséggel, hová is küldhetik a pácienst.
Legnagyobb gondban talán a háziorvosok vannak, akik kórházi kollégáikhoz hasonlóan ugyan kezdik megszokni, hogy esetenként egy-két napjuk marad arra, hogy megtanuljanak egy-egy új rendelkezést – a városi kórházak és a krónikus ellátást nyújtó intézmények államosításával kapcsolatos törvénytervezet véleményezésére például újfent egy napjuk volt az érintetteknek –, így a jó előre beharangozott nagy átalakulásra szinte lehetetlen a felkészülés. Mivel a szaktárca rendre nem, vagy nem időben ad információt a változásokról, jobb híján az egészségügyi híreket is közlő portálokról tájékozódnak.
Eddig gyakran a személyes kapcsolatok alapján dőlt el, hogy alkalom adtán egy-egy háziorvos melyik intézménybe, illetve melyik orvoshoz küldte szakvizsgálatra, műtétre, speciális kezelésre a betegét. Jelenleg azonban szinte senki sem tudja, hogy mely térségben, milyen intézmények, milyen feladatokat láthatnak el a továbbiakban oly módon, hogy a gyógyítás ellenértékét meg is térítse majd nekik az ellátást finanszírozó egészségbiztosító. Így aztán orvosok és betegek között gyakoriak a rémhírek.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és csapata folyamatos késésben van az egészségügy átalakítását illetően, amely a politikai lobbik tevékenysége folytán – mint eddig minden reform idején – jelentősen felpuhult. Bár az államtitkár sosem ágyakban gondolkodott – hiszen a finanszírozás sem így történik már –, hanem szükségletalapú gyógyítást szeretne bevezetni, a szakértők által eredetileg emlegetett mintegy 4000 ágy helyett talán 2500-at tolnak ki a kórtermekből. A kezdeti elképzelések helyett – melyek szerint nem lett volna elképzelhetetlen, hogy egy-egy kis kórház szociális intézménnyé alakul – csupán egy-egy osztályt szüntetnek meg, vagy olvasztanak be nagyobb intézményekbe. S bár az új intézménystruktúráról március végére már mindenütt tudni kéne az országban, a háttérben az egyezkedések még mindig tartanak: Lázár János Fidesz-frakcióvezető pénteken jelentette be, hogy a makói kórház hosszú távú jövője érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy az intézmény a hódmezővásárhelyi kórházzal közös irányítás alatt működjön.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
