Egyre bizarrabb és kiábrándítóbb tüntetésélményeket szereznek a kormányellenes erők – derült ki a parlament alakuló üléséhez időzített Kossuth téri megmozduláson. A tüntetők idegesebbek és találékonyabbak, zúgott a szokásos „Orbán, takarodj!” és a „diktátor!”. De lassan el kell fogadniuk, hogy bár ép jogállamban ez nem lenne lehetséges, Magyarországon ismét Orbán Viktornak hívják a kormányfőt. A szerteágazó üzenetekben egy közös pont van: elegük van a nemzeti együttműködés rendszeréből és változást akarnak.
„Ma véget ért a demokrácia, és felsejlett a diktatúra. Ma már nem volt elég bemenni a parlamentbe, ezért új ellenállást hirdet az LMP” – mondta Szél Bernadett az Országház előtti tüntetés színpadán.
Forradalmi helyben járás
A képviselőnő említett gondolata hétéves, nem a most keddi tüntetésen hangzott el. 2011-ben mondta, amikor a választási törvény ellen tiltakozva odaláncolták magukat az ökopártiak a parlament kapuihoz. Ugyanis az LMP-s pártelnök a választás óta nem mutatkozott tüntetések színpadán – ahogy a többi pártelnök sem.
„Az Orbán-rendszer árnyékában a különböző ellenzéki erőknek félre kell tenniük az ellentéteiket, és el kell kezdeniük érdemben együttműködni egymással” – ezt pedig már Istvánffy András elnök jelentette ki, szintén hét éve. Emlékeznek még a 4K!-ra? A Negyedik köztársaságra? Ami a jelek szerint egyre inkább egy távolodó jövő idő.
Hét év! Belegondolni is szédítő. Alaptörvény asztala, Egymillióan a sajtószabadságért, Nem tetszik a rendszer, bohócforradalom, Szolidaritás, fekete ruhás nővér, kockás inges mozgalom – csak néhány az azóta történt több száz skandalum és kudarc közül. Felőrölte volna a legnagyobb ellenállást is.
„A magyar sokat kibír, ki-ki értse ezt úgy, ahogy akarja” – vélekedik honfitársai birkatürelméről egy nyugdíjas úr kedden, a parlament alakuló ülésére időzített Kossuth téri tüntetésen. Turistákkal próbál beszélgetni. Mások segítenek neki. „A forradalom éve, amikor az ország pár napra lerázta magáról a hatalom diktátumát és az orosz elnyomást” – magyarázzák a Kanadában élő amerikai férfi kérdésére, aki az 1956-os felirat felől érdeklődik a téren. A sok száz rendőrrel cicázó néhány száz ellenzéki tüntető indulata is foglalkoztatja. „A tüntetők szerint a demokrácia halott, és a most a parlament falai közé szorított kormány méltatlanná vált az ország vezetésére” – hangzik a magyarázat a közelben állóktól.
Horváth András, a NAV egykori munkatársa, az LMP-s korrupció- infók háttérmunkása is feltűnik a tömegben. Kérdésünkre azt mondja: „ma az az egyetlen megoldás az ellenzék részéről, ha hátat fordít a korrupt NER-nek, melynek kétharmados győzelmében elévülhetetlen érdemei vannak. A bojkott lenne valójában az egyedül elfogadható alternatíva, de legalábbis ki kellene fejezni, hogy a megélhetési politizálás vádja nem vetülhet az ellenzékre. Az előző négyéves parlamenti cirkusznak semmi értelme nem volt.”
Kalasnyikov célkeresztben
„Ide lőjetek!” – kiabál a rendőrök felé fordulva egy fiatalember, pedig többen csak a Kalasnyikovpólóját észrevételezik azzal, hogy egy ideges tüntetésen kiszúrhatják a forradalmi motívumokat a rendvédelmi szervek. A túlélő-felszerelésbe öltözött fiatal azonban mindenkit megnyugtat, a zsaruk kameráinak is mindig megmutatja orosz gépkarabéllyal díszített keki felsőruházatát.
A tüntetők közben igyekeznek eljuttatni az alakuló ülésnek az üzeneteiket, korábbról megismert rigmusokkal (Kunhalmi Ágnes később a téren elmondta, sikeresen tették, bent is lehetett hallani. Megerősíti ezt egy ATV-s operatőr is, de a 444 és az Index számos újságírója nem tudná, mert Kövér László a folytonosságot helyből kitiltással koronázta meg).
„Orbán, takarodj, mocskos Fidesz, hazaárulók, tetves banda, diktátor” – ezek a rigmusok váltogatják egymást az Alkotmány utcai tértorkolatnál. A hangzavarban a rendőrök aligha figyelhettek föl a „fegyveres” figurára, de ha felfigyelnek, se történne semmi újdonság: a nemrég még Felső-Ausztriában dolgozó fejéri fémipari munkás profilját jól ismerheti a rendőrség. Mint meséli, 2011–2015 között nem volt tüntetés nélküle. Most folytatja, mert nincs választása.
„A hangadókat vedd!” – később a parlamenti mélygarázsoknál adja ezt ukázba felettese B. K. tiszthelyettesnek, aki teljesíti a parancsot. Nem kell hozzá Georg Spöttlének és Nógrádi Györgynek lenni, hogy kitaláljuk, a „hangadók ártalmatlanítása a parlament megrohamozása esetén” külön bekezdés lehet a terrorelhárítás-tanban. A „digitális rendőrök” két tüntetés között nyilván farigcsálnak még a hangadóprofilokon, közösségimé- dia-jelenléttel, ismerősök hálózatával finomítva a reakciós elemek arcélét.
„A Fideszt megvető szavazókat a nemzetükre rárontó baloldali elemeknek, a kommunistákkal egy lapon emlegethető Soros-bérenceknek is nyilvánította már Orbán Viktor. Ezért is gyalázatos, amikor azt mondja, hogy a kétharmaddal a háromharmadot akarja szolgálni” – mondja egy deszkás fiatal Bob Marley-színekben. Mellette egy sisakos, kerékpáros férfi, pólóján két ismert Csukás István-mesefigura: Mi vagyunk a zsoldosok. Groteszk és szürreális, mint Magyarország.
Ellenzéki kerekasztal lovagjai
E két parlamenti láncszem – a néhai odaláncolás és a mostani nem élőlánc (vagyis, hogy nem sikerült élőlánccal körbevenni a Parlamentet) – között eltelt hét év leírja a nemzet tragikus állapotát – mondja egyik beszélgetőpartnerem. Ahol a fél ország torkig van a Fidesz-uralommal, nem ismeri el a ravasz törvénnyel, határtalan propagandával, migránsozással és osztogatással elcsalt választás eredményét, míg a másik fele – szabad kezet adva a korrupciónak vagy ezekről az ügyekről nem is tudva, és/vagy örök migránsmentes életben bízva – félistenként tiszteli Orbánt – fogalmaz.
Köszönet a bátraknak, akik eljöttek, hogy vásárra vigyék a bőrüket mindazokért, akik bár nem akarták ezt a rendszert, otthon maradtak. (…) a magyar nemzet már halott, ehhez többé kétség nem férhet. Éppen ezért, utoljára, fájdalmamban még felordítok: hol voltatok?” – értékelték az Élőlánc meghiúsulását a szervezők, akik szerint megérdemli az ország, hogy Orbán Viktor hűbérbirtoka legyen.
Öt politikai akciót és tucatnyi, spontán kiabálásba kezdő vezéralakot számoltunk az alakuló ülés napján a téren. Az Élőláncot a Parlament köré! elnevezésű megmozdulás maroknyi csapata éjszakányi virrasztás után gondolta körbevenni az Országházat. Mint írták, a választások óta hiába vártak a szócséplésen és telefonlóbáláson túlmutató, erőszakmentes, ám hatékony válaszlépésre. Az Európai Ügyészséghez csatlakozást, az előző alkotmány és választási törvény visszaállítását, valamint a független és pártatlan közmédiát tűzték zászlóra. De hogy miért hátrált volna meg a kormány a békésen körbefont Ház láttán, nem tudjuk.
A Diktatúrában az ellenzéknek az utcán a helye! nevű projektet a Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezte. Ők úgy látják, diktatúrát nem döntenek meg puszta tüntetésekkel, sem pedig választásokon. Csak a rendszer bojkottja és a kreatív, jól megszervezett polgári engedetlenség hozhat megoldást, írják a szervezők, akik felszólították a „NER 2018-as választásán” mandátumot szerzett ellenzéki képviselőket, ne vegyék fel a munkát, és tegyék nyilvánvalóvá, „nem kollaborálnak Orbán rendszerével”.
Boldog nemzetbiztonságot!
„Magyarországon alkotmányos válság van! Vissza kell állítani az alkotmányos jogállamot! Az ellenzék és a kormánypárt ugyanannak a kutyának a kölykei!” Ezt már Ü. Gabriella írta. Általa megismerhettük az Alkotmányos Ellenállás mozgalmat, amely a Kossuth tér egyik sarkában ismertette házgyári hangszórókkal felszerelt autóval a rendszerváltás programját. Aktivistáik a parlamenti lépcsőknél molinókkal és megafonokkal tüzelték a tömeget.
Egy másik akció a kordonbontásra érkezett Civil Ellenzéki Kerekasztal tüntetése volt. A Nem akarjuk ezt a Parlamentet és Kormányt! elnevezésű projekt szerint a többség elutasítja, hogy a csalással megválasztott és Áder János által összehívott „bohócklub”, új parlament és kormány megalakuljon. Szerintük „nem beszélni kellene, hanem bejutni a Parlamentbe és megakadályozni az eskütételt”.
Ha sikerült volna, akkor nemcsak a jordán üzletember, Zaid Naffa lett volna az egyetlen nemzetbiztonsági kockázat a Házban. Naffa az FBI által is körözött, azóta elhunyt Gaith Pharaonnal együtt adott be kérelmet a magyar hatóságokhoz, hogy megszerezze az állampolgárságot. A szaúdi milliárdos kérelmét Áder János utasította el, Naffa a Terrorelhárítási Központ átvilágításán akadt fenn. Őt mos a Házban Demeter Márta (LMP) fotózta le, aki tavaly oly szép kérdést intézett ez ügyben a kormányfőnek, hogy Orbán azon nyomban boldog karácsonyt kívánt neki.
A teret napközben több mint ezer rendőr vigyázta, ötszáz jól látszott, a többiek a környező utcában elképesztő mennyiségű járműben időztek. A készenlétiek buszaiból akciófilm dörgött kifelé, a spéci járgányok mellett a használaton kívül került kordonok álltak. A tüntetők akkurátusan teleragasztották őket Orbán Viktor 2007-es kordonbontásának a fotóival. Egy sarokkal arrébb három rendőr pszichés teherbírását tette próbára a kemény tüntetőmag, a Fidesz korrupciós ügyeiről tájékoztatták az egyenruhásokat hosszasan. Az elöljáró előzékenyen közölte: mindent meghallgatnak, de semmit sem mondhatnak. Profi munka volt.
„Este nem lesz olyan szöveg, hogy a tüntetésnek vége, menjetek békében haza! Akkor megyünk haza, ha Orbán Viktor lemondott vagy független bíróság ítélte el!” – kiabálta a mellette állók széles tetszésére egy copfos férfi kora délután, aztán a hatos tüntetés előtt hazament aludni. A 3.0 Mi vagyunk a többség ismét tartalmas volt, lesz mit idézni belőle 2025-ben, főleg Lukácsi Katalintól (ex-KDNP) és Lakatos Béla ácsi polgármestertől, de mielőtt befejeződhetett volna a program, a jégeső elmosta az utolsó mondatot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
