Diákok tízezrei kerülnek ismét dilemma elé: felvegyék-e a Diákhitelt? A szabad felhasználású és a csupán „tandíjra” költhető hitelek konstrukciója nagyon különböző, más szempontokat is kell mérlegelni a felvételüknél. A szakértő szerint a diákok csak akkor vegyenek fel hitelt, ha nagyon muszáj.
Az elmúlt 15 évben összesen 370 ezren döntöttek úgy, hogy a felsőoktatásban töltött éveik alatt hosszabb vagy rövidebb ideig igénybe veszik a Diákhitelt. Az első fecskék már bőven a harmincas éveik végén járnak, és könnyen vonhatnak mérleget: megérte-e eladósodni diákéveik alatt? „Harminchét éves vagyok, és hiába dolgozom már jó ideje pszichológusként, mindig csak a minimumot tudtam törleszteni, így az adósságom nem csökken. Szerintem én leszek az egyik olyan ügyfél, akinek nyugdíjas korában elengedik a tartozását” – meséli Tamás. Hasonlóan kilátástalannak látja a helyzetet Anna, aki ugyan államilag finanszírozott képzésben tanult orvosnak, de egy más városban kellett albérletet fizetnie, így jól jött az akkoriban igényelhető 125 ezer forint félévente. „Ez havi lebontásban aprópénznek tűnik, nyom nélkül el is költöttem a napi kiadásokra.
Tizenkét félév alatt ez viszont közel kétmillió forint, azóta is nyögöm.” Ezek a történetek a ma Diákhitel 1-nek nevezett kölcsönről szólnak, amelyet bármire elkölthetnek a diákok. Az indulástól 2015 végéig összesen több mint 285 milliárd forintot hitelezett a központ ebben a konstrukcióban, tavaly 33 806 hallgató vette fel a hitelt, jelenleg a havonta igényelhető maximális összeg 50 ezer forint. Bár sokan panaszkodnak, hogy nehézséget okoz számukra a visszafizetés, a Diákhitel Központ elégedett a fizetési fegyelemmel, tavalyi éves beszámolójuk szerint minden évben több a befizetés, mint amennyi a követelésük, vagyis sokan előtörlesztenek.
Négy évvel ezelőtt, mikor a kormány több népszerű képzésen is csökkentette az ingyenes helyek számát, bevezette a Diákhitel 2-t, amelyet kizárólag a képzés költségeire lehet fordítani, és a központ automatikusan a felsőoktatási intézménynek utalja. A diákokra nézve ez sokkal kedvezőbb, mivel a kamat 2 százalékon rögzített, a fennmaradó részt az állam átvállalja tőlük, így az önköltséges képzésre most felvett 17 541 diák számára jó döntés lehet. „Ha nem muszáj, akkor senki ne vegyen fel hitelt a tanulmányaihoz” – mondja Csernok Miklós pénzügyi szakértő, a Kiszámoló blog szerzője. Ugyanakkor azt is hozzáteszi: a diplomások bérelőnye olyan nagy az érettségizettekhez képest, hogy a befektetés már akár 30 éves korra megtérülhet. Ráadásul, mint minden máshoz, ehhez is nagy pénzügyi tudatosságra van szükség: érdemes minél előbb visszafizetni a kölcsönt, a Diákhitel esetében az előtörlesztés ingyenes.
„Addig semmi értelme félretenni, amíg az embernek hitele van, inkább a minél gyorsabb visszafizetésre érdemes koncentrálni” – érvel a szakértő. Ugyan a Diákhitel 1 kamata tavaly a második félévben csak 4,9 százalék volt, ez 1-2 éven belül könnyen felkúszhat 10 százalékra is. A Diákhitel 2 esetében ez a kockázat nem áll fenn, ugyanakkor érthetetlen, hogy az államnak miért éri meg a kamattámogatás, hosszú távon ugyanis így többet költhet egy Diákhitel 2-t felvett hallgatóra, mintha egyszerűen finanszírozná az oktatását.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
