Idén is az égbe emelkednek a világító lufik szerte az országban a hagyományosan a gyereknapon tartott Ezer Lámpás éjszakáján. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az eltűnt gyermekekre.

Egyre fogynak

2014-ben a 18 év alattiak létszáma Magyarországon: 1 734 420,
1984-ben: 2 748 990

2014-ben 10 millióval kevesebb, azaz 79 millió 15 év alatti gyerek élt az EU-ban, mint húsz évvel korábban

Míg az Európai Unióban a 15 éven aluli gyerekek a teljes népesség 15,6 százalékát teszik ki, Magyarországon a 14,4 százalékát.

Magyarország kicsivel az EU-átlag és 30 százalék felett jár azon háztartások számában, amelyben gyerek él. 20 százalék körül van azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol pár neveli a gyerekeket, és elég magas az „egyéb” konstrukció aránya, ahol se nem pár, se nem szülő neveli őket.

A kirepülés uniós átlaga 26,1, Magyarországon 27,8 évesen költöznek el otthonról a „gyerekek”.

Veszélyes számok

14 ezer gyermek eltűnését jelentik be egy év alatt Magyarországon.

Az aktív körözések száma általában száz alatt van, de az elmúlt években az eltűnt és meg nem talált gyermekek száma meghaladja az 1000 főt.

A bejelentett esetek 85 százalékában valamilyen intézetből távoznak a gyermekek, és csak 15 százalékuk családoktól.

Magyarországon háromból csak egy gyerek tudja, hogy milyen jogai vannak.

Magyarországon 100 gyermekbántalmazásos esetből 10 derül ki, és mindössze 1 miatt indul büntetőeljárás. A gyermekvédelem statisztikái szerint évente 20 ezer gyerek válik valamilyen – lelki, fizikai, szexuális – bántalmazás áldozatává.

Évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében Magyarországon.

A szexuális aktivitás kezdetének életkora átlagosan 15,3 életév Budapesten, míg a vidéki területeken 15,7 év.

A gyerekek közel fele szerint egy pofon nem számít erőszaknak.

A 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik Magyarországon, az európai átlag 17 százalék.

Minden negyedik gyerek szerint a felnőttek nem hallgatják meg őket.

Sokan nélkülöznek

Magyarországon 30-50 ezer gyermek éhezik mindennap, éhesen mennek iskolába vagy éhesen fekszenek le aludni.

Magyarországon az uniós átlagnál sokkal többen vannak kitéve a szegénység veszélyének, 33 százalékot veszélyeztet a szegénység a teljes népességben, és 43-at a gyerekek közül. Ezzel szemben az EU-s átlag 25, illetve 28 százalék. A skandináv országokban és Csehországban is 15-17 százalék ez az adat.

Kétszázezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem jutnak elegendő élelemhez, azaz kríziséhezők.

10 gyerekből 4 nem tudja meghívni magához rendszeresen a barátait, 3 anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben, 7 nem megy el a családjával évente legalább egyszer nyaralni, 1 pedig nem jut naponta zöldséghez és húshoz.

Minden 5. gyereknek nincs újonnan vásárolt ruhája.

Sokat tanulnak

A 16 és 17 éves korosztály döntő többsége még tanul középfokon, de 2013-ban 6, illetve 10 százalékuk már kilépett a nappali oktatásból. A 18 évesek közel 75 százaléka tanul.

A középiskolások közül minden második gyerek „bejáró”, vagyis nem azon a településen tanul, ahol él. A szakiskolások között 60 százalék ez az arány, az általános iskolásoknak 14, az óvodásoknak pedig 6 százaléka utazgat.

A középiskolások 9 százaléka él kollégiumban, az általános iskolások között ez kevesebb mint 1 százalék. 

A magyar gyerekek a hagyományos általános iskolai képzésben átlagosan 19,6 fős osztályokban tanulnak. A középiskolák közül a gimnáziumokban a legmagasabb az átlagos osztálylétszám (26,1 fő), míg a szakiskolákban a legalacsonyabb (19,1 fő). A legmagasabb a létszám a 6-8. osztályos gimnáziumok alapfokú képzési szintjén (7-8., illetve 5-8. osztály), itt közel 30 fő tanul egy osztályban.

A falusi, átlagosan kisebb méretű iskolákban 7-15 tanuló jut egy számítógépre, míg a nagyobb városokban ez a szám 10-20 fő körül van. Az internet a legnagyobb arányban (80 százalék) a szakközépiskolákban érhető el. 

Egy tizedikes gimnazista heti, átlagos iskolához kötött ideje 2013-ban 59 óra volt, egy tizenkettedikesé pedig több mint 63, ezekből 35 iskolai tanóra. 

A gimnazisták 31,8 százaléka, a szakközépiskolások 12,9 százaléka tanul heti öt vagy több órában angolul.

Könyvek kontra internet

A 14–18 éves gyerekek csaknem 86 százaléka olvas el évente legalább egy könyvet, s több mint 30 százalékuk elit olvasónak számít, vagyis legalább havi egy könyvet elolvas egy nem reprezentatív kutatás szerint. A megkérdezetteknek csupán 14,05 százaléka állította azt, hogy évi egy könyvet sem olvas el. Nagy az eltérés a nemek között, a szinte soha nem olvasók közt csaknem dupla annyian vannak a fiúk, mint a lányok.

A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. A 9–16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet.

Az európai országok nethasználó fiataljai közül nekik van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon, 45 százalékuk száznál több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik.

Az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal.

A magyar gyermekek 5, míg az európaiak 10 százaléka blogol.

Ismétlődő nevek

2014-ben a leggyakrabban adott nevek nem különböztek az előző két évétől:
Bence 1551
Máté 1359
Levente 1241 

Hanna 1856
Anna 1241
Jázmin 1115

Az első 100 név közé bekerült a fiúknál a Kevin és a Brendon is, megelőzve a 100. helyen lévő Pált, a lányoknál a Lilien és a Mirella nevet is többen kapták, mint a lista utolsó helyén szereplő Rózát.

Keveset a levegőn

7–14 éves gyerekek 20 százaléka túlsúlyos, 7 százaléka pedig elhízott.

A 14 évnél fiatalabb gyerekek kétharmada átlagosan napi két órát játszik a friss levegőn hétköznaponként, jellemzően az iskola vagy óvoda kertjében. Hétvégenként a 70 százalékot is eléri azok aránya, akik több mint három órát töltenek a szabad ég alatt. A budapestiek között a legmagasabb (11 százalék) azok aránya, akik a hétvégeken is mindössze egy-két órát töltenek a házon kívül. 

A 3–17 éves gyerekek 73 százaléka sportol legalább heti rendszerességgel. A sportolók aránya a 8–12 éves gyermekek között a legkiemelkedőbb – 83 százalék. Őket a 13–17 évesek követik 61 százalékkal, a 3–7 évesek pedig egy kicsit lemaradnak – 53 százalék.

- - - - - - - -
FORRÁSOK: DR. GOMBOS PÉTER, HEVÉRNÉ KANYÓ ANDREA, KISS GÁBOR: A NETGENERÁCIÓ OLVASÁSI ATTITŰDJE, NEMZETI DROG FÓKUSZPONT, EU KIDS ONLINE KUTATÁS, EUROSTAT, GYEREKFIGYELO.HU, KAPOSVÁRI EGYETEM – OLVASÁS TÁRSASÁG, A KÖZOKTATÁS INDIKÁTORRENDSZERE 2015, MTA KRTK-KTI, KSH, MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT, NRC MARKETINGKUTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT., OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET, ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET, PROCTER&GAMBLE, REGIO JÁTÉK KUTATÁSA, UNICEF, WHO
FOTÓK: FORTEPAN.HU