Gyógyítani a rákot? Igen, ez lehetséges! – évtizedek óta várt mondatokat írt a héten címlapjára az egyik legtekintélyesebb amerikai hetilap, a Time, az állításokat tehát illik komolyan venni.
Nem arról van szó, hogy felbukkant egy új Marie Curie, vagy Szentgyörgyi Albert, és az áttörést nem is lehet egyetlen embertől várni. Az egyre reményt keltőbb kutatások éppen abból következnek, hogy a korábban egymással is rivalizáló orvoscsoportok és kutatói csapatok egy ideje már közösen dolgoznak. És hogy ez így alakult, abban néhány gazdag hollywoodi hírességnek is elévülhetetlen érdemei vannak. A rákkutatás nemzetközi térképén Magyarország kiemelt fontosságú hely: új hatóanyagok és eszközök feltalálásában magyar kutatók is komoly eredményeket érnek el.
A rák úgy támad, mint egy kiválóan felfegyverzett hadsereg, földön, vízen, levegőben egyszerre. Könnyen belátható, hogy egy ilyen offenzíva ellen nem védekezhetünk egyetlen orvlövésszel. Mivel a rák sokkal bonyolultabb és összetettebb betegség, mint ahogy a jelenlegi terápiák kezelik, így nem lesz elég egy elszigetelt tudós, egy egész seregre van szükség a legyőzéséhez.
Szerte a világban sok tudós és kutató áldozta egy élet munkáját a rák ellenszerének megtalálására, ám mindeddig inkább rivalizáltak egymással, semmint együttműködtek volna. Így a rákkutatásra költött súlyos milliárdok ellenére az eredmények is elmaradtak. Pedig Magyarországon évi 66 ezer körül van a diagnosztizált rákbetegségek száma, és évente 33-34 ezren hunynak el rákban. Becslések szerint csak az USA-ban idén várhatóan több mint 580 ezer ember hal majd meg rákban, és 1,7 millió új beteget fognak diagnosztizálni, ezek a számok a népesség öregedésével pedig tovább nőnek.
Meglepő módon a szórakoztatóipar szereplői elégelték meg a gyilkos kór elleni harc eredménytelenségét. Mások mellett Laura Ziskin, a Pókember producere (aki 2011-ben elvesztette a csatát a mellrákkal szemben), Katie Couric televíziós személyiség és a Paramount korábbi vezérigazgatója, Sherry Lansing alapította 2008-ban a Stand Up to Cancer (SU2C) nevű szervezetet, amelynek munkája mostanság kezd beérni. Az egyesület úgy válogatja össze a rákkutatásban részt vevő szakembereket, mintha csak egy hollywoodi szuperprodukcióhoz rakosgatnák össze a szereplőket: a lehető legtehetségesebb és legjobb embereket hívják össze, bőkezűen támogatják őket, de szigorúan és rendszeresen számon kérik az eredményeiket. Ráadásul itt csak a kézzelfogható sikerek elfogadhatóak, nem elég néhány publikáció a szaklapokban, a meghosszabbított életek, a rák okozta halandóság visszaszorítása számít. A SU2C alapítványokon keresztül, vállalati és magányszemélyek adományaiból támogatja „álomcsapatait”, amelyeknek a többi egészségügyi kutatáshoz képest jóval gyorsabban, három év alatt kell eredményeket felmutatniuk és félévente be kell számolniuk tevékenységükről.
A csapatmodell egyre elterjedtebb az USA-ban és az egészségügyi kutatások körüli összes szereplőre hatással van. Megváltoztatja a szellemi tulajdon fogalmát, a kutatók előrelépési lehetőségeit, és a kísérleti gyógyszerek elosztásának gyakorlatát is. Genetikusok, patológusok, biokémikusok, statisztikusok, informatikusok, onkológusok, sebészek, nővérek és technikai munkatársak együtt dolgoznak az ország sok kórházában, egyetemén és kutatóközpontjában. Korábban riválisnak számító kutatók barátok lettek, az egyes csapatok folyamatosan megosztják egymással eredményeiket a gyorsabb eredményesség érdekében. A szervezeti átállás nem könnyű, de az egyetlen mód, hogy kiaknázzák az elmúlt évek tudományos eredményeit a biomérnöki, nanotechnológiai, gyógyszerészeti és adatfeldolgozási területeken.
A legnagyobb áttörés az emberi géntérkép felállítása volt, 2,7 milliárd dollárba és egy évtizedbe került, de ma már csak néhány ezer dollár és pár óra kell hozzá. Jelenleg számos gyógyszergyártó dolgozik olyan szerek kidolgozásán, amelyek a most már beazonosított genetikai mutációkat célozzák. Vannak, amelyek a test immunrendszerét aktiválják, mások a tumorok vér- és energiaellátását blokkolják, megint mások pedig az egészséges embereknél működő programozott sejthalált ignorálják, és indítják újra a termelést. A megelőzésre és a korai felismerésre is egyre nagyobb az esély: a tudósok többek között olyan vérteszteken dolgoznak, amelyek segítségével a korai szakaszban kiszűrhetőek az egyes ráktípusok.
A kutatók az új csapatmodellben is sok problémával találkoztak, a különböző rákot okozó genetikai mutációkra gyógyszerek százai állnak rendelkezésre, de az egyes betegnek más-más kombinációkban kell ezeket adni, hogy hatásosak lehessenek. Ez az oka, hogy a gyógyszergyárak kutatásai 95 százalékban eredménytelenül zárulnak, és a készítmények végül nem kerülhetnek a piacra. Mára azonban arra is van precedens, hogy az egymással a piacon ádáz küzdelmet vívó gyógyszergyárak együtt tesztelik készítményeik hatékonyságát, és így lényegesen jobb eredményeket érhetnek el.
Az eredményes kutatások Magyarország és a magyar tudósok számára is kiemelt helyet biztosítanak a nemzetközi rákkutatásban. Onkokés, leheletből diagnosztizáló készülék, táplálék-kiegészítők sora, bizonyos rákfajtákat gyógyító hatóanyagok felfedezése – mind-mind magyar kutatócsoportokhoz köthető felfedezések. Legutóbb a szegedi és a pécsi egyetem sikeréről számolt be a világ.
A napokban pécsi kutatók Európa egyik legrangosabb folyóiratában kaptak helyet legújabb eredményeikkel. A Rákkutató- és Gyógyszerfejlesztő Központ kutatói az emberi test természetes tumorellenes védelmével és az aktív ráksejtpusztító keverékkel kapcsolatban értek el áttörő eredményeket. Kulcsár Gyula biokémikus és munkatársai huszonöt éve(!) folyó kutatásai során bizonyították, hogy létezik a szervezetnek egy, az immunrendszertől független természetes tumorellenes védelme. „Az immunrendszer korlátozott működésekor vagy teljes összeomlásakor nem nő meg sokféle daganat gyakorisága, ami azt jelenti, az immunrendszernek nincs kizárólagos szerepe a daganatellenes védelemben. Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, a szervezetben működnie kell egy, az immunrendszertől független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, amely meggátolja a tumorsejtek elszaporodását. Megállapítottuk, hogy ezt a védelmet, vagyis az aktív ráksejtpusztító keveréket a vérkeringésben lévő aktív ráksejtpusztító molekulák alkotják. Ezek aminosavak, egyes vitaminok és egyéb aktív anyagok” – fogalmaznak a kutatók.
Új gyógyszerhatóanyag magyar közreműködéssel? Igen. Az ingenol-mebutát nevű vegyületet, amelyet nemrég az EU-ban és az USAban is gyógyszerként engedélyeztek, elsőként a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói, Hohmann Judit professzorasszony és munkatársai mutatták ki a vézna kutyatej nevű növényből. A vegyület, amelyet akkor még csak, mint káros, irritáló hatású anyagot ismertek, mára egy olyan új gyógyszer alapanyaga, amely a napsugárzás okozta keratózist megállíthatja. Ez a bőrbetegség egy olyan rákmegelőző állapot, amely mintegy 10-15 százalékban alakulhat át különféle bőrrákká.
A személyre szabott daganatellenes kezelések úttörői szintén magyarok. A daganatos betegeknél jelenleg leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres terápia csak a betegek egy részénél hatásos, és az orvos még csak kevés olyan eszközzel rendelkezik, amely segítheti abban, hogy eldöntse, az adott páciensnél a választható kezelések közül melyik lenne legnagyobb eséllyel sikeres. Egy magyar kutatócsoport közel tíz éve azon dolgozik, hogy mindez megváltozzon, és személyre szabottabbak lehessenek a kezelések. Peták István korábbi évfolyamtársával, Schwab Richárddal még 2004-ben kezdte a munkát.
„Először sikerült célpont alapú kezelést elérni tüdőrák esetében. A betegnek már több áttét is volt a szervezetében, és a korábban alkalmazott kezelések nem segítettek a kimutatott génhibára adott kezelésnek köszönhetően azonban még öt évet élt, és nem tüdőrákban halt meg” – meséli a kutató. Azóta olyan molekuláris vizsgálatokat dolgoztak ki, amelyek segítségével a nagyságrendileg százféle, különféle daganatok kialakulásában szerepet játszó gén közül egyre több esetében kimutatható, melyik hibásodott meg. Mindez egy néhány sejtből álló szövetmintából is lehetséges, hogy aztán eldöntsék, a pillanatnyilag létező célzott terápiák hatásosak lennének-e. Petákék újabb és újabb célpontgének vizsgálatán dolgoznak. „Összesen 50 ilyen gént tudunk már vizsgálni, s most egy olyan bioinformatikai eszközt dolgoztunk ki, amelyik ezt a genetikai információt közvetíteni tudja” – mondja a kutató.
ÍGY ÚJUL MEG A RÁKKUTATÁS:
Mintafelismerés
A különböző ráktípusokkal foglalkozó csoportok összesítik a kutatásaik alatt összegyűlt hatalmas mennyiségű adatokat, amelyek segítségével feltérképezhetőek a különböző elváltozások és a módszerek, amelyekkel hatékonyan gyógyították őket.
Epigenetika
A tudósok képesek egy módszerrel „elhalkítani” azokat a géneket, amelyek a rosszindulatú daganatok növekedéséért felelősek. A gyógyszeres kezelés emellett képes más inaktív géneket működésbe hozni, amelyek megakadályozzák a rákos sejtek megújulását.
Orvostechnológia
Kutatók kifejlesztettek egy névjegykártya méretű eszközt, amely a páciens vérmintájából képes kimutatni a vérben jelen lévő rákos sejteket. Az áttörést jelentő technológia gyakorlatilag fájdalommentesen és komolyabb beavatkozás nélkül képes a rák korai felismerésére.
Célzott terápia
Több mint nyolcszáz kutatás folyik olyan gyógyszerek kifejlesztésének érdekében, amelyek célzottan támadják a genetikai mutációkat. Ez azt jelenti, hogy rengeteg vegyület vár még tesztelésre. Ha az egyes szervezetek összefognak, hamarabb tudják lefolytatni a klinikai kísérleteket.
Finanszírozás
A tudósok korábban vonakodtak a közös munkától, mert az elismerés és a dicsőség általában a kutatás vezetőjének jutott. Az egyének helyett a csapatok anyagi támogatása rákényszeríti a rivális kutatókat, hogy együtt dolgozzanak, és így több elme jut közelebb a támogatást biztosító „mézesbödönhöz”.
Génszekvenálás
Az elmúlt évtizedben a gének kutatásának technológiája hatalmasat fejlődött a megfizethetőség, gyorsaság és pontosság tekintetében. Ezek az eredmények lehetővé teszik az orvosok számára, hogy az egyes betegek géntérképét vizsgálják annak érdekében, hogy személyre szabott, hatékony terápiát alkalmazhassanak.
Diagnosztika
Ha az USA minden korábban dohányzó lakója évente egyszer átesne egy CT vizsgálaton, a tüdőrák okozta halálozások száma 20 százalékkal csökkenne. De a szűréshez ennél egyszerűbb és olcsóbb tesztekre lenne szükség. A kutatók olyan vérteszteken dolgoznak, amelyek kimutatnák azokat a fehérjemarkereket, amelyek segítségével korán fel lehet ismerni a tüdőrákot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!