„Átértékelt” kiállítás után leváltásra ítélt kuratórium – komoly felháborodást kavartak a kormánynak a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteménnyel (HDKE) kapcsolatos tervei. A hivatalos szándékok mögött kevés a tudományos, annál több a politikai megfontolás. Viharos viszonyok között készül az intézmény az április 15-i holokauszt-emléknapra.
Abból mindig baj van, ha egy politikus téved a történettudomány terepére. Most Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára tette ezt, méghozzá a zsidó közösséggel való „aktívabb együttműködés” jegyében. Legalábbis ezt a címet adták az interjúnak, amely a kormányzati portálon jelent meg az állami vezetővel. Ebben az interjúban kezdeményezte az államtitkár a holokauszt- kiállítás „egyes részeinek” megváltoztatását.
– Át kell értékelni a kiállítás egy részét, mivel az úgy épül fel, hogy a különböző bevonulásokat mutatja… nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz, és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba. Mindez olyan történelmi csúsztatás, amely felesleges feszültségeket kelt – nyilatkozta, majd Márai-olvasmányaira hivatkozva folytatta: – Sajnos a jómódú zsidó polgárság javait kívánta meg számos olyan ember, aki az aljasság irányába terelte a jogképességétől megfosztott Magyarországot… Hiszen 1944. március 19-én a német csapatok által kikiáltott bábkormány vette át a hatalmat.
Az államtitkár mondatai egy új „történetírás” irányába mutatnak, mégpedig a Horthy-korszak negatívumainak relativizálása felé – áll az IDEA Intézet állásfoglalásában. Szerintük az államtitkár félreolvassa a történelmet akkor is, amikor „számos olyan emberről” beszél, aki részt vett a fosztogatásban. Nagyjából 20 ezer csendőr, összesen 200 ezer közbiztonsági, közigazgatási és egyéb szakember vett részt a „zsidótalanítás” folyamatában. – Az államtitkár ahelyett tehát, hogy a múltfeldolgozás „velünk történt, mi tettük” útját javasolná, a kiállítás átrendezésének tervével az elfojtás 1945 utáni politikai és kulturális hagyományát folytatja” – rögzíti az állásfoglalás.
Az államtitkár félreértette a tárlatot, igaz, politikusként nem is lenne feladata, hogy történészek vitájába beleszóljon – ez az állandó kiállítás kurátorának, Molnár Juditnak a véleménye. A VH-nak elmondta: a kiállítást nem kell átalakítani, történészi konszenzus alapján született meg. 1918–1944 közötti meneteket mutatnak be az egyik térben, ezek közül az utolsó kép, amelyen feltartott kézzel mennek emberek, a nyilas időszakban készült.
A közalapítványként működő emlékgyűjteményt két éve Harsányi László vezeti. Úgy véli: már az, hogy átkerültek a NEFMI-től (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) a közigazgatási tárcához, mutatott egy éles irányváltást. – Kulturális szakmai feladatokat látunk el, így nem értem az áthelyezést. Az új gazdától, a minisztériumtól nem hivatalosan úgy értesültünk, hogy a jelenlegi 7 fős kuratóriumot fel akarják oszlatni. Haraszti Györgyöt – aki a hírek szerint az új kuratóriumi elnök – és Székely Gábort – aki eddig volt – már be is hívták, s közölték velük: változás lesz. Közalapítványoknál ugyanakkor a régi kurátoroknak addig kell dolgozniuk, amíg az új kuratórium fel nem áll – magyarázza Harsányi László igazgató. – A Magyar Közlönyből tudjuk, hogy új alapító okiratot fogadott el a kormányzat, ebben nyilván benne van az új kuratórium összetétele is, ám a neveket – hivatalosan – mi nem ismerjük. Ahhoz, hogy a mostani szerződésemet felbontsák, a kuratóriumi tagok kétharmadának kellene a beleegyezése. Ez könnyen kivitelezhető persze ilyen-olyan eszközökkel – vélekedik Harsányi.
Az eddig ingyen dolgozó hét kuratóriumi tag létszámát kilencre emelnék, akik tiszteletdíjat is kapnának. Úgy hírlik, a kilenc jelölt többsége nem is járt még a Páva utcában. Az államtitkár ugyanakkor már kifejtette: más feladatokat szánnának a múzeumnak és Szita Szabolcsot ajánlotta a kuratórium figyelmébe. Eddig azonban pályázati úton lehetett csak elnyerni az ügyvezetői állást, de ha megváltoztatják az alapító okiratot, akár kinevezéssel is kerülhet vezető a múzeum élére.
– Az áprilisi programokat összeraktuk, megemlékezések, tárlatnyitás, iskolai programok is lesznek, de tovább nem látunk és nincs is lehetőségünk hosszú távra terveznünk. Bár a határozott idejű szerződésem jövő áprilisig tart, nem hinném, hogy kitölthetem. Amíg ki nem rúgnak, dolgozom – tette hozzá Harsányi, akivel szemben két kifogás hallatszik: még NKA-s vezetőként az előző kormány „szekerét tolta”, valamint, hogy „kulturális kuplerájt” csinált a Holokauszt Emlékközpontból. – Az első vád szót sem érdemel. A másodikban lévő két szó konnotációja külön-külön ugyan lehet pozitív, de a kettőt együtt én nem szoktam használni – nyilatkozta az igazgató.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
