A Szent Korona-tan (alap)törvényi szintre emelése, a Corvin-lánc újbóli bevezetése, a ludovikás ha­­gyományok felélesztése, Gömbös Gyula rehabilitációja, a Kossuth tér 1944 előtti állapotának visszaállítása – csak néhány példa arra, miként köszön vissza a Horthy Miklós nevével fémjelezhető korszak manapság.

 
Vörös festékkel öntötte le a múlt hét végén Kerekiben felavatott Horthy-szobrot és „tömeggyilkos, háborús bűnös” feliratot akasztott a nyakába az alaptörvény és asztala elleni kaszinótojásos-kecsapos akcióiról közismert Dániel Péter.

A horthysta eszmevilág erősödése a Fidesz kormányra lépésekor elkezdődött; és nem csak azért, mert egyre több önkormányzat nevez át (el) közteret a volt kormányzóról, illetve avat őt ábrázoló szobrot, vagy állít neki emléktáblát. Az Alap­tör­vényben az „1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától” számítják. Az 1944 előtti korszak eszmevilágának erőltetése mutatkozik meg a Horthy-korszakban hivatalos Szent Korona-tan (az I. világháború után a hatalmat a kormányzó annak nevében gyakorolta) alaptörvénybe foglalásával. Így kerülhetett be a királyi korona, mint Magyarország alkotmányos állami folytonosságának és nemzeti egységének megtestesítője egy demokratikus köztársaság alkotmányának pream­bu­lu­mába.

A Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállításának egyik lehetséges magyarázata, hogy ezzel az ürüggyel takarítják el a térről a háború óta emelt szobrok nagy részét. 1944-ben ugyanis Károlyi Mihály emlékműve helyén még ellenlábasa, Tisza István szobra állt, a Dunánál merengő József Attila helyén pedig Andrássy Gyula emlékműve. Az 1945 előtti, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia hagyományaihoz visszanyúló „a hazáért mindhalálig” felkiáltással tesznek eskük az ifjú tisztek augusztus 20-án. A katonaiskola fontos eleme volt a magyar nemzettudat felkeltésének, de az akadémiáról kikerült tisztek csak egy eszmét szolgáltak feltétlen hűséggel: Horthyét.

Már az első Orbán-kormány a legmagasabb állami kitüntetések sorába emelte a kormányzó által 1930-ban alapított Corvin-láncot. A szocialista kormányok aztán „elfelejtették” a kitüntetést, de tavaly újra törvénybe iktatták a Corvin-láncot, amelyet egyszerre csak tizenketten birtokolhatnak. Nagy felzúdulást keltett, de aztán szépen elsikkadt a botrány, amikor tavaly Orosházán fideszes képviselők visszaállították Gömbös Gyula díszpolgárságát. Gömbös 1924-ben megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, vagy rövidebb nevén a „Fajvédő Pártot”. Az 1932–36 között regnáló miniszterelnök elsőként gratulált a német kancellárrá választott Hitlernek, majd 1933 júniusában – a vezető európai politikusok közül elsőként – találkozott is vele.

Egyre több helyen állítanak szobrot a kormányzónak, vagy neveznek el róla közteret – ráadásul nem csak jobbikos, hanem fideszes és KDNP-s politikusok támogatásával. Heves ellenállást váltott ki hogy Gyömrőn a főteret akarják átkeresztelni, ezért végül „csak” a szomszédos park kapja meg Horthy nevét. A Somogy megyei Kerekiben múlt héten avattak lovas szobrot, a fideszes vezetésű Csókakőn júniusban fognak – egy skinheadegyüttes és radikális jobboldali szervezetek közreműködésével. Tegnap Debrecen­ben kapott emléktáblát a kormányzó. Sas­halmon két hete tartott bált a Vitézi Rend; ők is lovas szoborra gyűjtenek. A bál egyik fővédnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, a másik Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár volt. Mindketten fideszes képviselők.

 

Vörös festékkel öntötte le a múlt hét végén Kerekiben felavatott Horthy-szobrot és „tömeggyilkos, háborús bűnös” feliratot akasztott a nyakába az alaptörvény és asztala elleni kaszinótojásos-kecsapos akcióiról közismert Dániel Péter. A budapesti ügyvédet, aki azóta egy sor fenyegetést kapott, nem érdekli, tettét rongálásnak vagy garázdaságnak minősítik-e. „Demokrataként, józan magyar gondolkodó állampolgárként egy idő után szembe kell szegülni” – mondta. Szilágyi György, a Jobbik képviselője izgatás, rongálás és kegyeletsértés gyanúja miatt jelentette fel Dánielt a legfőbb ügyésznél, s kérte az ügyvéd elmeorvosi vizsgálatát is. Zetényi-Csukás Ferenc, a szoborállító Horthy István – Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke szintén feljelentést tett. A Siófoki Rendőrkapitányság rongálás gyanújával eljárást indított. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint Dániel tette fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!