Magyarországon virágzik a pluralizmus: jelenleg is mintegy 200 párt működik, és egyelőre nincs jele annak, hogy a választási indulásért járó milliók reményében tömegesen alakulnának megélhetési pártok.
Megnő a pártalapítási kedv a választások előtti években; például 2009–10-ben a rendszerváltozáskor tapasztalt pártalapítási láz tombolt, de közülük csak 26 szervezetet jegyzett be a bíróság. Mára csökkent a lelkesedés: a törvényszékekre tavaly összesen 39 pártbejegyzési kérelem érkezett, ezek közül 12, idén a 38-ból 10 kapott „zöld jelzést”. Köztük az LMP-ből kivált Párbeszéd Magyarországért, a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom, a Fodor Gábor vezette Magyar Liberális Párt és az Istvánffy András elnökletével bejegyzett 4K – Negyedik Köztársaság. Jóval kisebb felhajtás közepette, de szintén megalakult a Magyarországi Cigányok Pártja, a Határon Túli Magyarok Pártja, az Ellenzéki Párt, a Rend, Szabadság, Jólét Párt, a Magyarországi Cigánypárt és a Magyarországért Demokratikus Párt. Idén egyetlen párt szűnt meg: a Magyar Függetlenségi Párt. Jelenleg majdnem 200 párt működik; pontos számot nehéz mondani, mert a bejegyzéseket a megyei törvényszékek végzik, és az Országos Bírósági Hivatalnak sokszor csak késve vagy pontatlanul küldik el az adatokat.
A most is létező pártok többsége fővárosi székhelyű, de például a Kalózpárt győri, a Megoldás: Egyik sem! Civilkontroll párt kaposvári, a nyíregyházi törvényszék jegyezte be a Magyar zsellérek kisemmizettek kiszolgáltatottak pártját, szegedi a Dolgozók pártja és a Magyar cselekvő párt, valamint a Sportolók pártja, a Nehezebben élők pártja szombathelyi, az Emberek pártja pedig veszprémi. Vannak városokért, megyékért alakuló pártok, illetve működnek pártok a romákért. Szép számban találhatóak nevükből következtethetően jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok: Magyar Nemzeti Rend Párt, Ősi Magyar Nemzeti Összefogás, Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, Magyarország a Magyaroké Magyar Nemzeti Párt, Hunok Nagy Szövetsége. Nehezebb beazonosítani a Mátyás Párt, az Emberek Pártja, vagy a Magyar Realista Egység és Béke Párt ideológiáját és célcsoportját, viszont a Magyar Autósok és Motorosok Pártjával nincs ilyen gond. A Mi Hazánk nevű mozgalom most várja bejegyzését, mert indulni akar a jövő évi választáson. Meghatározásuk szerint a „bal populizmustól a jobb etatizmusig” terjedő „demagógiaskálán” sehova sem helyezik magukat, céljuk, hogy „Magyarország Európa egyik legszerethetőbb, legsikeresebb, legklasszabb országává váljon, reálisan nézve, kb. a 2040-es évtizedre, de addig is visszatérjen a remény és a jó helyen vagyunk érzése”.
A Magyar Kétfarkú Kutyapártnak megint nem sikerült valódi párttá válnia: a héten másodszor utasította vissza kérelmüket a bíróság. Kovács Gergely elnök lelkesedése azonban töretlen: ismét fellebbeznek az Ítélőtáblán, és minden hiányosságot pótolnak – mondta lapunknak. „A nevünket lehet, hogy MKKP betűszóként próbáljuk bejegyeztetni majd, vagy esetleg magyar komoly kutyapárttá, esetleg magyar keresztény kutya párttá változtatjuk” – nyilatkozta a pártelnök. Kovács nem gondolja, hogy hatalmi szinten lenne ellenük kifogás. „Sok jó ügyvédünk, grafikai csoportunk, 85 ezres Facebook-rajongó táborunk és 2 ezer aktivistánk van, velük országosan jelen tudunk lenni és városfelújító mozgalmat indítunk. Budapest után Szeged, Pécs és London is rendelkezik több ezer fős Kétfarkú- szimpatizánssal” – tette hozzá.
Egy párt alapításához 10 tag kell, és az, hogy a társadalmi szervezet kérje a bírósági nyilvántartásba vételét. A bíróság sok más mellett vizsgálja a névkizárólagosságot, azt, hogy magánszemély alapította-e, vannak-e tisztviselői, tagjai, van-e vagyona. Egy pártot az ügyészség indítványára akkor szüntethet meg a bíróság, ha két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!