A férfiak szőrzete mágiasemlegesítő hatású.
A bal zsebben hordott nyúlláb a legbiztosabb fegyver a gonosz ellen.
Olykor és látszatra, bizony, a nyúl is tojik.
„Én nem vagyok babonás és fütyülök a varáslatra, mer Limában asz inkák főpapja adott egy amuletet ilyesmi ellen” – érvel ellenállhatatlanul Piszkos Fred a Megkerült cirkálóban, örök érvényű igazságként elhintve a magot minden tudományhívő tamáskodó agyában. Azaz saját felelősségre bárki megmosolyoghatja az évszázados babonákat, de biztos, ami biztos alapon, főleg így húsvét táján azért nyeljen csak le egy barkaszemet és tegyen nyúllábat a zsebébe, amikor senki sem látja. Vagy legalább szerezzen egy amulettet az inkák főpapjától…
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó babonák szerencsére nemcsak arra vonatkozóan sorolnak praktikákat, hogyan igyekezzünk elkerülni a különféle rontással és balszerencsével járó következményeket, hanem sorsunk jobbra fordulását is remélhetjük bizonyos szokatlan cselekvéssoroktól. Jó, senki nem garantál semmit, de az mondja rá kapásból, hogy ostobaság, aki életében legalább egyszer végigcsinálta a teremtő rituálékat virágvasárnaptól húsvéthétfőig.
Házimunkaböjt férfiaknak
Ott kezdődik az egész, hogy már a húsvét előtti hét vasárnapján, vagyis virágvasárnapon is tilos dolgozni, ugyanakkor mulatozni kifejezetten ajánlott: egy valamire való babonasor első helyen ünnepli meg Jézus Jeruzsálembe vonulásának évfordulóját. A nagy „babonakódex” egészen pontosan meghatározza, mi számít munkának: minden, kivéve a virágültetést. Aki ezen a napon veti el a magvakat, annak a virágai sokkal illatosabbak lesznek másokénál. A munkatilalom amúgy az egész ünnepkört átszövi – míg a nők esetében a hagyomány tesz némi kivételt, és számukra kifejezetten ajánlja a lakótér megtisztítását az egy év alatt felhalmozott negatív energiáktól (nagytakarítás, ablakpucolás – ez utóbbi a tisztán látás végett nagyon fontos!), a férfiaknak a sok egyéb böjt mellett házimunkaböjtöt is előír. Ha mégis arra vetemednének, hogy beállnak segíteni az asszonynak, azzal a húsvéti kalácsot veszélyeztetik. Ha ugyanis véletlenül belelóg a bajszuk, ne adj’ Isten egyéb szőrszáluk keveredik a tésztába, az olyannyira megretten, hogy megáll a kelésben. A tojásra sem kerülhet férfiszőrzet – enni ugyan ettől még meg lehet easter tradition (bár gusztus kérdése), de ha haj vagy szőrszál kerül rá, az olyannyira megszentségteleníti, hogy végérvényesen kivonja a mágikus forgalomból.
Kebelre éjszakára
A tojás a magyar népi hitvilágban és népszokásokban termékenységvarázsló, az újjászületést jelképezi. Számos nép képzetében a kozmikus tojás a teremtés és a lét kezdetének szimbolikája. A görögöknél a feltámadással azonos, Kínában a teljesség kifejezésére szolgál, az irániaknál magát a teremtést jeleníti meg. Az alkimisták szerint pedig a tojásból nő ki a bölcsesség fehér, piros és kék virága.
Mivel igen kitüntetett szerepet foglal el a húsvéti ünnepkörben, meglehetősen sok babonás képzet is társul hozzá. Ha például húsvétvasárnap reggelén véletlenül (szigorúan véletlenül!) leejtünk egy tojást, és az összetörik, valami jót fogunk hallani; ha viszont sértetlen marad vagy csak megreped, akkor rossz hírekre számíthatunk. Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat, a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal. Túlzásba azért ne essünk, ha esetleg a nagy megsemmisítés jegyében a tojáshéjat el is égetjük, azzal egy életre elintézzük a tojóját. Ismeretlenül és több ezer kilométer távolságból is. Az a tyúk ugyanis, amelynek elégették a tojása héját, soha többé nem fog tojni.
Az írott vagy festett tojásnak varázserőt tulajdonít a néphagyomány: aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy, tegyük fel, a locsolásért hímes tojást kap ajándékba, az egy igazi szerelemjósló bűbáj birtokába is jut. A tojásokat szépen el kell tenni egy időre, majd néhány hét után újra elővenni, és megnézni, melyik maradt a legszínesebb. Amelyik a színét tartja, annak a szerelme is tartós – a locsolónak csak azt kell megválogatnia, kitől fogad el hímes tojást. Amúgy, mint mindenbe, ebbe a varázslásba is bele lehet picit előre avatkozni: állítólag a chilei aracuana tyúk kapásból színtartó, kék, zöld vagy rózsaszínű tojásokat tojik. Aki ilyet ajándékoz, annak határozottan javulnak a házasodási esélyei is.
Aki az egészségét szeretné megőrizni, annak egy makulátlanul fehér tojást kell a fürdővizébe tennie, aki üdeségre vágyik, az piros tojással radírozza végig az arcát, aki pedig azt szeretné, hogy szép és kívánatos legyen, annak éjszakára nem árt egy-egy piros tojást rejteni a keblére. Egyre kell ügyelnie: véletlenül se forduljon hasra.
Nyúllábat bandzsa embertől
Egy olyan húsvéti hagyományban, ahol a nyúl is tojik, teljesen jogosan merül fel a kérdés: melyik a legmegfelelőbb bűbájvarázsló tojás? Az angolok a fehér tyúkra voksolnak: húsvét napján új fészekbe tojt tojása állítólag gyógyítja a gyomorpanaszokat, csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégveréstől és a termőföldet a fagytól. Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat, viszont ahhoz, hogy ártalmatlanítani is tudja őket, a tyúktojás mellett sastojásra is szüksége lesz: ha egyszerre ketten esznek belőle, védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.
A világ különböző részein a húsvéti tojásevéshez is számtalan babona kapcsolódik: aki a barázdabillegető tojását eszi meg, az hontalanná válhat, a poszáta tojása titokszegésre késztet, a gatyásgalambé balszerencsét hoz, ellenben a fogolytojás anyagi gyarapodással kecsegtet. Legbiztosabban akkor járunk jól, ha valahogy igazi nyúltojásra sikerül szert tenni – bármennyire is lehetetlennek tűnik, még némi valóságalapja is van: a bíbic ugyanis a mezei nyúl vackához hasonló fészket épít a földön. Ha valamelyik nyúl valamilyen okból elhagyja a vackát, előfordul, hogy a bíbic oda rakja le a tojásait. Egy ősi germán mondában egyébként a nyúl egykoron még madár volt, azonban Ostara istennő, az alvilág uralkodója valamiért megharagudott rá, és ezért négylábúvá változtatta.
Néhány német tartományban ilyentájt, a tavasz közeledtekor császármadarat ajándékoznak egymásnak az emberek. Mivel a császármadár neve németül Hasel, a nyúlé pedig Hase, feltehetően ettől az „l” betűs különbségtől lett idővel a nyúlé az elsőbbség. A babonaság szempontjából a legértékesebb testrésze a lába: jó szerencsét hoz, véd a gonosz szellemektől, és jó lapjárást biztosít kártyázásnál. A nyúllábviselés non plus ultrája is húsvéthoz köthető: ha vasárnap a bal zsebünkben teliholdnál, egy bandzsa ember által megölt nyúl bal hátsó lábát hordozzuk, az egész életünkre megvéd a gonosztól.
10 babona, amit érdemes legalább kipróbálni • Az eresz lefolyójába tett barka védelmet nyújt a villámcsapás ellen. • Egy szem lenyelt megszentelt barka megvéd a gyomorbántalmaktól és a torokfájástól. • Aki húsvétkor új ruhát visel, egész évben szerencsés lesz. • A húsvéti sonka csontja gyümölcsfára akasztva bő termést garantál. • Aki húsvét reggel megeszik egy almát, és közben folyamatosan azt mantrázza magában, hogy „ahogy Éva tudásszomjában megette, én is úgy vágyom sorsom ismeretére!”, jós képességekre tehet szert. Ha mégsem, számolja meg az almamagokat! Ha páros, akkor igaz a szerelme, ha páratlan, akkor nem. Aki elégedetlen az eredménnyel, egyen meg még egy almát! • Balszerencse jele, ha húsvétkor mókus keresztezi utunkat. • Aki még bizonytalan a házasulásban, viszont egyre nagyobb rajta a nyomás, húsvétvasárnap jegyezze el kedvesét: a babona szerint garantáltan nem fognak összeházasodni. • A fiatal házasok húsvétreggel, napkeltekor járják körbe a házukat háromszor – így biztosíthatják a szerencsét maguknak. • A húsvét napján, keletről fújó szélben mert patakvíz gyógyító erővel bír. • Aki húsvétkor ruhát mos, abba belecsap(hat) a villám. Hacsak nem tesz barkaszemet az ereszbe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
