A szaktárca számára sem világos, játszhatnak-e az óvodában a kisfiúk is babával, a kislányok meg autókkal. Nemrég még erkölcsileg károsnak tartották a nemi előítéletek lebontását, aztán „nem helytállónak” nevezték saját álláspontjukat. A szakember szerint fontos érdek, hogy ne csak „lányos” és „fiús” alapon neveljék a kicsiket.
Az előző kormány 2009-ben átfogóan módosította az óvodai nevelés országos alapprogramját. Ennek egyik kiegészítése volt a nemi sztereotípiák tudatos kerülése, de ezt júliusban elvetette az Orbánkormány, „mivel azt a gyermekek erkölcsi és szellemi fejlődésére károsító hatásúnak tartja a kormányzat” – közölte egy hónapja Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára. A tárca szerint a Bajnai-kormány az úgynevezett genderideológia alapjait teremtette volna meg, amely az egyenlőség jegyében értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését. Újabb kérdéseinkre viszont már azt a választ kaptuk a tárcától, hogy „nem helytálló az információ, mely szerint kikerült az alapprogramból a nemi sztereotípiák lebontása. A módosított alapprogram is tiltja a bármiféle káros nemi megkülönböztetést. Nem tartjuk azonban károsnak, ha az óvoda közvetít társadalmi nemi szerepeket. Ezek nem sztereotípiák és nem károsak”. Olyan szociológiai fogalom, hogy genderideológia nem létezik – nyilatkozta lapunknak az Óbudai Egyetem docense.
Szekeres Valéria szerint a tavaly bevezetett óvodai nevelési elv arról szólt, hogy a társadalmi nemi előítéleteket kezdjük el már kicsi korban lebontani. Mint mondta, az óvodáknak az lett volna a feladatuk, hogy a gyerekeket engedjék kibontakozni a megrögzült elvárásoktól eltérő szerepjátékokban is, ha a fiúk nem csak versenyautózni, a lányok meg nem csak babázni akarnak. „Ha lányok is játszhatnak építőkockával, a fiúk pedig bemehetnek a játékkonyhába, már egészen kicsi korban rögzül, hogy a versenyszféra és a háztartási teendők ellátása is a nemek közötti munkamegosztáson alapszik. Ez a helyes elképzelés azon bukott meg, hogy a társadalmi nemi sztereotípiát biológiai nemi sztereotípiaként értelmezték félre” – magyarázta a docens. Szekeres Valéria szerint akár óvodai, akár iskolai nevelésről beszélünk, jellemző nálunk az elkülönülő nevelés, amely erősíti az elkülönülő társadalmi szerepeket a felnőttkorban. A lányokra olyan előítéletes tulajdonságokat ragasztunk, mint empátia, önfeláldozás, alkalmazkodóképesség, alávetettség, míg a fiúkra: önérvényesítő képesség, versenyszellem, agresszivitás, karriervágy. Ez utóbbiakat hívhatjuk menedzsertulajdonságnak, ezeket a képességeket keresik vezető- és döntéshozói posztok betöltéséhez. „Ennek köszönhető, hogy a lányok önbizalma alacsonyabb, leértékelik önmagukat, a sikereiket nem saját képességeiknek és szaktudásuknak, hanem külső tényezőknek tulajdonítják” – mondta a docens. Megjegyezte: az iskolában rendszerint a lányok kisebb figyelmet kapnak; akkor dicsérik őket, ha nem akarnak kitűnni, tehát hallgatagok, míg a fiúk mozgékonysága és figyelemfelkeltése elfogadott, tehát ők megszokják, hogy rájuk irányul a figyelem. A docens szerint az észak-európai országokban részben a nemek közötti társadalmi egyenlőség pozitív hatása, hogy magas a gyermekszülési hajlandóság. Ahol viszont nem működik jól a nemek közötti munkamegosztás, sokkal valószínűbb a családon belüli erőszak: a hierarchikus családmodell és a nők gyenge önérvényesítő képessége növeli az erőszak kockázatát – mondta Szekeres Valéria. Hozzátette: a nők fizetése itthon akár 30 százalékkal is alacsonyabb a férfiakénál, és sem az intézményhálózat, sem a kormány intézkedései nem támogatják a nők és férfiak egyenlő mértékű szerepvállalását a munkaerőpiacon és a családban.
A 4 és 10 év közötti lányok okosabbnak tartják magukat a kortárs fiúknál – derül ki az angliai Kent Egyetem kutatásából, amelyet a Guardian közölt. Ennek során olyan állításokat és kérdéseket mondtak 238 tanulónak, hogy „ez a gyerek igazán okos”, „kit gondolsz okosabbnak”, vagy „ki viselkedik jobban”, majd lányt vagy fiút ábrázoló képet mutattak a diákoknak, akiknek választaniuk kellett, melyik nemhez társítják az állításokat. A lányok minden korosztályban magukat tartották okosabbnak, a fiúk 4 és 7 éves kor között egyenlő arányban megosztottak voltak, de 7 éves kor felett egyetértettek a lányokkal. Az ilyen korú fiúk tehát feltételezik, hogy a lányok felülmúlják őket az iskolában, jobban viselkednek az órákon. A későbbiekben csak nő a különbség a lányok és fiúk között, ezt mutatják az Angliában honos, alsó középfokú vizsga eredményei.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
