Választási győzelme bebiztosítása érdekében olyan többszörös törvényi garanciákat fogadott el a kormánytöbbség, amelyekbe még a csalás lehetősége is be van építve – elméletileg, persze. Amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy a kedvező közvélemény-kutatási eredmények dacára nem dőlnek hátra, nem a levegőbe beszélt.
„Kezit csókolom, Marika, itt kell aláírni, ahogy a rezsicsökkentési ívet kellett volna, na mindegy. Aztán ugye tetszik tudni, kire kell tenni az ikszet?! Mert ha veszít a Fidesz, lehet, hogy a polgármester úr is átgondolja majd azt a segélyt. Jut eszembe, a családból még nem láttunk itt mást, hát mégsem akar a férje közmunkát?” – ez egy elképzelt jelenet a 2014-es választásról, egy nagyközség szavazóköréből.
A képzelgés azonban nem teljesen irreális. „Olyan emberek is aláírták a rezsicsökkentésről szóló petíciót, akik vállaltan nem Fidesz-szavazók voltak” – jelentette ki csütörtökön Tállai András államtitkár egy lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón. A Fidesz tehát bevallottan feldolgozza a már majdnem 2,5 millió nevet tartalmazó aláírásgyűjtő íveket, mint ahogy ezt megtehette a nemzeti konzultációnak nevezett akció során is. A szavazóköri névjegyzéket minden jelölt, illetve párt megkaphatja, amikor nyilvántartásba veszik, így egy egyszerű összefésüléssel kideríthető, ki az, akire nem számíthat a Fidesz. Vagyis nem csak olyan helyzetekben képzelhető el a fenti kis jelenet, amikor olyan kis közösségről van szó, ahol mindenki ismer mindenkit.
Ráadásul az új választási szabályok értelmében (vagy két delegáltat küld egy párt, vagy egyet sem; ez 20 ezer küldöttet jelentene) a szavazókörben csak fideszes delegáltak vannak, illetve a fideszes vezetésű önkormányzat vagy az állam alkalmazottai. Szigorúan elméleti a kérdés: ki merne szólni, ha urnabontás után például a nem a Fideszre adott szavazatokat rögzítő lapokra még egy iksz kerülne, és így a voks érvénytelen lenne? Ha esetleg valaki mégis bejelentést tenne, az végül a szintén kétharmados kormánytöbbséggel felállított Nemzeti Választási Bizottság előtt köt majd ki (lásd keretes írásunkat) – amely persze szigorúan szakmai döntést hoz. Nem érdemes a nemzetközi megfigyelőkben sem bízni: őket a választási iroda vezetője indoklás és a jogorvoslat lehetősége nélkül törölheti a megfigyelők közül. Ha pedig minden kötél szakad, ott van a választási informatikai rendszert készítő cég, amelyet tavaly különös gyorsasággal, verseny nélkül vásárolt meg az állam, és amelyet hirdetmény nélküli eljárást „előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre” hivatkozva választottak ki a héten e célra. Természetesen azt nem állítjuk, hogy olyan szoftver készül, amely nem garantálja a választások tisztaságát. A választási eredmények megállapítása csak hab a tortán: az egyéni jelöltválasztás eredményét a szavazást követő hatodik(!), az országos listákat pedig legkésőbb a voksolás utáni tizenkilencedik(!) napon kell megállapítani. Vagyis bőven lesz idő a határon túli magyaroktól levélben beérkező szavazatokkal manipulálni – természetesen csak elméletben. Hogy az NVI elnökét idézzük: „A levélszavazásnak van bizonyos kockázata, és kétségtelen, hogy ebben az esetben nagyobb felelősségük van az egyes embereknek, de én azt gondolom, bízni kell bennük, hiszen miért akarnának csalni?” – nyilatkozta korábban Pálffy Ilona. A külhoni magyaroknak adott szavazati jog amúgy szinte apróság: csak néhány mandátum sorsa múlhat ezen, de persze a levélben leadott szavazatok jól jöhetnek éles helyzetben. Aztán ott vannak a külföldön élő magyarok: Londonban, az „ötödik legnagyobb magyar városban” egyetlen szavazókört nyitnak – annak bizonyára semmi köze ehhez a döntéshez, hogy az itt dolgozók túlnyomó többsége nem sok mindent köszönhet a jelenlegi hatalomnak.
A Fidesz egyébként már évekkel ezelőtt elkezdte kiépíteni választási győzelme törvényi garanciáit. Először azzal ütöttek nagyot az ellenzéken, hogy átrajzolták a választókerületeket, az egyfordulóssá tett választással nem lesznek visszalépések sem – ez az ellenzéki pártok közötti egyeztetést nehezíti meg, akárcsak a listaállítás új szabályai. A kampányidőszak 50 napra rövidítése és a kampányeszközök egy részének elvétele jelentősen szűkíti a tájékozódási lehetőségeket, miközben a kormányzati hirdetésekre természetesen nem vonatkozik semmilyen limit. A plakátkampány preferálása kedvez a köztéri hirdetési piacot uraló Fidesz közeli cégeknek, amelyek tetszés szerint határozhatják meg, hogy ki mennyiért és pontosan hol hirdethet.
A biztonság kedvéért a töredékszavazatok a győztest kompenzálják az amúgy is torz rendszerben: egy kétharmados parlamenti többséghez a 2010-es 53 százalékkal szemben már akár 30 százalékos támogatottság is elegendő. Vannak olyan rejtett aknák is a rendszerben, amelyek csak idővel nyernek értelmet: például a kampánycsend eltörlésével törvényessé válik az, amit a bajai időközi választáson művelt a Fidesz, vagyis a szavazásra történő szervezett szállítás.
Láncszavazások mesterei: A kecskeméti bíróság helyt adott tegnap a baloldali pártok kifogásainak, amiért Baján utaztatták a választókat egy szavazókörhöz, amelyben a leadott szavazatok az egész időközi önkormányzati választás eredményét megfordították. Az Országos Választási Bizottság 2010-ben azért ismételtette meg Cigándon az önkormányzati választást, mert a szavazókat szervezetten szállították. Most azonban a megyei bizottság elutasította a panaszokat. A múlt vasárnapi voksolás során az öt szavazókörből hármat a baloldal közös jelöltje nyert meg, egyben 21, a problémás szavazókörben pedig 68 szavazattal kapott kevesebbet, mint a Fidesz jelöltje. 2010-ben ugyanebben a szavazókörben az MCF Roma összefogás akkori jelöltje kiugró eredményt ért el (lásd táblázatunkat). A romák mozgósítását olyannyira nem tagadták le, hogy a januárban még a cigányság jelentős részét állatnak nevező Bayer Zsolt publicista a Magyar Hírlapban kedden egyenesen azt írta: „Alázatos köszönet a körzet derék cigányainak, akik szavazataikkal elősegítették ezt a győzelmet. A Lungo Drom hatalmas munkát végzett.” Nem először fordult elő, hogy a választási csalás gyanúját erősítő eszközökkel élt a Fidesz, ráadásul ezekhez a cigányságnak legtöbbször volt valami köze. Az Index felidézte: a Lungo Drom-os Ajtai Tibor korábban egy rögzített hangfelvételen mondja el, hogy a 2010-es önkormányzati választáson miként segítették győzelemhez „mesteri láncszavazással” Kapusi Krisztián kiskunfélegyházi fideszes polgármesterjelöltet. Az Élet és Irodalom a 2010-es országgyűlési választás eredményét elemezve különös dolgokat állapított meg: Észak- és Kelet-Magyarország számos településén, a falu nagyobbik részében győzött a Jobbik, viszont mindegyikben volt egy szavazókör, amelyikben a Fidesz elképesztő méretű győzelmet aratott. Borsodnádasd, Bőcs, Farkaslyuk, Hangony, Hejőbába, Putnok, Sajókaza településen, továbbá Ózdon, Tatabányán és Budapesten is a Fidesz által elsöprő fölénnyel megnyert szavazókörhöz tartozik a cigánysor, illetve a romák által sűrűn lakott településrész. A hvg.hu szerint a Tiszavasváriban tartott időközi választáson is a cigánysoron aratott kiütéses győzelmet a Fidesz által támogatott jelölt, mindenhol máshol nagyon kikapott. Három éve az Index kamerája rögzítette, amint az edelényi kampány finisében a végül alulmaradó Daher Pierre túlnyomórészt romákból álló közönsége előtt összefüggésbe hozza a támogatások érkezését és a megfelelő helyre való szavazást.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!