Vajon mi a leginkább megosztó kérdés, ha a magyarok nyaralási szokásairól van szó? Belföld vagy külföld – vághatják rá sokan. A válasz ennél jóval lehangolóbb: igen vagy nem. A Publicus Intézet lapunk számára készített kutatása alapján ugyanis az emberek fele még néhány évente sem jut el üdülni. A „szerencsésebb” 50 százalékot vizsgálva azért felállíthatjuk a tipikus magyar nyaraló profilját: inkább belföldön pihen, lehetőleg vízparton, egy apartmanban, a családjával. És persze nem árt, ha mindezt fejenként maximum 50 ezer forintból megússza – egy hétre.
„Mármint azok, akik egyáltalán eljutnak valahová?” – kérdezett vissza a minap valaki, akinek megemlítettem, készül egy cikkünk arról, hol és hogyan nyaralnak a magyarok. A reakciója nem kis realitásérzékről tett tanúbizonyságot, a Publicus Intézet felmérése szerint ugyanis a megkérdezettek csak mintegy 40 százaléka tud legalább évente egyszer nyaralni (ezen csoport mintegy negyede évente többször is). Ha ehhez hozzávesszük azt a 10 százalékot, aki „néhány évente” azért el tud menni, még akkor is marad a lakosság fele, akinek csak álom, vagy legalábbis nagyon ködös emlék egy hétvégénél hosszabb nyaralás.
A Vasárnapi Hírek megbízásából készült kutatás eredménye egyébként nagyjából egybevág az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) számaival: aszerint a magyarok 45 százaléka nem nyaral sehol. Az unió átlaga e tekintetben 33 százalék, vagyis hazánk ilyen téren (is) meglehetősen rosszul áll. Mindez nem is olyan meglepő, hiszen azok, akik még pár évente sem jutnak el nyaralni, első helyen az anyagiakat említették az okok között: egész egyszerűen kevés a fizetésük vagy a nyugdíjuk. Vannak azért olyan tényezők, amelyek pozitívan hatnak a „nyaralási hajlamra”: a fiatalok vagy épp a gyermekes párok nagyobb eséllyel szakítanak időt (és főleg pénzt) évi legalább egy, többnapos kikapcsolódásra.
Ki kényszerből, ki szívesen marad
Bár ezek szerint a nyaralás jó esetben is csak minden második magyar kiváltsága, azért ideje győztest hirdetni a nagy, megosztó kérdésekben. Először is, a belföldi úti célok kenterbe verik a külföldieket! A kutatás résztvevői közül 58 százalék a magyar helyszíneket favorizálja, 16 százalék más országokat, míg 23 az „is-is” mellett tette le a voksát. „Nyilván ez is az anyagi lehetőségekkel függ össze” – intézhetnénk el egy kézlegyintéssel az egészet, ám a belföldpártiaknak – saját bevallásuk szerint – valójában csak a fele (egész pontosan 48 százaléka) marad azért az országhatáron belül, mert csak ezt engedheti meg magának, míg 41 százalékuk úgy nyilatkozott, eleve jobban szeret itthon lenni, vagyis még ha anyagilag adott esetben bele is férne egy külföldi út, nem vágyik rá.
A belföldi turizmus egyébként mostanság egy lassan, de biztosan növekvő iparág: az elmúlt években rendre 5 és 10 százalék közötti növekedést mértek mind a vendégéjszakák, mind a bevétel esetében. A 2018-as évben sem várható visszaesés, főként, hogy az idei évre összesen 9 hosszú hétvége jut. Ki tudja, talán a lábukat a szektorban egyre inkább megvető kormány közeli szereplők miatt, de jelen állás szerint a cafeteria-rendszer átalakítása is egyedül a hazai turizmust „pörgető” SZÉP-kártyát hagyná érintetlenül. Tavaly egyébként Budapest, Siófok és Eger volt a három legnépszerűbb hazai úti cél, a top 10-be pedig még Hajdúszoboszló, Szeged, Balatonfüred, Gyula, Pécs, Debrecen és Hévíz fért be. Ami a külföldi célországokat illeti, az Eurostat már említett adatait böngészve némiképp meglepő, hogy Horvátország csak a 3. a magyar nyaralók listáján: Németország és Ausztria előzi meg. A KSH hasonló rangsorában is e három ország található a képzeletbeli dobogón, csak más sorrendben: náluk első Ausztria, második Horvátország, harmadik Németország.
Olcsón, saját szervezésben
Már érintettük az anyagiak kérdéskörét, a Publicus Intézet munkatársai pedig arra is kíváncsiak voltak, mennyit szánnak az emberek a nyaralásra fejenként? Nos, a megkérdezettek 13 százaléka kevesebb, mint 25 ezer forintot, további 38 százaléka pedig 25 és 50 ezer forint közötti összeget, azaz összességében a válaszadók szűk többsége (51 százaléka) maximum 50 ezer forint/főből gazdálkodik egy egyhetes üdülés során. A válaszadók 28 százalékának 100 ezerig, 11 százalékának pedig 150 ezerig is „belefér”, míg 7 százalék több mint 150 ezret költ alkalmanként. Talán nem ér váratlanul senkit, hogy átlagosan jóval magasabb összeget mondtak be azok, akik külföldre járnak nyaralni. Egy belföldi nyaralást az emberek kétharmada 50 ezer forint alatt próbál kihozni, és csak elenyésző számban vannak azok, akik fejenként 100 ezernél többel kalkulálnak hazai útjukon. Külföldre merészkedve viszont 43 százalék számára 100 ezer forint az alsó küszöb, abban pedig mindenki egyetért, hogy egy ilyen utat lehetetlen 25 ezer alatt megúszni fejenként.
Egy külföldi út tehát semmiképp sem olcsó mulatság, még úgy sem, hogy ma már az interneten addig keresgélhet az ember, ha nem sajnálja az időt és az energiát, amíg meg nem találja minden téren a lehető legjobb ajánlatot. Mióta kis túlzással minden információ egy kattintásra van tőlünk, egyre többen szervezik maguknak a kiruccanásaikat, az utazási irodák csillaga pedig leáldozóban van – vélhetően nem kis részben az utóbbi évek csődjei és a kint rekedt utasok körüli negatív hírverés miatt is. A mostani felmérésben 20 százalék vallotta, hogy általában igénybe veszi utazási iroda szolgáltatásait külföldi útjai során, míg 71 százalék maga igyekszik megoldani mindent. (A maradék 9 százalék néha így, néha úgy utazik.)
Családi apartman a vízparton
„Kivel nyaral jellemzően?” – szólt a vizsgálat következő kérdése, ahol végül a család aratott elsöprő, 77:21 arányú győzelmet a barátok felett. Az adatokat górcső alá véve a barátok csak a családi állapotukat tekintve egyedülállók körében voltak jók egy „döntetlenre” (47:47), az összes többi csoportban a család tarolt. 30 év felett már minden korosztályban 80 százalék felett van azok aránya, akik inkább a rokonaik körében pihennek, míg a legmagasabb számot (98 százalék) – ki hitte volna – a gyermekes párok mellett találjuk – bár az ő esetükben a „pihenés” kifejezés használata nem biztos, hogy indokolt.
A magyarok körében a legnépszerűbb szállástípus az apartman, 44 százalék ezt részesíti előnyben utazásai során. 27 százalék jellemzően hotelben tölti az éjszakákat, míg a harmadik leggyakoribb válasz a kemping volt (6 százalék), igaz, jó páran (14 százalék) úgy feleltek, a helyszíntől függ, hol szállnak meg. Mindez persze azokra vonatkozott, akik nem saját nyaralóba vagy ismerőshöz járnak pihenni. Az amúgy felszálló ágban lévő Airbnb (magánszemélytől rövid távú lakásbérlés) „részesedése” a felmérés szerint marginális: csak 2 százalék keres ilyen helyet.
Meglehetősen nagy réteg vallja idehaza a „járt utat járatlanért el ne hagyj” elvet, 38 százalék ugyanis visszatérő vendégként aposztrofálta magát. A többség, 61 százalék azért úgy felelt, hogy jellemzően új helyeket próbál ki egy-egy nyaralás alkalmával.
Végezetül a kutatás fényt derített arra is: milyen nyaralástípus áll legközelebb a többséghez? A számok alapján az emberek 57 százaléka tengerparton vagy más vízparton képzeli el legszívesebben magát, míg a válaszadók mintegy ötöde szeret egy régiót, akár egy országot bejárni, sok-sok látnivalót útba ejtve. Minden tizedik megkérdezett kimondottan csak egy város minél alaposabb megismerésére törekszik, 5 százalék pedig az aktív, sportközpontú nyaralás (pl. hegymászás, vízitúra stb.) híve. Bár az egyes korosztályokat nézve vannak jelentős eltérések, a városnézés például főként a 60 év felettiek, a nagyobb területek bebarangolása pedig a fiatalok körében népszerű, a vízpart, legyen az a „magyar tenger” vagy valamelyik „igazi”, minden csoportban a nyaralások koronázatlan királya.
Ha nyár, akkor fesztiválszezon, így ez sem maradhatott ki a Publicus Intézet friss felméréséből. Gyorsan szögezzük le, hogy a vizsgálat során a jól ismert, többnapos zenei rendezvények mellett a kisebb, jellemzően helyi vagy tematikus események (pl. pálinkafesztivál) is fesztivál besorolást kaptak. Így végül az összes megkérdezett 8 százaléka válaszolt úgy, hogy rendszeresen jár magyarországi fesztiválokra, további 11 százalék pedig néha ellátogat ilyenekre. Bár az arányokat tekintve nem túl magas számokról van szó, azért hozzátehetjük, a 8 százaléknyi rendszeres vendég a hazai felnőtt lakosságra vetítve 600-650 ezer embert jelent. Erre már jó kis iparágat lehet felhúzni, arról nem is beszélve, hogy sok rendezvény fő célcsoportját nagyrészt a külföldiek jelentik. A legalább néha fesztiválozók között egyébként, a kutatás adatai szerint, nagyjából másfélszer annyi férfit találunk, mint nőt. Amikor a kérdezőbiztosok arról érdeklődtek, az utóbbi néhány évben mely fesztiválokon jártak az alanyok, a leggyakrabban a sokat hallott nevek kerültek elő: a Sziget (a fesztiválra járók 16 százaléka fordult meg ott az utóbbi esztendőkben), a Balaton Sound (15 százalék) és a Volt (13 százalék).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
