Imádkozz és tanulj! - Helyzetbe hozzák az egyházi iskolákat, de trükköznek, hogy ez ne legyen egyértelmű

Imádságért nem potyog a vakolat 


Egyre több állami iskolát vesznek át az egyházak, ám azok többségét nem önálló intézményként működtetik tovább, hanem besorolják egy másik iskolájuk alá. Az így létrejött tagintézmények aránya az elmúlt hat évben rohamtempóban növekedett, az Oktatási Hivatal adatai szerint számuk az 1300-at is meghaladja. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakértő szerint ezt a trükköt azért alkalmazzák, hogy a statisztikákban ne legyen annyira feltűnő a sok fenntartóváltás.


Az elmúlt hat évben meredeken növekedett az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma, az emelkedés a feladat-ellátási helyek tekintetében különösen jelentős: míg 2010-ben 572 helyen működtettek iskolát az egyházak, ez a szám a 2016/2017-es tanévben 1308-ra emelkedett – derült ki az Oktatási Hivataltól (OH) lapunk által kikért adatokból. Ugyanígy nőtt az egyházi intézményekbe járó diákok aránya is: 2010-ben 112,5 ezer gyermek vett részt egyházi oktatásban, a mostani tanévben már 207,8 ezer.


Trükközés a számokkal

Ha csak az önálló egyházi oktatási intézmények számát nézzük – és nem vesszük figyelembe az alájuk tartozó tagintézményeket –, a változás jóval mérsékeltebb, ám még így is jelentős: az OH adatai szerint 2010-ben 369, 2016-ban 599 oktatási intézmény működött egyházi fenntartásban. Ez egyfajta statisztikai trükként is felfogható Szüdi János szerint. A Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője rámutatott: amikor az egyház átvesz egy iskolát az államtól, azt sok esetben nem önálló intézményként működteti tovább, hanem „hozzácsapja” valamelyik iskolájához. „Így statisztikákban nem lesz annyira feltűnő a fenntartóváltás” – mondja a szakember.

Az Orbán-kormány szívén viseli az egyházi iskolák sorsát, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly decemberben a költségvetés év végi technikai zárásával 54 milliárd forint többletforrást különítettek el számukra. Múlt héten megkezdődtek a kormány és a református egyház közötti megállapodás megújításával kapcsolatos egyeztetések is, a cél az állam és az egyház szorosabb együttműködése a közös közfeladat-ellátás – mint például az oktatás – terén. Az idei tanév indulásakor Palkovics László oktatási államtitkár örömmel konstatálta az egyházi iskolák számának növekedését, mint mondta, „az egyházak szerepe a mai világban kiemelkedően fontos, szilárd erkölcsi alapot teremt a következő generáció számára is”. Emlékezetes Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly novemberi kijelentése is: szerinte az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy jó magyart és jó keresztényt neveljen a diákokból.


Vallástalan fiatalok

Kérdéses, hogy az utóbbi célt az egyházi iskolák helyzetbe hozásával mennyire lehet elérni. A kormány közeli Új Nemzedék Központ nemrégiben bemutatott ifjúságkutatása is arra jutott, hiába mutat egyre nagyobb népszerűséget a vallásos oktatás, a vallásos fiatalok száma csökken. A kutatás szerint, míg 2000-ben a 15–29 évesek 28 százaléka egyáltalán nem tartotta magát vallásosnak, 2016-ra ez az arány 41 százalékra emelkedett.

Kiderült az is, hogy az egyházi oktatásból kikerülők fele lehetőség szerint soha többé nem vesz részt szentmiséken, istentiszteleteken.

Számos esetben nem a vallásosság az elsődleges oka annak, hogy a szülők egyházi iskolába íratják gyermeküket. Gyakran előfordul, hogy nem nagyon van más lehetőség: a Tárki Társadalmi Riport 2016 egyik tanulmányából kiderül, egyre több olyan falu és kistelepülés van Magyarországon, ahol csak egyházi iskola működik. Holott az iskolarendszernek – mint arra a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is felhívta a figyelmet – mindenki számára biztosítania kellene a vallásilag és világnézetileg semleges oktatást, méltányos feltételek között.

Így ha egy iskolát átadnak az egyháznak, ki kellene jelölniük egy másik, világnézetileg semleges iskolát, amelynek kötelező felvennie az egyházi oktatás helyett a világit választó tanulókat. S mindezt úgy, hogy a váltás ne jelentsen terhet a szülőknek, ne kelljen például nap mint nap egy másik település iskolájába utaztatni a gyereket.


Nem baj, ha imádkozik

Ugyanakkor sok szülőnek csábító lehet, hogy míg az állami iskolák alulfinanszírozottak, az egyházi intézmények túlnyomó többségében nem kell attól tartani, hogy a gyerek fejére potyog a vakolat. A stabilabb finanszírozási keretek mellett az egyházi iskolák autonómia tekintetében is jobban teljesítenek, lehet saját kerettantervük, saját tankönyvük. „A szülő meg azt mondja, nem baj, fiam, ha imádkozol egy kicsit, cserébe jobb körülmények között tanulhatsz” – vélekedik Szüdi János. A szakértő ellenben felhívta a figyelmet, az egyházi iskolák kiváltságai közé tartozik az is, hogy a felvételiken szelektálhatnak a diákok között, azt vesznek fel, akit akarnak – ez pedig az elitképzés, illetve a szegregáció melegágya lehet.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!