A pálya ugyanis, többek közt a határon túli szavazókkal és a választási térkép teljes átrajzolásával finoman szólva sem az ellenzéknek lejt. Az új körzethatárok kapcsán fideszes megszólalók rendre elmondták, a figyelembe veendő nemzetközi ajánlások, szabályok – az egyes körzetek választópolgárainak száma legfeljebb 10-15%-os eltérést mutasson, valamint a körzetek ne lépjenek át megyehatárokat – miatt nincs mozgásterük arra, hogy kizárólag a jobboldalnak kedvező térképet alkossanak. Ám ez nincs teljesen így. Fő szabályként elmondható például, hogy minél kevesebben laknak egy adott új körzetben, annál valószínűbb, hogy ott hagyományosan a jobboldal az erősebb: azaz jobboldali körzetekből kevesebb vokssal juthat egy jelölt a parlamentbe. Az új körzethatárok kapcsán pedig számos olyan aprónak tűnő „húzás” látszik (pl. lakótelepet megkerülő vonal), amelyek szoros verseny esetén akár sorsdöntőek is lehetnek – és kell-e mondani, nem az ellenzéknek kedveznek.

Kicsit alább megvizsgáljuk, ilyen kiindulóhelyzetből milyen esélyei lehetnek az ellenzéki összefogásnak. Ebben az egyéni választókerületekre koncentrálunk, ugyanis az új választási rendszerben tovább nő ezek súlya: az eddig 46% helyett immár a képviselők 53%-a, 199-ből 106, szerez majd mandátumot egyéni körzetből. A térkép elkészítésekor a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány 2012-es tanulmányára támaszkodtunk, de kitérünk a Republikon Intézet friss, a körzeteket rangsoroló listájára is, amely azt vizsgálja, hol a legnagyobb a demokratikus ellenzéki győzelem valószínűsége. A Haza és Haladás elemzése lassan másfél éves ugyan, mégis, a mai napig megkerülhetetlen. A tanulmány a 2010-es, földcsuszamlásszerű Fidesz-győzelmet kivételnek tekintve a 2006-os választások eredményeihez tér vissza, és osztja fel stabil baloldali(sötétebb pirossal jelöltük a térképen) , balra billenő(ez a világosabb piros), jobbra billenő (világos narancssárga) és stabil jobboldali (narancssárga) körzetekre az országot. Ezek alapján a 106 jelenlegi választókerületből 58 tűnik jobboldali (32 stabil és 26 billegő) és 48 baloldali (33 stabil és 15 billegő) karakterűnek. Mivel mostanság a legtöbb elemző egyetért abban, hogy a parlamenti többséghez a baloldalnak legalább 60 körzetet kell nyernie, jól látszik, hogy jócskán vannak számukra visszahódítandó helyek is. Ne legyenek kétségeink, az új választási térkép megalkotói is roppant módon támaszkodtak azokra az adatbázisokra (pl. előző választások szavazóköri adatai), amelyek alapján jó eséllyel számukra kedvező körzethatárokat alakíthattak ki. Sőt, az Origónak korábban egy fideszes forrás úgy nyilatkozott, nem véletlenül játszott a térkép kidolgozásában vezető szerepet Kubatov Gábor, akinek információi lehetnek arról, mely utcákban, háztömbökben találhatók főként a Fidesz támogatói.

Ha böngészni kezdik a jelöltek névsorát, alighanem sok ismeretlen névvel találkoznak majd. Ennek oka egyrészt az újonnan hozott összeférhetetlenségi szabály, vagyis, hogy regnáló polgármester nem lehet országgyűlési képviselő is. Így az egyéni körzetben nem találkozunk Pokorni Zoltán vagy Borkai Zsolt, illetve Botka László vagy Tóth József nevével. A baloldalon azért is több az új arc, mert Mesterházy Attila háttérbe küldött több MSZP-s „nagy öreget”, szövetségesei, az Együtt-PM és a DK pedig eleve kevesebb ismert névből „gazdálkodhatnak”.

A 106 egyéni körzetben a két legnagyobb erő jelöltjei mellett három északkeleti megyében a Jobbik indulóit is feltüntettük, mert főként ezeken a helyeken a kétpólusú küzdelem hárompólusúvá is alakulhat. A radikális párt itt akár részsikereket is arathat, de a pillanatnyi erőviszonyok alapján az ország többi részén – különösen a Dunántúlon és a fővárosban – kevéssé szólhat bele a versenybe.

Felvetődhet a kérdés, ugyan miért lehetne figyelmen kívül hagyni a 2010-es választást, hiszen szűk három hónappal az újabb voksolás előtt sem mutatnak az akkori eredményeknél sokkal jobb képet a közvélemény-kutatások az ellenzékre nézve. A kulcsot az aktív bizonytalanok jelenthetik, akik tehát elmennének szavazni, csak nincs kire, és akiket a legtöbb felmérés 800 ezer és egymillió fő közé becsül. Egyéb kérdések mentén (pl. Elégedett-e Ön a kormány munkájával?) kiderül, hogy e körben inkább a baloldalnak lehetnek jelentős tartalékai.

Ha pedig már itt tartunk, egyvalamit még érdemes megemlíteni. A Fidesz az általa megalkotott új választási rendszer elemeinek többségével ugyan önmagát hozza előnyösebb helyzetbe, de vannak fontos részletek, amelyek nem feltétlenül őt, hanem a „mindenkori győztest” részesítik előnyben. Ilyen az egyéni körzetekben világújdonságként bevezetett győzteskompenzáció, vagyis, hogy az első helyezett is vihet töredékszavazatokat az országos listára. Ez a módszer pedig esetleges győzelme esetén a demokratikus ellenzéket is éppúgy segítheti, hogy egy szűkebb szavazati többséggel is stabilabb parlamenti fölényt érjen el.

És itt jöhet a képbe a jól ismert mondás: az, amiben a fagyi szerepel.

Itt van tehát a lista:

Baranya

01 Pécs: Csizi Péter(kormánypárti jelölt), Tóth Bertalan (ellenzéki jelölt)
02 Pécs: Hoppál Péter, Szakács László
03 Mohács: Hargitai János, Loschán Ferenc
04 Szigetvár: Tiffán Zsolt, Nagy Attila

„A baranyai lobbi” – hallottuk nem is egyszer az utóbbi években, jelezve, hogy a megyében történtek gyakran az országos politikát is jelentősen befolyásolják, nem véletlen, hogy választásról választásra nagy a harc az itteni szavazatokért. Baranyában 1998 és 2006 között rendre a baloldal nyert több egyéni körzetet, 2006-ban például csak Mohácson győzött a Fidesz. Utóbbi város választókerülete az új felosztás szerint is biztos jobboldalinak tűnik. A két pécsi kerület viszont az ellenzék legerősebb vidéki körzetei közé tartozik, bár az MSZP elnökségi tagot (Tóth Bertalan) és elnöki kabinetfőnököt (Szakács László) indít Hoppál Péter Fidesz-szóvivő és Hargitai János, a megyei kormányhivatal vezetője ellenében. A szigetvári kerület, amelyben országosan is a legtöbb, 174 település található, pedig a múltból kiindulva a nehezen, de nyerhetőek közé tartozik az ellenzék számára.

Bács-Kiskun

01 Kecskemét: Salacz László, Király József
02 Kecskemét: Zombor Gábor, Laskovics Diána
03 Kalocsa: Font Sándor, Niedermüller Péter
04 Kiskunfélegyháza: Lezsák Sándor, Garai István
05 Kiskunhalas: Bányai Gábor, Török Zsolt
06 Baja: Zsigó Róbert, Teket Melinda

Nem itt kell legyőznie a Fideszt a baloldalnak – igaz, az eddigi erőviszonyok alapján nem is nagyon lehet. Ez az egyetlen megye, ahol a Haza és Haladás elemzése szerint az új térkép összes választókerülete stabil jobboldalinak számít. Az erőviszonyokról sokat elmond az is, hogy a Republikon Intézet friss „erősorrendjében” a legelőkelőbb helyen álló itteni kerület (Kiskunhalas) is a 86. helyen szerepel a 106 körzet rangsorában. A Fidesz természetesen az itteni húzóneveit küldi harcba, Font Sándor, Lezsák Sándor és Zsigó Róbert például egyaránt '98 óta nyeri saját körzeteit. Utóbbinak Baján ezúttal a több szempontból is botrányos időközi választáson országos hírnévre szert tevő Együtt–PM-es Teket Melinda lesz a kihívója.

Békés

01 Békéscsaba: Vantara Gyula, Miklós Attila
02 Békés: Dankó Béla, Rejtő József
03 Gyula: Kovács József, Bod Tamás
04 Orosháza: Simonka György, Varga Zoltán

Négy körzet – négy eset. Bár az új kiosztás a megyét csak négy részre osztja, mégis az általunk is használt összes kategóriára találunk példát, azaz a 2006-os eredményekből kiindulva stabil baloldali (Orosháza), balra billenő (Gyula), jobbra billenő (Békéscsaba) és stabil jobboldali (Békés) választókerület is akad itt. 2010-ben csak egy helyen nem gyűjtötte be a mandátumot már az első fordulóban a Fidesz, a Karsai József-féle Mezőkovácsháza–Battonya körzetben, amely most Orosházához került.

Borsod-Abaúj-Zemplén

01 Miskolc: Csöbör Katalin, Nagy Korsa Judit, Badány Lajos (jobbikos jelölt)
02 Miskolc: Sebestyén László, Varga László, Pakusza Zoltán
03 Ózd: Riz Gábor, Nyakó István, Egyed Zsolt
04 Kazincbarcika: Demeter Zoltán, Klimon István, Miklós Árpád
05 Sátoraljaújhely: Hörcsik Richárd, Vécsi István, Pasztorniczky István
06 Tiszaújváros: Mengyi Roland, Pap Zsolt, Balla Gergő
07 Mezőkövesd: Tállai András, Nyeste László, Bóta Mihály

Az átalakítások egyik nagy vesztese: ha az új választási térkép rajzolói az egyes megyék közti arányoknál az országos listánál is alkalmazott úgynevezett D’Hondt módszert használták volna, akkor Borsodnak eggyel több egyéni körzete lenne. Nem lehet véletlen persze, hogy nem akartak még egy itteni mandátumot, hiszen ez a jobboldal egyik leggyengébb vidéki megyéje – egyben az ország egyik legkiszámíthatatlanabb térsége. Ennek oka, hogy több helyen a Jobbik jelöltjei is beleszólhatnak a küzdelembe. Mivel a szavazás egyfordulós, így a hármas versenyfutások eredményeképpen szélsőséges esetben akár 35%-os eredménnyel is nyerhet valaki körzetet. A baloldal főként a két miskolci kerületben bízhat. Az itteni 1-es körzet egyébként a két legnagyobb erő színeiben két politikusnő néz majd farkasszemet – ami tekintve, hogy a Fidesz-KDNP a 106 kerületből összesen hatban jelölt nőket, atipikusnak mondható helyzet. Érdekes lesz a mezőkövesdi párharc, Tállai András államtitkár ellenzéki ellenfele az állítólag általa és a sajtóhírek szerint Kertész Imre portréja miatt kirúgatott tanár, Nyeste László.

Csongrád

01 Szeged: Bohács Zsolt, Szabó Sándor
02 Szeged: B. Nagy László, Bátyai Edina
03 Szentes: Farkas Sándor, Komáromi Zoltán
04 Hódmezővásárhely: Lázár János, Varga Péter

Itt találjuk a legfurább egyéni választókerületet, a szegedi 1-es körzet ugyanis a megadott utcanevek alapján készült térkép szerint két részre van szakítva – ami amúgy ellentétes a törvény szövegével. Valószínű, hogy a külterületekkel együtt már ráhúzható a „nagyjából egységes” jelző, mindenesetre a jelenség jól példázza az új térkép megalkotóinak politikai-hatalmi „kreativitását”. Mint ahogy az is, hogy bár 2006-ban az akkori hét csongrádi körzetből ötöt is a baloldal nyert, mégis, az akkori eredményekkel a mostani 4 körzet 2-2 arányban oszlana meg a két nagy erő között. A két szegedi kerület tekinthető továbbra is baloldali, illetve balra billenő karakterűnek, ezek közül az ominózus „önmagával sem határos” körzetben a polgármesteri hivatal kabinetvezetője, Szabó Sándor, míg a nagyobb kiterjedésű, többek közt Mórahalmot is magában foglaló választókerületben a Szegedi Szabadtéri Játékok korábbi igazgatója, Bátyai Edina indul ellenzéki oldalon.

Fejér

01 Székesfehérvár: Vargha Tamás, Márton Roland
02 Székesfehérvár: Törő Gábor, Herczog Edit
03 Bicske: Tessely Zoltán, Horváth András
04 Dunaújváros: Galambos Dénes, Magyar András
05 Sárbogárd: Varga Gábor, Ecsődi László

Egy balból kettő jobb? Székesfehérvár a maga 100 ezer fős lakosságával alkothatott volna önállóan is egy, az átlagnál (94 ezer fő) csak kevéssel népesebb választókörzetet, a törvényalkotó azonban jobbnak látta, ha továbbra is két körzetet alakítanak ki a környékén, bízva talán két jobboldali mandátumban – holott a városban az MSZP Warvasovszky Tihamér révén 2002-ben és 2006-ban is nyert körzetet (igaz, Warvasovszky elsőként és azóta is egyedüliként állt át a volt szocialista politikusok közül: a Fidesz azzal szerelte ki az egykor népszerű volt polgármestert, hogy alelnöki posztot adott neki az Állami Számvevőszéknél). Azért a megyei 1-es számú kerület a korábbi adatokból kiindulva így is balra billenőnek tűnik, míg a másik megyei jogú város, Dunaújváros kerülete az ellenzéki összefogás egyik vidéki bástyája.

Győr-Moson-Sopron

01 Győr: Simon Róbert, Fábián György
02 Győr: Kara Ákos, Glázer Tímea
03 Csorna: Gyopáros Alpár, Kránitz László
04 Sopron: Firtl Mátyás, Kalmár István
05 Mosonmagyaróvár: Nagy István, Lehóczki Attila

Egy arányosabb elosztás szerint a megyének öt helyett csak négy körzet járna, ezt persze a jobboldalon bánják kevésbé, hiszen így eggyel több, a papírforma szerint nekik kinéző mandátumot lehet itt elnyerni. Az 1-es számú győri és a mosonmagyaróvári kerület viszont csak a jobbra billenő jelzőt kapta, 2006-ban mindkét városban nyert egyéni körzetet a baloldal, így itt még lehet esély szorosabb küzdelemre. Nem úgy, mint Csornán, ami a Republikon elemzése alapján a 106. a rangsorban, vagyis a demokratikus ellenzék számára legkedvezőtlenebb körzet: 4 éve ténylegesen kétharmaddal, 67%-kal nyert itt a fideszes jelölt, Gyopáros Alpár.

Hajdú-Bihar

01 Debrecen: Kósa Lajos, Szegedi István
02 Debrecen: Pósán László, Rónai György
03 Debrecen: Tasó László, Pallás György
04 Berettyóújfalu: Vitányi István, Varju László
05 Hajdúszoboszló: Bodó Sándor, Bangóné Borbély Ildikó
06 Hajdúböszörmény: Tiba István, Katiné Juhász Ildikó

Legutóbb a Fidesz már az első fordulóban besöpörte az akkori 9 egyéni mandátumot, ehhez képest kész csoda, hogy az új felosztás szerint akad egy kerület, amely gyengén ugyan, de balra billenőnek tekinthető. Persze a szóban forgó hajdúszoboszlói körzet megnyerése is bravúr lenne az ellenzék részéről. Debrecenben, amely egyedüli megyeszékhelyként 3 körzetet kapott, az 1-es választókerület parlamenti helyéért száll harcba Kósa Lajos, ez pedig az összeférhetetlenségi szabályok szerint azt jelenti, hogy nyertessége esetén a polgármesteri széktől elköszön.

Heves

01 Eger: Nyitrai Zsolt, Szalóczi Géza, Mikóczi Ádám
02 Gyöngyös: Horváth László, Sós Tamás, Vona Gábor
03 Hatvan: Szabó Zsolt, Korózs Lajos, Sneider Tamás

Azon megyék egyike, ahol a Haza és Haladás 2006-os eredményekből kiinduló elemzése – bevallottan – is csak korlátozottan érvényes, hiszen Heves mára a Jobbik térnyerésének egyik legfőbb terepe lett, így a küzdelmek kettő helyett alighanem hárompólusúak lesznek. A szélsőjobboldali párt ennek megfelelően frontpolitikusait, köztük a szülővárosában, Gyöngyösön ringbe szálló Vona Gábor pártelnököt indítja. Erre a megyére is igaz, ami Borsodra, azaz, hogy az egyfordulós küzdelem és a hármas versengés miatt jóval 50% alatti eredménnyel is révbe érhet valaki.

Jász-Nagykun-Szolnok

01 Szolnok: Bene Ildikó, Iváncsik Imre
02 Jászberény: Pócs János, Szekeres Imre
03 Karcag: Fazekas Sándor, Ozsváth László
04 Törökszentmiklós: Boldog István, Rózsa Endre

A 2006-os adatokból kiindulva, amelyek a Jobbik előretörése miatt némi kritikával kezelendőek, az új felosztás szerint csak a karcagi központú körzet jobboldali karakterű, sőt, Szolnok és Törökszentmiklós környéke hagyományosan stabil baloldalinak számít. Karcagon korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szállította a fideszes győzelmeket, de pártja őt ezúttal Budapesten veti be, Karcagot pedig a város volt polgármestere, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kapta meg.

Komárom-Esztergom

01 Tatabánya: Bencsik János, Lukács Zoltán
02 Esztergom: Völner Pál, Jónás László
03 Komárom: C.-né Bertalan Judit, Székely Antal

A megye 2006-ig a baloldal terepe volt, amiből a 2010-es választásra is sikerült valamicskét átmenteni: akkor a Dunántúlon összesen 5 olyan egyéni választókörzet volt, ahol a fideszes jelölt második fordulóra kényszerült, ebből pedig 2 ebben a megyében. Mindez jelzi, hogy 2014-ben is ez lehet az újdonsült demokratikus ellenzék egyik vidéki bástyája. A tatabányai kerület például a Republikon erősorrendjében is a 7., ennél már csak Budapesten van hat, az ellenzéknek még inkább kedvező körzet. Érdekes lehet a hírekben gyakran szereplő Esztergom és körzete sorsa, ahol Meggyes Tamás helyett immár Völner Pál államtitkárt indítja a Fidesz.

Nógrád

01 Salgótarján: Becsó Zsolt, Boldvai László
02 Balassagyarmat: Balla Mihály, Borenszki Ervin

A „kettéosztott” jelző duplán is illik Nógrádra, hiszen egyrészt legkisebb lélekszámú megyeként mostantól csak 2 választókerület alkotja – amelyek azonban nem is lehetnének különbözőbbek: Salgótarján körzete stabilan bal, Balassagyarmaté pedig a sok kis településsel stabilan jobboldali karakterűnek mutatkozott a korábbi voksolásokon, így egy végső ellenzéki győzelemhez a salgótarjáni mandátum elnyerése elengedhetetlennek tűnik. A megyében csak kipróbált, parlamentet már megjárt politikusok indulnak.

Pest

01 Érd: Aradszki András, Dorosz Dávid
02 Budaörs: Csenger-Zalán Zsolt, Szabóné Müller Tímea
03 Szentendre: Hadházy Sándor, Szinna Gábor
04 Vác: Harrach Péter, Kiss Zsolt
05 Dunakeszi: Tuzson Bence, Szabó Imre
06 Gödöllő: Vécsey László, Kovács Barnabás
07 Vecsés: Szűcs Lajos, Szabó Rebeka
08 Szigetszentmiklós: Bóna Zoltán, Kuncze Gábor
09 Nagykáta: Czerván György, Baja Ferenc
10 Monor: Pogácsás Tibor, Braun Róbert
11 Dabas: Pánczél Károly, Bakó Krisztina
12 Cegléd: Földi László, Romhányiné Balogh Edit

Az új választási felosztás után is ebben a megyében találhatóak a legnépesebb választókörzetek, de ezúttal legalább már nem az egyenlőség elvét sértő mértékben. A legnagyobb lélekszámú körzet Budaörs 110 ezer fővel. A megye korábban fontos „lakmuszpapír” volt, azaz a végső győzelemhez a felül kerekedő erőnek meg kellett nyernie az itteni körzetek többségét. A megye ellenzéki jelölteinek csak a fele MSZP-s, öt indulót az Együtt- PM nevezett meg, míg Szigetszentmiklóson az a Kuncze Gábor áll rajthoz, aki 1990 és 2006 között mindig megnyerte a körzetet, 2006-ban a második fordulóban 60%-ot szerzett – igaz, mindannyiszor visszalépett javára az MSZP-s jelölt, most azonban a szocialisták is őt támogatják közös jelöltként.

Somogy

01 Kaposvár: Gelencsér Attila, Kolber István
02 Barcs: Szászfalvi László, Csendesné Murányi Ibolya
03 Marcali: Móring József Attila, Harján Dávid
04 Siófok: Witzmann Mihály, Harangozó Gábor

Egy újabb jobboldali túlsúlyú megye, amely az új térkép megálmodóitól kapott ajándékba egy körzetet, lakosságszáma alapján ugyanis háromfelé is lehetett volna osztani. A négy kerület közül reálisan a Kaposvár központú választókerület lehet az, ahol befuthat az ellenzék jelöltje. A megyeszékhelyen korábban Lamperth Mónika hozta a baloldali győzelmeket, ő azonban nem indul az idei választáson, helyét a korábbi regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a DK-hoz igazolt Kolber István veszi át.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

01 Nyíregyháza: Petneházy Attila, Jeszenszki András, Balczó Zoltán
02 Nyíregyháza: Vinnai Győző, Juhász Ferenc, Gyüre Csaba
03 Kisvárda: Seszták Miklós, Legény Zsolt, Földi István
04 Vásárosnamény: Tilki Attila, Baka István, Adorján Béla
05 Mátészalka: Kovács Sándor, Halmi József, Apáti István
06 Nyírbátor: Simon Miklós, Helmeczy László, Kiss Sándor

Hat körzet, három-hármas bal-jobb leosztásban – mondhatnánk a 2006-os eredményből kiindulva, csakhogy azóta harmadik erőként itt is megjelent a Jobbik, amely Nyíregyházán két alelnökét, az 1-esben Balczó Zoltánt, a 2-es (Tiszavasvárit is magába foglaló) kerületben pedig Gyüre Csabát indítja. A megyeszékhely két körzete a demokratikus ellenzék számára is kulcsfontosságú, a megyében jelen körülmények közt alighanem csak itt reménykedhetnek sikerekben. Ennek megfelelően Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter is csatasorba áll a 2-es választókerületben.

Tolna

01 Szekszárd: Horváth István, Harangozó Tamás
02 Dombóvár: Potápi Árpád, Tigelmann Péter
03 Paks: Hirt Ferenc, Heringes Anita

Az ország második legkisebb lélekszámú megyéje esetén két út állt a térképrajzolók előtt: vagy két átlag feletti, vagy három átlag alatti lakosságú körzetre bontják Tolnát. Nos, tekintve, hogy ez is jobboldali fellegvárnak számít, a korábbiakból kiindulva kitalálható, végül a három választókerületes megoldás mellett döntöttek. Ráadásul itt nem állt meg a ceruza, a Dombóvár központú körzetnek ugyanis a korábbi adatokból kiindulva inkább balra billenőnek kellene lennie, ám némi keletre és északra eső területek hozzácsapásával máris jobbra billenővé vált. Szóval nehéz lesz a megyében körzetet nyernie a baloldalnak, bár jó előjel számukra, hogy 2012-ben időközi választáson az ő támogatásukat élvező Horváth Zsolt meg tudta szerezni a haláleset miatt megüresedett dunaföldvári polgármesteri széket.

Vas

01 Szombathely: Hende Csaba, Nemény András
02 Sárvár: Ágh Péter, Fehér László
03 Körmend: V. Németh Zsolt, Wrzava Pál

A megye két nagyobb kiterjedésű választókerületében, ha nem lesz égszakadás és földindulás, nehezen lehet megszorítani a Fideszt, az itteni körzeteket még a 2002-es és 2006-os, országos kiegyenlített küzdelem idején is 60% körüli eredménnyel hozta a jobboldal. Szombathelyen viszont az említett két alkalommal Hankó Faragó Miklós révén közös baloldali jelölt nyert, és bár ezt a kerületet az új felosztásban kiegészítették néhány kisebb településsel, ezzel némileg „jobbra tolták” – ha valahol, itt lehet piros szigetet képezni a nyugat- dunántúli narancstengerben.

Veszprém

01 Veszprém: Navracsics Tibor, Pál Béla
02 Balatonfüred: Kontrát Károly, Scheiring Gábor
03 Tapolca: Lasztovicza Jenő, Horváth József
04 Pápa: Kovács Zoltán, Gőgös Zoltán

Sok mindent lehet mondani az új választási térkép készítőire, csak azt nem, hogy ne értenének a dolgukhoz. A megye korábbi hét választókerületéből 2006-ban Fidesz négyet, az MSZP pedig hármat nyert meg, ehhez képest, a Haza és Haladás elemzése úgy találta, hogy ha az akkori szavazatokat rávetítjük az új térképre, akkor mind a négy új körzetet a jobboldal nyerné. 4-3 helyett tehát 4-0-s eredmény, ezt bármelyik focicsapat megirigyelné. A korábban a legkisebb lélekszámú körzeteket tartalmazó megye, ahol ezúttal is több országosan ismert politikus méreti meg magát, egyfajta értékmérője is lehet az ellenzéki összefogásnak: ha jelentős hátrányból indulva e megyében is tudnak körzet(ek)et nyerni, akkor országosan is jó kilátásaik lehetnek.

Zala

01 Zalaegerszeg: Vígh László, Major Gábor
02 Keszthely: Manninger Jenő, Szermek Zsolt
03 Nagykanizsa: Cseresnyés Péter, Göndör István

A jobboldali fellegvárnak számító megyében korábban Nagykanizsán tudott győzelmeket aratni a baloldal, 2002-ben és 2006-ban a most is itt induló Göndör István tudta legyőzni Cseresnyés Pétert, aki 2010-ben 50,03%-os első fordulós eredménnyel úszta meg az ismétlést. Az új felosztás szerint már itt is nehezebb lesz az ellenzéki jelölt dolga, a megye déli részét uraló körzet ugyanis immár jobbra billenőnek minősül.

És Budapest:

01 I.,V.,VIII. és IX. kerület: Rogán Antal – Kerék-Bárczy Szabolcs
02 XI. kerület: Simicskó István – Józsa István
03 II., XI. és XII. kerület: Fónagy János – Bauer Tamás
04 II. és III. kerület: Varga Mihály – Szelényi Zsuzsanna
05 VI. és VII. kerület: R.-né Keresztes Mónika – Oláh Lajos
06 VIII. és IX. kerület: Vas Imre – Pál Tibor
07 XIII. kerület: Szalay Péter – Hiszékeny Dezső
08 XIV. kerület: Papcsák Ferenc – Tóth Csaba
09 X. és XIX. kerület: György István – Burány Sándor
10 III. kerület: Menczer Erzsébet – Kiss László
11 IV. és XIII. kerület: Hollósi Antal – Kiss Péter
12 IV. és XV. kerület: László Tamás – Móricz Eszter
13 XIV. és XVI. kerület: Szatmáry Kristóf – Tordai Bence
14 X. és XVII. kerület: Dunai Mónika – Lukoczki Károly
15 XVIII. kerület: Kucsák László – Simon Gábor
16 XIX. és XX. kerület: Földesi Gyula – Hiller István
17 XXI. és XXIII. kerület: Németh Szilárd – Szabó Szabolcs
18 XI. és XXII. kerület: Szabolcs Attila – Somfai Ágnes

Bár a szabályok előírták, hogy a 2014-es választásokra felállított választókerületek ne lépjék át a megyehatárokat, ezzel vidéken valamelyest leszűkítve a térképalkotók mozgásterét, a főváros belső szerkezetére nézve semmi ilyen megkötés nem volt. Az új körzetek tehát szabadon át-át nyúlhattak a kerületek határain. Ez pedig alaposan be is indította a rajzasztal fölött ülők fantáziáját! Az új 1-es választókörzet például Schirilla György nyomdokaiba lép, amikor átszeli a Dunát, így egyesítve az I. és az V. kerületet, amelyhez a kellő népességszám miatt további VIII. és IX. kerületi részeket is csatoltak. A szándék egyértelműnek tűnik: a hagyományosan billegő belvárosi kerületet a rendre jobboldalra szavazó I. kerülettel próbálták „megerősíteni”. Szintén nem könnyíti meg a baloldal helyzetét, hogy az általa 2010-ben is megnyert két XIII. kerületi körzetet összevonták, így kettő helyett csak egy biztosnak tűnő baloldali mandátum keletkezett. Itt, mivel Tóth József inkább polgármester maradna, Hiszékeny Dezső alpolgármestert indítja a baloldal. A XIII. kerületi megoldáshoz hasonló célt szolgálhat délen Csepel és Soroksár, azaz két klasszikus baloldali bástya szavazóinak egy körzetbe zsúfolása.

A Haza és Haladás tanulmánya által vizsgált 2006-os választáson a 32 budapesti választókerületből 28-at nyert a baloldal és csak 4-et a Fidesz. Ehhez képest az új, 18 választókerületes felosztás szerint is akad 4 jobboldali karakterű körzet, ezek az 1–4-ig terjedő számokat viselik. A Fidesz a fővároson belül itt indítja legismertebb politikusait, Rogán Antal, Simicskó István, Fónagy János és a Karcagról „berendelt” Varga Mihály személyében. Utóbbi körzete, a 4-es esetén feltűnő, hogy a határvonal nemes egyszerűséggel megkerüli a békásmegyeri lakótelepet, így javítva Varga esélyeit az észak-budai körzetben.

Ezzel együtt Budapest ismét a baloldal fellegvára lehet, főleg, hogy a 2013-as évben már számos olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, amely szerint a fővárosban már többen voksolnának a demokratikus ellenzék pártjaira, mint a kormányerőkre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!