A 90-es évek eleji megjelenésük után reneszánszukat élik az alapítványi és magániskolák, amelyek az elmúlt években egyre hatalmasabb túljelentkezéssel szembesülnek. A több mint egy évtizedes viszonylagos csend után idén már szülői kezdeményezésre is indulnak új iskolák, amelyek főleg a legkisebbeknek nyújtanak alternatívát a KLIK-es intézményekhez képest.
Az állami iskolákkal szembeni elégedetlenséget és bizalmatlanságot jelzi, hogy miközben a már működő alapítványi iskolákba is radikálisan megnövekedett a jelentkezők száma, szeptembertől több új magánintézmény is megnyitja kapuit.
Egyelőre hat új alternatív iskola indulása ismert, de pontos számot csak a május végi bejegyzési határidő lejárta után lehet majd tudni.
A helyzetet jól jellemzi, hogy vannak szülők, akik még a viszonylag bizonytalan helyzetű éppen induló intézményekbe is szívesebben íratják be a gyereküket. Ebben a cipőben jár Ildikó is, aki három fiú édesanyjaként úgy döntött: jól ismerve az állami oktatást, a legkisebbnek olyan iskolát szeretne választani, ahol nem várják el tőle, hogy az első félév végére írjon-olvasson és a betűi ne lógjanak ki a vonalak közül.
„Ebben a korban még minden gyereknek más az üteme, és tudom, hogy neki nehéz lenne megfelelni ezeknek a poroszos elvárásoknak, nem szeretném, ha siettetnék. Jó lenne, ha inkább dicsérnék, és azt figyelnék, hogy miben erős. Ez a hozzáállás pedig ma szinte csak az alapítványi iskolákban garantált” – magyarázza. Végül a nyílt napok tapasztalatai alapján egy most szeptemberben induló kis magánintézményt választott Óbudán. Az iskola körül még nagyon sok a kérdés, az intézmény finanszírozása egyelőre nem teljesen biztosított. Attól azonban nem fél, hogy komolyabb problémát okozna a gyereknek azzal, ha az induló iskola esetleg mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. „Ha három hónap vagy fél év után nem fejlődik olyan ütemben, mint az elvárható lenne, még mindig átvihetem egy állami iskolába. Nem kell érettségiig magániskolába járni, de jó lenne, ha legalább az első pár évet egy barátságos közegben töltené” – mondja Ildikó. Az anyuka a környezetében azt látja, hogy egyre többen vannak azok a szülők, akik ódzkodnak az állami iskoláktól, és mindent megtesznek, hogy elkerüljék őket, ha nincs más választás, a magántanulói státust választják. Vannak, akiket a korszerűtlen módszerek, másokat a politika falak közé szüremkedése riaszt el. Nem kockáztatnak nagyot a szülők, ha frissen induló intézménybe íratják a gyereküket Horn György szerint, aki az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. „Az osztálytanítós rendszerben, ha jó a tanító néni, akkor sem történik nagy baj, hiába is vannak más bizonytalanságok. Ettől függetlenül nem lenne szerencsés, ha ezek az iskolák bizonytalanságok mellett indulnának el, és nagyon remélem, hogy felelősen járnak el, vagyis addig nem felvételiztetnek, amíg bizonytalan, hogy végül bejegyzik-e őket” – mondja.
A szülők kezdik
Az is előfordul, hogy szülői közösségek összeállva maguknak gründolnak iskolát. Ez ugyanis jogilag nem kivitelezhetetlenül bonyolult dolog, de drága mulatság, különösen akkor, ha valaki saját épületet szeretne. A bérlés is egy lehetőség, de ilyen nagyságú épületet nehéz találni. Ez okozott kisebb nehézséget a szeptemberben induló Zuglói Waldorf Iskolának is, amely szülői kezdeményezésre öltött formát.
Mára nem maradt bizonytalanság, így ősszel egy osztállyal el is indulhatnak. „Tavaly kezdett körvonalazódni, hogy a kerületben nagy igény lenne egy Waldorf iskola elindítására. Egy évvel ezelőtt össze is állt egy 14 családból álló mag, alapítottunk egy egyesületet, és elkezdtünk dolgozni az iskola megalapításán, ki-ki abban segít, amihez ért” – meséli Kincses Tamás, aki egy kiscsoportos óvodás apukájaként vetette bele magát az intézményalapításba, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni. Tamás szerint két típusú érdeklődő van. Az egyik, aki már ismeri a Waldorf-pedagógiát, a másik, aki bármi áron máshová szeretné íratni a gyerekét. A Waldorf sokkal nagyobb szülői bevonódást igényel, mint a hagyományos iskolák.
„Tény és való, hogy a családok maguk osztják fel, hogy ki mikor takarítja az iskolát, nyaranta pedig ki kell festeni a termeket. Emellett rengeteg ünnepünk is van, fontosnak tartjuk, hogy sok időt töltsön együtt az iskola közössége. Ez egy nagyszerű, de időigényes dolog, van, akit ez eltántorít” – mondja Tamás. Ő is az anyagiak megteremtését tartja az egyik legnagyobb buktatónak az iskola megalapításánál. Náluk a kezdő csapat előlegezi meg az induló tőkét, amit az iskola bővülésével párhuzamosan visszakapnak majd (egyelőre egy első osztály indul, és az iskola évről évre felmenő rendszerben bővül majd).
Még mindig nagyon kevés
Bár mindig is jóval többen felvételiztek az alternatív intézményekbe, mint ahányan befértek, most általánosnak tekinthető a nyolc-tízszeres túljelentkezés, vagyis a kapacitások nagyon távol vannak az igényektől. Hiába indult el most több kezdeményezés is, az általános iskolák esetében még mindig csak körülbelül 2,5 százalékos az alapítványiak részesedése, ami hozzávetőleg 2400 gyereket jelent.
A középiskolák esetében az arány 15 százalék, de jó ideje nem nő. „Tavaly szeptember óta legalább 10 olyan csapat járt nálam tanácsot kérni, amely új óvoda vagy iskola alapításában gondolkodik. Az még bizonytalan, hogy ezek végül mind megvalósulnak-e, de az jól látszik, hogy valami most történt” – mondja Horn György. A mozgolódás főleg az általános iskolák terén tapasztalható. Mivel hatéves gyerekeket felvételiztetni abszurd dolog, így az iskoláknak nincs más lehetősége, mint valamilyen játékos formában kiválasztani a gyerekeket, esetleg azt nézni, hogy a család mennyire illik bele az adott közösségbe, vagy pedig pénzügyi licitet kezdeményezni. A tandíjak a nemzetközi iskolákban éves szinten milliósra rúgnak, a többi magánintézményben pedig havonta 35–100 ezer forintba kerülnek.
Ebből is jól látható, hogy ez a lehetőség főleg a középosztály számára adott, és szinte kizárólag a fővárosban és környékén, valamint a megyei jogú nagyvárosokban. Így bár a kezdeményezések száma nő, az alapítványi és magánszektor egyelőre biztosan nem képes mindenkit felszívni, aki menekülne az állami iskolákból.
Magántanulóként közösségben
Az egyik legnagyobb érdeklődés kétségtelenül a Prezi-alapító Halácsy Péter kezdeményezésére induló iskolát övezi. A Budapest Schools eddig óvodás korú gyerekekkel foglalkozott, de szeptembertől két csoportban már iskolás korú gyerekek is részt vesznek majd a meglévő korszerű pedagógiai módszerekre alapuló, mégis teljesen új szemléletű oktatásban. „Szeptembertől közel 90 gyerek fog hozzánk járni, az óvodás korúak mellett húsz 6 és 8 év közötti, és ugyanennyi 8-10 éves. Ez tulajdonképpen egy magántanulói közösség lesz, akik nálunk készülnek majd a vizsgáikra” – mondja Halácsy Péter. Vagyis ők nem alapítottak iskolát a szó hagyományos értelmében, hanem alternatív módszerekkel segítenek felkészülni a nagyon is hagyományosnak ígérkező vizsgákra, együttműködve a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolával és a Pécs – Somogyi Általános Iskolával, amely egy állami községi iskola. A kísérletet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is támogatja, hogy látni lehessen: ez a fajta sokkal kevésbé strukturált, informálisabb oktatás hogyan egyeztethető össze az ötfokú osztályozási skála által fémjelzett elvárásokkal. „Az a cél, hogy megnézzük, az egyéni haladásra fókuszáló, projektközpontú oktatást hogyan lehet lefordítani jegyre.” A Budapest Schools is hatalmas túljelentkezéssel szembesült már most, a kezdetekkor, ami a Prezi és Halácsy presztízse mellett az elégedetlenséget is jelzi. A 40 helyre első körben 800-an jelentkeztek, és mivel kisgyerekek esetében nagyon nehéz igazságosan dönteni, és kifejezetten nem szerettek volna valamilyen szempont szerint válogatni, ezért a sorsolás mellett döntöttek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
