Ínyenceknek ajánlott

Úgy tűnt egy ideig (nem sokáig, épp csak addig, amíg sikerült ismét cáfolni a papíron leírtakat), hogy nemsokára még többen ismerkedhetnek meg a latin nyelv szépségeivel. A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig című fehér könyvben egészen pontosan ez áll: „A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók.” Nem kellett azonban egy egész nap ahhoz, hogy ezt a – stratégiába foglalt – állítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma megcáfolja, mondván, a holt nyelv nem lesz kötelező minden nyolcosztályos gimnáziumban, csak azokban, amelyek kiemelten tehetséggondozó intézménynek számítanak, a latin nyelv tanítása pedig nyelvi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt indokolt.

De mire is jó a latin nyelv? A nemrég megjelent kerettanterv szerint gyakorlatilag mindenre. – „A latin nyelv tanulása megalapozza a tanulókban a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést” – áll a kerettantervben. „Kétségtelen, hogy a latin nyelv ad egyfajta humán, és nyelvi alapozást” – mondta lapunknak Böhm Eszter pedagógus. Latintanárként úgy látja, hogy két okból választják a tanulók ezt a nyelvet: egy részük szeretne egy nyelvvizsgát, a többiek viszont az ínyencek. „Tény, hogy a latin abból a szempontból kevés sikerélményt ad, hogy párbeszédre nem alkalmas. Viszont egy-egy mondat felfejtése, lefordítása hatalmas sikerélményt hozhat, emellett tényleg fejleszti a logikai érzéket. Emellett az európai kultúra alapjainak megismerésében is hatalmas szerepe van” – tette hozzá a pedagógus.

Azok közt, akik továbbtanulás szempontjából választják meg, milyen nyelvet tanuljanak, vannak néhányan, akiknek érdemes már a gimnáziumban foglalkozniuk a latinnal. Orvosi és jogi karokon szükséges bizonyos fokig a nyelv ismerete, ahogy a történelem és klasszika-filológia szakos hallgatóknak is kötelező elvégezniük egy kétszemeszteres kurzust. Emellett a szabad bölcsészetet vagy művészettörténetet tanulóknak is szükségük van minimális nyelvismeretre. Latin nyelvszakos hallgató egyébként országszerte mindössze 50 volt az előző tanévben, harmadannyi, mint egy évvel korábban.

A latinnal egyébként annak is meggyűlhet a baja, aki nyelvvizsgát szeretne tenni, nem minden helyen tudják ugyanis a vizsgáztatók ezt a lehetőséget biztosítani. Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben egész pontosan 4020 fő jelentkezett latin nyelvvizsgára, 3191 meg is szerezte azt. Ez a szám egészen addig tűnhet nagynak, amíg ki nem derül: 2003 és 2012 közt összesen 1 millió 640 ezer vizsgázó volt, közülük 1 millió 53 ezer angol nyelvvizsgát szeretett volna szerezni.

És mire megy az, aki latin tanul, akár az egyetemen, akár a középiskolában? Orvos, fogorvos, gyógyszerész számára hasznos lesz a nyelv, hiszen el is tudja olvasni, meg tudja fogalmazni a kórtörténeteket, recepteket, egyebeket. Az állásajánlatok közt azonban sehol sem találtunk olyat, amely a fent megnevezett munkaköröknél kötelező elemként írná elő a latin nyelv ismeretét, míg például az angol mindenhol elvárt. Éppen betöltetlen tanári állás sem található az országban – az országban összesen 175 gimnáziumban és 2 általános iskolában van jelenleg teljes munkaidőben alkalmazásban latintanár.

A nyelvvizsgázók körében nem túl népszerű kínai nyelv ismerete már sokkal több lehetőséget rejt magában: nyelvtanártól szoftvertesztelőig többféle munkakör betöltéséhez is elengedhetetlen az ismerete, de litván, dán, szerb vagy éppen thai nyelvvizsgával is könnyebben találunk magunknak munkát. Úgy tűnik, az álláskeresést egyáltalán nem könnyíti meg, ha valaki tud latinul. De az ínyenceknek nagy boldogságot okoz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!