„A jövőről való jóslások helyett fontosabb az, hogyan gondoljunk a jövőre. Ami biztos: a változások egyre gyorsuló ütemben követik egymást, és semmi nem úgy fog történni, ahogy azt bárki jósolja – mondja Honti Pál programozó matematikus, techno-jövőkutató. – Minél távolabbi jövőről beszélünk, annál kisebb valószínűséggel tudjuk megmondani, mi várható, hiszen annál több változót és tényezőt kell figyelembe venni. A változások és a jövőnkről való gondolkodás, tervezés nem várhat holnapig.”
Fontos, hogy tisztában legyünk a saját elfogultságunkkal (a vágyott jövőképünkkel), amelyek között vannak folyamatos elfoglaltságot nyújtók (hogyan legyen elég vizünk, levegőnk, gravitáció kérdése), vannak időről időre aktuálisak (a naptevékenységgel összefüggő mágneses viharok) és a teljesen új jelenségek, az alapvető változásokat előidéző, váratlan ötletek.
A robotokkal és a mesterséges intelligenciával (MI) összefüggő kutatásokat mindig valaki pénzeli, aki nemcsak fantáziát lát a dologban, hanem pénzt is. Például a rákkutatás azért jár ennyire elöl, mert nagyon sok embert érint. Az MI-vel például az orvosi diagnosztikában, a mintaelemzésben, a forgalomirányításban, a bizonyítékok elemzésében, a vezető nélküli járművekben találkozhatunk majd. Például egy orvos a huszadik betegénél már fáradtabb, nem is biztos, hogy az elmúlt 10 évben találkozott a páciens tüneteivel. Az MI ezzel szemben ugyanúgy vizsgálja a századik beteget is, s nem zavarja, ha ismeretlen tünettel találkozik, ugyanis amit az orvoslásról ma tudunk, azt mind bele lehet táplálni.
A klinikai teszteken már jobban teljesít az MI az orvosoknál. Egyre több vezető nélküli járműre számíthatunk, amelyek segítségével a jelenlegi infrastruktúra fejlesztése nélkül oldhatjuk meg a teherszállítás problémáját. A korábbi félmillió dolláros robotokat kiváltják a 20-25 ezer dollárért is kapható új generációsak, amelyek ráadásul egyre jobbak, így az elterjedésük az ipari gyártásban tovább fog gyorsulni. Az MI a szolgáltatóiparban (ügyfélszolgálatok) gépekkel váltja ki az embereket. Ez óriási munkanélküliséget okoz majd, ráadásul az elmúlt 200 évben duplájára nőtt az emberiség átlagéletkora, s az a probléma, hogy az időseknek hasznos elfoglaltságot kell találni, nem oldódik meg a nyugdíjkorhatár emelésével. Amit fel lehet használni jóra, azt előbb-utóbb rosszra is fogják. Tehát a robotok is rejtenek veszélyeket: mi történik, ha a robotok valamilyen bajt okoznak, ki lesz a felelős? A gyártó, a programozó, az üzemeltető? Ezekre egyelőre nincs válasz.
„Jelenleg sajnos túl kevés kutatóközpont foglalkozik azzal a világon, hogyan maradhatnánk úgy a Földön, hogy jól érezzük magunkat, de közben ne tegyük tönkre az életterünket. Világunk információközpontúsága, az életünk minden területét átszövő technológia paradigmaváltást okozott a bűnözésben is: a modern bűnözők már otthonról »dolgozva« képesek egyszerre akár sok százezer ember adatait ellopni” – magyarázza Honti Pál. De ami igazán bizarr, az a biotechnika: ahol az élettel játszunk.
Lehet szabályozni a születendő gyerek nemét, alkatát stb., persze nem legálisan, de akad rá példa. Ugyan az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága kimondta, hogy a „természetben előforduló” emberi gének nem szabadalmaztathatóak, de a szintetikusan előállított génanyag igen.
Andrew Hessel az úgynevezett oncolytic vírusok segítségével egy radikálisan új megoldást ajánl a rák elleni küzdelemhez. Ez a vírus az egészséges sejtet nem képes rábírni arra, hogy lemásolja magát, de a rákos sejteket igen, majd amikor elpusztította a daganatos sejteket, akkor maga is elpusztul. Kihagyva a beteg egész szervezetét megterhelő kemo- vagy sugárterápiát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
