Erkölcstan, nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés, gazdasági és pénzügyi nevelés – elvileg a szeptemberben kezdődő tanévben már oktatni kell ezen tárgyakat az iskolákban. Az új Nemzeti Alaptanterv gyökerestül forgatja fel az iskolák, a pedagógusok és legfőképp a gyerekek életét.
Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) vitaanyaga már olvasható az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján, a határidő viszont meglehetősen szűkös, a társadalmi vita a dokumentumról március 2-ig tart. A köznevelési törvény értelmében az új NAT „meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében”. A kormány által fontosnak tartott értékeket is belehelyezi a tananyagba (például a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést), emellett meghatározza a kerettantervek feladatát is, így egy központilag erősebben szabályozott, az egyéni tanrendeknek csak kevés mozgásteret hagyó rendszer jön létre. – A kulcskérdés az, vajon milyen mechanizmust fog alkalmazni az állam, hogy elérje, az iskolák, illetve a tankönyvek, taneszközök és értékelési eszközök fejlesztőinek igazodását az új elvárásokhoz – mondta lapunknak dr. Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Szerinte a NAT hatását majd csak akkor lehet megítélni, ha ismerjük a jogi hátteret, hogy valóban kikényszerítik-e az ehhez való alkalmazkodást, avagy a szöveg nem több ajánlásnál. – Amennyiben a NAT-ot jogi szövegként kezdik el kezelni, és kötelezően alkalmazzák minden elemét, az nem fog működni és a múltból ismert abszurditásokhoz vezethet – mondja Halász Gábor. Úgy véli, magából a szövegből nem következik radikális változás, ilyen típusú tanterveket Európa sok országában lehet találni.
Abban viszont szembemegy a NAT a nemzetközi tendenciákkal, hogy ezek az alaptantervek Európában általában egyre nagyobb mozgásteret hagynak az oktatás szereplőinek. Azokat a részeket, amelyek arról szólnak, hogy mit kell tanítaniuk a tanároknak, általában kiveszik ezekből az anyagokból, és arra koncentrálnak, mit kell tudniuk a tanulóknak, itt viszont a korábbiaknál részletesebben határozzák meg azt, hogy mi a pedagógusok feladata.
– Az új NAT megköti az iskolák kezét – fogalmazott Nahalka István oktatáskutató. A szakértő szerint már a köznevelési törvény elfogadásakor tudni lehetett, hogy a helyi tantervek mindössze 10 százalékban határozhatják meg, hogy egy-egy iskolában mit és hogyan tanítanak majd. – Nem minden iskolában lehet ugyanolyan tempóban tanítani. Sőt, minden évfolyamon más a tanulók, a csoportok szükséglete, márpedig ezt fontosabb figyelembe venni, mint azt, hogy felülről hogyan szabályozzák az iskolák életét. Súlyos következményei lesznek annak, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, kötelező jelleggel. De ha már a NAT-ban benne lesz, hogy mit hogyan kell tanítani, mi kerül a helyi tantervekbe? – tette fel a kérdést a kutató.
– A kreatív pedagógusok bele fognak őrülni az új rendszerbe – mondta lapunknak Kajtárné Botár Borbála, az MSZP Pedagógus Tagozatának elnöke. Szerinte az új alaptanterv vissza fogja vetni a jelenlegi oktatást évekkel, évtizedekkel, de mire ennek megérezzük a hatását, 5-10 év is eltelhet. Ezalatt az idő alatt pedig generációk járják meg az iskolák útvesztőit. Olyan gyerekek, akiknek az életét visszavonhatatlanul meghatározza majd ez a rossz rendszer.
Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat. Andrulla Vasziliu EU-biztos közölte: a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését. Ami a magyar felsőoktatási törvényt illeti, ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű Európai Diákszövetség (ESU) nevű ernyőszervezet felhívással fordult az európai oktatási miniszterekhez, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, mert a törvény korlátozza a munkavállalók mozgásszabadságát. – Budapestet fel kell szólítani, hogy álljon meg, itt és most – nyilatkozott pénteken Allan Päll, az ESU elnöke.
Utcára mennek a diákok
Február 15-én „Az utolsó nyílt nap” néven felvonulást és tüntetést szervez a Hallgatói Hálózat (HaHa), tiltakozásul a felsőoktatás szétrombolása és a drasztikus keretszámcsökkentés ellen. Csurgó Dénes, a HaHa tagja úgy véli, a felvételi jelentkezési határidő kilenc nappal későbbre, február 24-re való eltolása is jól mutatja azt az átgondolatlanságot és kapkodást, ami a kormány egész működésére jellemző. „Látják, érzik, hogy van felháborodás és ellenállás az intézkedések ellen, azt is érzik, hogy ezzel rengeteg gimnazista számításait húzták keresztbe” – mondja. Szintén nagy ellenállást vált ki a diákokból a hallgató szerződések bevezetése, amely arra kötelezi az állami ösztöndíjas fiatalokat, hogy a képzési idejük kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. „Egy létező problémát a kormány erőből próbál ezzel félrekezelni ahelyett, hogy pozitív ösztönzőkkel próbálnák a fiatal értelmiségieket az országban tartani” – állítja Csurgó Dénes. A Facebookon eddig több mint háromezer fő jelezte a részvételét a jövő szerdai tüntetésen, a szervezők összesen 8-10 ezer embert várnak. A menet délután 3 órakor indul az ELTE lágymányosi kampuszától a Corvinus Egyetemig. A szervezők civil és diákszervezeteket várnak a tüntetésre – ami már biztos: a Hálózat a Tanszabadságért nevű, főleg tanárokból álló mozgalom szintén részt vesz a tüntetésen.
Mifelénk még a diákszervezetek sem egységesek, ha tiltakozásról van szó. Február 8-án a Deák téren virrasztással tiltakozott a felsőoktatási törvény ellen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A rendezvényen körülbelül száz ember vett részt. Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke mindenesetre egyértelművé tette, magukat tekinti az egyetlen hiteles szervezetnek.
Sz. K.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
