Mozgalmas évet zár a közoktatás, és előreláthatólag jövőre sem lesznek könnyű helyzetben az iskolák.
Tavaly egy karácsony előtti hajnalon fogadta el a parlament érdemi szakmai egyeztetés nélkül az új köznevelési törvényt, amelynek problematikusságát már akkor látni lehetett, például Pokorni Zoltán az oktatási bizottság fideszes elnöke is nemmel szavazott rá. A törvény többek között 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség határát és célul tűzte ki, hogy a gyermekek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessenek részt, amennyiben a szülők ezt nem szeretnék, csemetéjüknek erkölcstant kell tanulnia. Év elején az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) vitairata is nyilvánosságra került, a szakmai szervezeteknek azonban csak néhány napjuk volt véleményezni a tervezetet. A tanterv kiemelten foglalkozik a nemzeti azonosságtudat és a hazafias nevelés kérdésével, így kerülhettek bele például a magyar tantervbe olyan nemzeti radikális szerzők, mint Wass Albert, Szabó Dezső, és Nyirő József. A pedagógusok és a szakértők a NAT legnagyobb hibájának mindazonáltal azt tartják, hogy túlzsúfoltsága és túlszabályozottsága miatt minden eddiginél kevesebb mozgásteret hagy a tanároknak a differenciált oktatásra, ami leginkább a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását akadályozza, emellett nem hagy teret az alternatív pedagógiai elveket valló intézményeknek. A Matolcsy György által bejelentett megszorítások miatt a törvényben rögzített pedagógus-életpályamodell elindítását és az ezzel párhuzamos béremelést 2013-ról 2014-re halasztják. A bejelentést nagy felháborodás kísérte, a pedagógusok sztrájkkal is fenyegetőztek és a minisztériummal azóta történt tárgyalások sem vezettek megnyugtató eredményre. A legnagyobb és legtöbb bizonytalansággal övezett intézkedés azonban január 1-jétől az iskolák állami fenntartásba vétele, év elejétől ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ veszi át az önkormányzatoktól az oktatási intézményeket, a fenntartási költségeket azonban továbbra is a települések fizetik majd. Az intézkedés több ezer intézményt, 1,4 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint, és sok helyen még most sem tudják pontosan, hogyan zajlik majd az átadás-átvétel, amire egyes kormányzati nyilatkozatok szerint nincs is meg a kellő anyagi forrás. Sok település úgy bújt ki ez alól, hogy valamelyik nagy egyháznak adta iskoláját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!