Párnacsatákkal lett híres a Negyedik Köztársaság Y generációs mozgalom, ami vicces politizálást ígér a jövőben. Istvánffy Andrással, a 4K! szervezőjével, a 30 ezres március 15-i tüntetés szónokával generációs öntudatról beszélgetettünk.
– Mi jellemzi ezt a bizonyos Y generációt?
– Az 1980 és 2000 közöttiek tartoznak ide. Az Y generáció közös jellemzője, hogy technikailag nagyon összekapcsolt világban nőttünk föl. Magyarországon ez kiegészül azzal, hogy már egy szabad világban nőttünk fel.
Nincsenek bennünk a diktatúra görcsei.
– Mi hozta létre a 4K!-t mint Y generációs mozgalmat?
– Amikor 2007 őszén elkezdtük, elsősorban a városi közterek visszafoglalására, újraértelmezésére koncentráltunk. Az akkori flashmobszerű akciókra, játékokra főleg fiatalok kezdtek el járni, négy-ötszázan. A visszajelzésekben rendszeresen előjött az, hogy a buli mellett azt szerették az akciókban, hogy „most végre a fiatalok is meg tudják mutatni”. Nem egy konkrét társadalmi cél artikulálása volt fontos számunkra, hanem hogy a fiatalok konfrontálódni mernek a felnőttek szürke városával.
– Mennyien vannak?
– Három városban nagyjából hetven szervező, az akciókra száz és nyolcszáz közti résztvevő szokott jönni, meg van egy hírlevelünk négyezer feliratkozóval.
– Politikai irányba mozdul a 4K!?
– A 4K! alapvetésében benne volt, hogy egy egészséges állampolgár nem mondja azt, hogy „fúj, politika!” Ezalatt nem pártpolitikát értek, hanem egy normális viszonyulást a közélethez. Belpolitikai válság idején indultunk, és a nevünk is a harmadik köztársaság válságára reflektál. Gyurcsány Ferenc nem volt hajlandó lemondani, az alulról való elmozdítására nem volt alkotmányos lehetőség, ennek hatására meg vállalhatatlan szélsőségek jöttek elő. A 4K!-ban benne volt az állásfoglalás: nem pusztán elfoglaljuk a köztereket, hanem a nagyobb kontextusról is gondolunk valamit.
– Hogy kapcsolódta k be a közelmúlt tüntetéseibe?
– Az alkotmányozás miatt aktivizálódtunk. A most kihunyóban lévő ’89-es alaptörvény relatíve jól működő jogállamot tudott létrehozni, viszont politikai közösséget, érzelmi kötődést megírása körülményei miatt nem teremtett. A Negyedik Köztársaság azt jelenti, hogy olyan alkotmányra lenne szükség, ami elmélyíti a köztársasági élményt, hogy a szabadság végre ne csak annyit jelentsen, hogy békén hagy a hatalom, hanem, hogy közösen alakítani is tudjuk ezt a hatalmat.
– Most lesznek vármegyék, új országnév, érzelmi kötődés a javából.
– Egy egypárti alkotmány még kevésbé alkalmas a köztársaság érzelmi megalapozására, mint a ’89-es volt. Egy alkotmánynak a teljes közösség támogatását kell élveznie. Nagyon veszélyes, amit most a Fidesz csinál, mert egy áterőszakolt alkotmánnyal végleg kettészakítja a politikai közösséget. Eddig is elkeseredett érzelmek feszültek egymásnak, de a játékszabályokban legalább megegyezés volt. Mostantól viszont az ellenzék rendszerellenzék lesz. Ezzel a megosztó politizálással a generációnk jövőjét cseszik el.
– Akkor most kevesebb párnacsata lesz és több tüntetés?
– Teljesen új civil aktivitás indult el a télen az egyetemista tüntetésekkel, majd a sajtószabadságos demonstrációkkal. Olyanokat vitt utcára, különösen a fiatalok közül, akik előtte sosem tüntettek. Ennek a generációnak a válság közben kezdett rányílni a szeme a politikára. 2006 őszén elkezdődött a végtelenített belpolitikai válság, majd két évvel később a nyakunkba kaptunk egy nyolcvan éve nem látott méretű gazdasági világválságot. Sokan civilkednek, mások a szélsőjobb felé tájékozódtak, megint mások segítettek zöldpártot alapítani. Ma a fiatalok aktívabban részt vesznek a közügyek formálásában, mint tíz éve. Akármit is hoz a jövő, egy dolog biztos: ez a generáció keményen védeni fogja azt a szabadságot, amiben felnőtt.
Egyesület létrehozását tervezik és alapszabályt fogalmaznak az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport szervezői. A csoport három hónap alatt három civil demonstrációt szervezett, sok tízezer résztvevővel. Kezdetben talán maguk sem gondolták, hogy ilyen komoly tömeget képesek megmozgatni: mára 84 ezer tagot számlál a csoport, és néhány nap alatt több százezer forint „adomány” érkezett a szervezők által nyitott számlára. Ezért úgy döntöttek: szervezett formában folytatják a küzdelmet, s immár nem csak a sajtószabadságért, hanem a készülő alkotmány ellen és a szegényekért is szót emelnek. Öt munkacsoportot hoznának létre: a stratégiai a rövid és hosszú távú célokért felelne, a kommunikációs a hazai és a külföldi médiával tartaná a kapcsolatot, a pénzügyi és adminisztrációs csoport mellett lenne egy rendezvényszervezői, a humánerőforrás munkacsoport pedig az aktivisták munkáját koordinálná. Kompetencia alapján lehetne a csoportokba bekerülni, a létszám limitált lenne. A döntéshozatal hasonlóan működne, mint egy nagyvállalatnál, de nem egyszemélyes vezetéssel, hanem egy döntéshozó grémium irányításával, amiben a munkacsoportok vezetői és külsősök kerülnének be. A készülő alapszabály kimondaná, mely kérdések dönthetőek el egyszerű többséggel, konszenzussal vagy netán kétharmaddal. A csoportok megalakítása a jövő héten kezdődik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
