Itt dolgoznak ők - Hatalmas összegből alakítják ki a magyar miniszterelnök dolgozószobáját a Budai Várban. Vannak országvezetők, akik nem változtatnak: a brit, az amerikai vagy éppen a francia elnökök egymástól öröklik az irodát – ráadásul nem mindenki kedveli a fényűzést.
Nagy híre ment annak, hogy 3,9 milliárd forintból rendezik be Orbán Viktor miniszterelnök leendő dolgozószobáját a Budai Várban, az egykori Karmelita-kolostorban – Tisza István korábbi miniszterelnök szobájának mintájára. A kormányzati kommunikáció szerint Tisza munkakörnyezete „közismerten puritán” volt, egykori bútorai ma is megtalálhatóak Debrecenben – ezek szolgálnak mintául Orbán szobájának berendezéséhez. Az eredeti elképzelés szerint az épületet olyan szellemben alakítják át, hogy abból kiderüljön: mit is jelent, milyen funkcióknak kell megfelelnie egy minisztériumi épületnek a 21. században. A tervet kritizáló szakértők szerint – például Mizsei Anett építészeti szakújságíró, aki az Indexen írt a témáról – a nemzeti önrendelkezést, függetlenséget képviselő 1848-as események beltéri reprezentációja nem képes erre választ adni, és nem ad „kortárs identitást” sem a Miniszterelnökség épületének.
Az Orbán Viktor irodájához épülő hatalmas erkély – amelyhez hasonló soha nem is volt az épületen – ezért nem is tekinthető semmiféle korábbi állapot visszaállításának; leginkább reprezentációs célokat szolgálhat majd, és legfeljebb a Dunára nyíló panorámával ad valamiféle karaktert a miniszterelnöki dolgozószobának.
Német szerénység, amerikai történelem
Ez a fajta archaizáló hozzáállás manapság már nem feltétlenül jellemző a nyugati államok irányítóira. Kivételt képeznek persze azoknak az országoknak a vezetői, akik hagyományosan évtizedek vagy akár évszázadok óta ugyanannak az irodának kilincsét „adják kézről kézre”. Angela Merkel német kancellár például egy kifejezetten modern, bizonyos szempontból valóban puritánnak mondható irodát birtokol a Szövetségi Kancellária berlini épületében, amelyet 2001-ben adtak át. A Reichstagra néző kilátáson kívül szobájában talán csak egy ajándékba kapott Oskar Kokoschka-festmény tekinthető luxustárgynak – a kép Konrad Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárját ábrázolja.
A világ leghíresebb elnöki dolgozószobája kétségtelenül az Amerikai Egyesült Államok vezetőjének Ovális iIrodája, amelynek teljes hitelességre törekvő utánzata számos hollywoodi filmben és sorozatban bukkant már fel. Az amerikaiaknak egyébként is különleges kötődésük van az irodához, az elnök innen mondja fontos, megrázó eseményekhez köthető beszédeit az államok lakóinak. Így volt ez akkor is, amikor Ronald Reagan a Challenger űrrepülőgép felrobbanása után „jelentkezett be” az otthonokba, de szintén emlékezetes George W. Bush irodabéli beszéde 2001. szeptember 11-én. A Fehér Házat 1790-ben adták át, az Ovális Irodát viszont csak 1909-ben alakították ki, az első elnök, aki birtokba vehette, William Howard Taft volt. Roosevelt kormányra kerülésekor 1933-ban viszont új helyre rakatta át a dolgozószobát, az eredetinek ugyanis nem voltak ablakai, csupán az üvegtetőről szűrődött be fény. Az iroda sokkal kisebb, mint azt az ember gondolná, alig több mint 70 négyzetméter, és a hagyomány szerint a berendezés egy része mindig aktuális „lakójának” ízlését tükrözi. Az elnökök általában a drapériákat és dísztárgyakat cseréltetik le, de Eisenhower és Carter például semmin nem változtatott. Obama az első amerikai elnök, aki bátrabb volt a fal színének kiválasztásánál, és hosszanti irányban csíkos mintát választott. Bill Clinton és Nixon a tengerészkéket szerette, ebben a színben pompázott a szőnyeg, a drapériák aranyszínűek voltak. Az idősebb George Bush idejében viszont a világoskék volt az uralkodó szín. Vannak viszont állandó elemei is a szobának, például az elnöki asztal, az úgynevezett Resolute Desk, amely egy a sarki jégbe fagyott, majd elhagyott angol hajó maradványaiból készült, és még Viktória királynő ajándékozta Rutherford B. Hayes elnöknek – az Ovális Irodába viszont John F. Kennedy helyeztette.
A festmények és szobrok szintén az aktuális elnök ízlése szerint váltakoznak: az „első emberek” általában példaképük portréjával díszítik a munkahelyüket, eddig leggyakrabban George Washington képével és Abraham Lincoln szobrával dekorálták.
Putyin régi vonalas
A Fehér Házzal és a benne elhelyezkedő Ovális Irodával talán csak a brit miniszterelnök rezidenciája vetekszik hírnévben, a londoni Downing Street 10. Ez a ház 1735 óta ad otthont az Egyesült Királyság politikai vezetőjének, Winston Churchill and Margaret Thatcher is itt hozta meg a legfontosabb döntéseit.
Ugyanakkor voltak olyan időszakok, amikor úgy tűnt: az épület sorsa leáldozik, nem minden miniszterelnök használta szívesen az ingatlant, ami mára viszont már nemzeti szimbólumnak számít. Az első ránézésre hétköznapi sötét téglás lakóháznak tűnő épületben közel 100 szoba van. A miniszterelnök lakrésze elfoglalja az egész harmadik szintet, az alagsorban pedig konyha található. A földszinten és az első emeleten helyezkednek el a különböző tárgyalók és irodák, köztük a miniszterelnöké is, bár ki-ki más szobát használt erre a célra – a hírügynökségi fotók tanúsága szerint egyikük sem volt híve a hivalkodó luxusnak. Az egyik „legcsillogóbb” munkahelye valószínűleg a mindenkori francia elnöknek van, akinek az Élysée-palotában található dolgozóját egyszerűen aranyszobának hívják, nem véletlenül: a nemesfém borítja a falakat, az ajtókat, asztalokat és székeket is. Vlagyimir Putyin is híres arról, hogy szereti a fényűzést, de a Kremlben található dolgozószobájáról készült képek nem árulkodnak különösebb fényűzésről, irodájának érdekessége, hogy a kiszivárgott információk szerint nincs benne számítógép, mert az orosz elnök nem bízik az online technológiákban: nyomtatott dokumentumokat olvas és egy még a szovjet időkben kiépített analóg telefonvonalat használ.
A nyugati és északi országok vezető politikusaira igaz, hogy nem jellemző rájuk, hogy hatalmas vagy hivalkodó berendezésű irodákból irányítanák országaikat. Az új kormányzati negyedekre és épületekre inkább a modern funkcionalitás és egyszerűség a jellemző. Talán az sem véletlen, hogy a luxus és a csillogás sok keleti ország, és egyes autokráciák vezetőinek dolgozószobáira jellemző. A magyar miniszterelnök új irodája a kormányzati kommunikáció szerint puritán lesz, de árában inkább az utóbbiakat idézi majd.
23 milliárd forint
A Karmelita-kolostor épületének átalakítási költségei már több mint 23 milliárd forintnál tartanak, a külföldi közjogi méltóságok fogadására szolgáló tereket múzeumi tulajdonú (vagy legalábbis muzeális értékű) századfordulós bútorokkal rendeznék be. Az épület eredetileg 1270-től ferences kolostorként, majd hadászati épületként működött, később karmelita kolostor lett, a rendet végül II. József oszlatta fel. Ezek után a német ajkú polgárság számára nyílt itt mulató, majd itt nyitotta meg kapuit Budapest első színháza is, amelynek színpadán még Beethoven is zongorázott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!