Játék a számokkal

„A következő kormányzás demográfiai súlypontú lesz” – mondta Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, milyen kérdések állnak majd a következő négyéves ciklus fókuszában. A miniszterelnök ezalatt valószínűleg azt érthette, hogy az egyre kevesebb gyerek miatti demográfiai válságra próbálnak megoldást keresni – a bevezetett családi adókedvezmény, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) ugyan jobb helyzetbe hozta a családok egy részét, de a születésszámot nem sikerült érdemben javítani. 2017-ben például 91 600 gyermek jött világra, ami 1463-mal, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. A szociálpolitikusok egyetértenek abban, hogy azokban az országokba születik sok gyerek, ahol az anyáknak lehetősége van kombinálni a munkát a gyerekvállalással, sok a rugalmas és csökkentett munkaidejű állás, és magas a nők foglalkoztatottsága. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő intézményrendszer, különös tekintettel a bölcsődékre. A bölcsődei férőhelyek száma viszont a gyerekek számának csökkenése ellenére sem elegendő. Hiába vállalta Magyarország 2002-ben, hogy 2010-re az érintett korosztály 33 százaléka számára férőhelyet biztosít, ez még mára sem teljesült, jelenleg körülbelül 16-17 százalék – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke.

100 óra vagy diploma 

Mivel sok családnak nem sikerül bölcsődei helyet találnia a gyereknek, viszont az anyának vissza kell mennie dolgozni, az utóbbi évtizedben a nagyvárosokban egyre több családi napközi alakult, amelyek havi díjért cserébe (amely a fővárosban akár a 100 ezer forintot is elérhette) nyújtottak hasonló szolgáltatást. 2017. január 1. után viszont a kormány családi bölcsődének nevezte át a kicsiket ellátó „csanákat”, és némileg szigorúbb szabályokat állított a működtetők elé. Ennek meg is lett a hatása: míg 2015 végén még 1188 családi napközi működött 8500 férőhellyel, 2017. május 31-re 941 családi bölcsőde maradt, amely 6044 gyereket tudott ellátni. Családi bölcsődét egy 100 órás tanfolyam elvégzése után is működtetni lehet, miközben egy bölcsődei kisgyermeknevelőnek legalább emelt szintű szakképesítéssel kell rendelkeznie, de egyre több a diplomás szakember is. „Mi azt hangsúlyozzuk, a gyermekek szükséglete és érdeke azonos, függetlenül attól, hogy hol él vagy melyik típusú intézményben látják el, ezért fontos lenne, hogy mindenhol magasan képzett személyek foglalkozzanak velük. Hároméves korig rengeteg fejlődésbeli eltérés jelentkezhet, amit ha időben észrevesznek, ki lehet küszöbölni a későbbi problémákat. Téves az a vélekedés, hogy akinek már van egy-két gyereke, az a másét is szakszerűen el tudja látni” – mondja Szűcs Viktória.

Tülekedés a helyekért 

Mindez azonban nem segített a férőhelyszámok bővítésében. Annak ellenére sem, hogy tavaly év eleje óta a klasszikus bölcsődék mellett a családi, a mini és a munkahelyi bölcsődék férőhelyszámait is bele számolják a statisztikába, emellett még 2010-ben a Bajnai-kormány a csoportlétszámokat is megemelte 10-ről 12-re (kétéveseknél 14-re), ami 5000 férőhelyet generált, egyetlen tollvonással. Emellett és EU-s forrásokból körülbelül 6000 új férőhely létesült. „Ma már a kormány minden korábbi bölcsődeszerűen működő ellátást megjelenít és bölcsődeként kezel a statisztikában, mert így úgy tűnik, mintha óriási mértékben bővültek volna a férőhelyek, és közelednénk az EU-s vállalásaink felé, de ez valójában játék a számokkal” – teszi hozzá Szűcs Viktória, felhíva a figyelmet: tavaly 46 787 férőhelyre 280 ezer 3 év alatti gyerek jutott. A KSH ugyan „csak” 2879 elutasított gyereket tart számon, de rengeteg olyan család van, amelynek szüksége lenne erre a segítségre, de esélyük sincsen. Ugyanis 2610 olyan település van Magyarországon, ahol egyáltalán nem működik bölcsőde, és mindössze 590-ben van ilyen intézmény. Vagyis 2610 településen esélyük sincs a családoknak bármilyen nappali ellátást igénybe venni az óvoda előtt. Az önkormányzatoknak az állami támogatás mellett is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha szeretnék, hogy a településükön bölcsőde működjön.

Ugyan a jogszabályok szerint munkahelyi bölcsődék is működhetnének, de a várakozásokkal szemben a cégek számára nem volt vonzó ez a lehetőség, és nem alapítottak ilyen intézményeket. Szinte csak költségvetési intézmények fogtak ilyesmibe – most 7 munkahelyi bölcsőde működik, összesen 49 férőhellyel. Szűcs Viktória elmondása szerint a kecskeméti Mercedes gyárnak kis túlzással előbb volt bölcsődéje, mint ahogy megnyílt volna az üzem. Külföldön bevett gyakorlat, hogy a nagy cégek irodaházaiban működnek kisebb bölcsődék, így a szülők akár napközben is „beugorhatnak” a gyerekeikhez, megnézni, hogy vannak, és az is sokat segít, hogy nem megy el az idő utazgatással. Ez a modell Magyarországon egyelőre nem tudott elterjedni. 

Az átlag felét sem érik el 

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a bölcsődei kisgyermeknevelőkből is nagy hiány van, korábbi adatok szerint 200 betöltetlen állás volt országosan, ennyi szakember 12-es csoportlétszám mellett 2400 gyermeket tudna ellátni. Hatalmas a fluktuáció, a fiatalok közül sokan külföldre vándorolnak a bérhelyzet miatt, az idősebbek pedig 40 ledolgozott év után elmennek nyugdíjba. Emellett a technikai, gazdasági, adminisztrációt végző dolgozókból, dajkákból, szakácsokból sincs elég, az alacsony fizetések miatt nehéz az üres pozíciókat betölteni. A frissen végzett pályakezdők gyakornokként kezdenek, de sokszor nincs, aki betanítsa őket, és átadja a szakmai tudását, márpedig ők egyedül nem vihetnek csoportot. 

A kisgyermeknevelők fizetése a különböző pótlékok formájában érkezett emelések következtében ugyan növekedett az elmúlt években, illetve a diplomás szakembereket bevonták a pedagógus-életpálya hatálya alá, de mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, valójában érezhető béremelés idén kizárólag a minimálbér-emelés hatásának köszönhető. Ráadásul a korábban egységes bérezési szabályok háromfelé „szakadtak”, ez pedig a dolgozók között feszültséget szül, a munkáltatókat pedig kihívás elé állítja. A BDDSZ elnöke szerint a bölcsődei szakdolgozók bére a magas munkaterhelés mellett finoman szólva sem versenyképes: az OECD-országokban dolgozó kollégáik kezdő fizetésének kevesebb, mint felét keresik. Egy középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő pótlékokkal együtt kicsit több mint bruttó 200 ezer forintot keres, és 133 ezer forintot kap kézhez, ez a diplomások esetében kevesebb: 121 ezer forint (a pedagógus-bértábla vetítési alapjának 2014-es szinten való rögzítése miatt). A helyzet az idő előrehaladtával is csak keveset javul, 40 év után, nyugdíj előtt közvetlenül képzettségtől függően 171–224 ezer forintot vihetnek haza. 

Emellett a körülmények sem rózsásak, a BDDSZ sok jelzést kap arról, hogy az intézmények nem tartják be a munkaidő szabályait, a dolgozók nem kapják meg a túlmunkáért járó pénzt vagy egyéb pótlékokat. Bár az utóbbi években uniós és a hazai források egyaránt rendelkezésre állnak bölcsődefejlesztésre, egy szegényebb önkormányzatnak sokszor embere sincs arra, hogy pályázzon, így egyes településeken az intézmények korszerűtlenek, megragadtak a '90-es években, messze elmaradva attól a színvonaltól, ami a 21. századi gyermekellátásban szükséges lenne. Novák Katalin családügyi államtitkár év elején bejelentette: a következő kormányzati ciklusban 60 ezerre szeretnék növelni a helyek számát, és minden olyan településen gondoskodni kell az ellátásról, ahol negyvennél több háromévesnél fiatalabb gyermek él vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik ezt az ellátást. De azt továbbra sem tudni, ez év végére hogy fognak az előírásoknak megfelelni az önkormányzatok és mi oldja majd meg a szakemberhiányt. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!