A várólisták kikerülése miatt kötik a magán-egészségbiztosításokat – a piac százmilliárdos, az összes várólista pedig 10-20 milliárdból megszüntethető lenne. A kormány egyelőre 5 milliárdot adna a célra, ami valószínűleg csak a tömeges betegmigráció megelőzésére elegendő.
Ma már öt olyan biztosító van, amely szolgáltatásalapú egészségbiztosítást kínál Magyarországon: az orvosi vizsgálatot, ellátást, műtétet finanszírozza szükség esetén a biztosítási díjért cserébe. Van, ahol azt vállalják a – borsos összegű – havi befizetés fejében, hogy bármi történik, megkeresik a páciensnek azt a helyet a világon, ahol a legjobb az esélye a gyógyulásra. A kereslet folyamatosan nő, egyre többen hajlandóak a társadalombiztosítás mellé valamilyen magánbiztosítást is kötni, legfőképpen azért, hogy kikerüljék a várólistát, vagy bekerüljenek a VIP-szobákba, és amennyire lehet, elkerüljék az állami egészségügyi szolgáltatást. Az elmúlt két évben, amióta egyáltalán elérhetők ilyen biztosítások, néhány tízezren kötöttek szerződést, és körülbelül négymilliárd forint áramlott a magánbiztosításokba. Ez ma még csupán a fél százaléka annak a 800 milliárd forintnyi magánkiadásnak, amely a gyógyszerek, a hálapénz és más közvetlen kifizetések formájában a magyar egészségügyben évente jelentkezik. Biztosítók, biztosítási alkuszok és orvosok tapasztalatai szerint a legnagyobb hajtóerő a várólisták kikerülése. „Hónapokat kell várni egy endokrinológiai szakrendelésre, egy citológiai vizsgálatra, vagy a képalkotó diagnosztikára. Mire a diagnózis feláll, a terápia költsége jó esetben sokszoros, rossz esetben pedig már késő”, ezért aki teheti, az fizet – írta a Szike blog orvosszerkesztője.
Sajtóhírek szerint ötmilliárd forintos rendkívüli támogatással rövidítené a műtéti várólistákat a kormány. A gyorsított beavatkozások akár már májusban elkezdődhetnek, és főként a legdrágább műtétekre, a gerinc-, illetve a csípőprotézis beültetésére több mint fél éve várakozóknak kedveznének. Információink szerint májusban még biztos, hogy nem kap pluszforrásokat a rendszer – egyeztetés igen, kormánydöntés nincs a kérdésben. Pedig lépéskényszerben vagyunk: az Európai Unió öt éve elfogadott, 2014-ben életbe lépő betegmigrációs egyezménye szerint bárki, bárhol gyógykezeltetheti magát a saját országa kontójára, ha hazájában fél éven belül nem jutna a szükséges ellátáshoz. Márpedig jó pár magyar betegből lenne külföldi „egészségturista”: csípőprotézisre átlagosan 780 napot kell várni, de Vas és Zala megye egy-egy kórházában már csak 2017–2019-re vesznek fel előjegyzést térdprotézis- műtétre. A legrosszabb helyzetben ők és a gerincstabilizáló műtétre várakozók vannak: több mint másfélszer annyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek; naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba. A legtöbben pedig a szürkehályogműtétre várók vannak, 28 ezren. Úgy tudjuk, a leginkább érintett területek vezetőivel hetekkel ezelőtt egyeztetett a szaktárca, az idegsebészet, az ortopédia és a traumatológia képviselői is beadták javaslatukat, mindannyian kiszámolták, mekkora támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy fél éven belülre szorítsák a várakozási időket.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgatója az egyeztetés óta semmilyen tájékoztatást nem kapott, ahogy azt sem tudja, hány beteget érintenének a minisztériumi tervek. Az pedig szinte kizárt, hogy májusra bármilyen változás életbe tudjon lépni. „A gerincstabilizáció területén 1,5-2 milliárdos ráfordítással azonnal le lehetne tornászni a sort, jelenleg 700 betegnek van fél éven túli időpontja. Ha a doktoraimat visszahívnám, éves szinten a jelenlegi 2500 műtét helyett 6000-6500 beavatkozást tudnánk elvégezni. Így egy év alatt egyenesbe jöhetnénk, onnantól pedig az évi 4000-4500 műtéttel tartható lenne, hogy tűréshatáron belül maradjon a várakozás” – nyilatkozta lapunknak dr. Varga Péter Pál, aki korábban már jelezte: ha a helyzet nem rendeződik, semmi akadálya nem lesz, hogy valaki nyisson egy magánkórházat, mondjuk, Dunaszerdahelyen és ott fogadja az itthon az indokolhatónál tovább várakozó betegeket. Megkötések, volumenkorlátok nélkül, majd annyi pácienst lát el, amennyit csak bír – a magyar biztosító számlájára.
Szakmai számítások szerint ahhoz, hogy valamennyi várólistán lévő beteget azonnal ellássanak, legalább 10-20 milliárd forint kellene. Jelenleg mintegy 80 ezren várakoznak különböző beavatkozásokra, s bár tavaly óta már nem intézményi, hanem országos várólista működik, így megszűntek a párhuzamosságok, mégis bizonyos kezelésekre akár éveket kell várni. Ennek legfőbb oka az úgynevezett teljesítmény-volumenkorlát: ezzel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszabja a kórházaknak, hogy legfeljebb mennyi beavatkozást finanszíroznak, és ez akkor sem lehet több, ha van szabad kapacitása az intézménynek. De a kapacitás nem minden. A Magyar Kórházszövetség leköszönő elnöke, Rácz Jenő szerint, ha van is hely a műtétére, nem biztos, hogy akad elegendő műtő, eszköz vagy szakember a több beavatkozás elvégzéséhez. A cél a szakma szerint az, hogy a magyar betegeket itthon lássák el, és a műtétekre szánt pénzt ne külföldön kelljen elkölteni.
„Nem kötelező a végtelenségig elfogadni azt, hogy egyes emberek ebben az országban financiális okokból nyomorodnak meg, illetve lesznek meggyógyíthatatlanok” – fogalmazott. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy pénteki szakmai fórumon a várólistákkal kapcsolatban. Mint mondta, a várólisták rövidítése politikai kérdés, ebben a kormányt és a parlamentet kell meggyőzni, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár erre reagálva, úgy fogalmazott „nem veszi fel a politikai kommunikációs kesztyűt”, de megerősítette: dolgoznak azon, hogy a várólisták rövidebbek legyenek, és lesz megoldás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!