A fogyasztói technológia fejlődésére Edison óta minden bizonnyal nem volt egyetlen személy sem akkora hatással, mint Steve Jobs, az Apple alapítója és vezetője, aki a héten lemondott cége operatív irányításáról.
Nem tűnt úgy, hogy Jobsnak esélye adatik a világmegváltásra. Születésekor, 1955-ben biológiai szülei – egy szíriai politológus és egy amerikai beszéd-patológia kutató – egyetemi tanulmányaik miatt örökbe adták őt. Anyja, Joanne ragaszkodott ahhoz, hogy fia olyan szülőkhöz kerüljön, akik tanult emberek. A jelöltek, Paul és Clara Jobs nem feleltek meg az elvárásoknak. Paul Jobs érettségit sem szerzett, mégis vállalták a biológiai anya feltételeit: taníttatni fogják a fiát, és főiskolára küldik. – Eléggé untam magam az iskolában, gyakorlatilag leromboltuk a tanárokat – emlékszik vissza általános iskolás éveire Jobs. Az unalmat egy tanára némi megvesztegetéssel űzi el: öt dollárt kínált neki, ha befejezi a házi feladatát.
Ezzel olyannyira sikerült felkelteni a hiperaktív 10 évesben a tanulás iránti vágyat, hogy a tanárok javaslatára szülei úgy döntenek, fiúk kihagyja az ötödik osztályt, sőt az egész általános iskolát és egyből középiskolába kerül. Ott aztán ismét elmegy a kedve: közölte szüleivel, hogy nem hajlandó visszamenni a suliba. A szülők egyvalamit tehettek, ismét költöztek, ezúttal Los Altos kertvárosába. Jobs 1969-ben itt ismerte meg Steve Wozniakot, aki megmutatta neki a maga építette kis számítógépét. Innentől nem volt megállás: 17 éves korára Steve Jobs az iskolát már egyre ritkábban látogatta, helyette egy hippitársaságban múlatta az időt, ám nem teljesen haszontalanul. A csapat tagjai felfedezték ugyanis, hogyan verjék át az AT&T telefontársaság távolsági hívásokért felelős kapcsoló berendezését. Egyikük rájött, hogy egy akkor forgalmazott zabpelyhes dobozban lévő ajándék síp pontosan ezt a hangfrekvenciát adja, amely alapján a telefonközpont érzékeli a távolsági hívásokat. Így be tudták csapni a központot, amely csak normál tarifát számlázott a távolsági hívások ára helyett. Wozniak megépítette a telefonközpont manipulálására alkalmas kék dobozt (Blue Box), Steve pedig kitalálta, hogy a közel 40 dollárból megépíthető eszközt akár 300 dollárért is árusíthatják.
Jobsnak tehát már volt némi saját bevétele, ám nevelőszülei számára mégis komoly nehézséget jelentett, hogy tartsák a szavukat és finanszírozzák egyetemi tanulmányait. Jobs a bölcsészettudományi képzést nyújtó portlandi Reed College-ben kezdte meg a tanulmányait, ám azt is hamar elunta: fél év után abbahagyta az iskolát. Hazamenni mégse mert, még hónapokig a kollégiumban csövezett, a folyósón aludt, vagy ismerőseihez kéredzkedett be éjszakára. Némiképp irányt vesztett életének hosszabb indiai utazással és mindenféle drog kipróbálásával kívánt értelmet adni akkoriban, kevés sikerrel. Az egyetemen egyetlen órára járt rendszeresen: kalligráfiára, ahol a kézírás művészetét tanulmányozta lelkesen.
Hogy ebből hogy fog megélni, arról halovány fogalma sem volt. – Bíznod kell abban, hogy életed különböző pontjai összekapcsolódnak a jövőben, mert ez ad hitet abban, hogy a szívedre hallgass, és ha kell, letérj a kitaposott útról – mondta évtizedekkel később a neves stanfordi egyetem diplomaosztójának felkért szónokaként. Az ugyanis, hogy az Apple gyártja ma a világ talán legszebb eszközeit, és gépein ezernyi betűtípus használható, Jobs kalligráfiai ismereteinek is köszönhető.
– A dizájn nem csupán annak a kérdése, hogyan néz ki, vagy milyennek érzed a terméket. A dizájn arról szól, hogyan működik – vallja Jobs. És valóban, legyen iPod vagy MacBook, egy Apple-termék sem követi, hanem teremti a divatot.
1975 őszén Wozniak megmutatta Jobsnak egy olyan nyomtatott áramkör tervrajzát, amely már alkalmas volt színes kijelzők támogatására is. Jobs ismét kidolgozta az üzleti modellt: a nyomtatott áramköröket hobbi felhasználóknak adják el, akik ebből a saját ötleteik szerint számítógépet alakíthatnak ki. A vállalkozás beindításához nevet kellett találni. Egy vélhetően popdalból származó kósza gondolat alapján az almát választották. 1976. április 1-jén, bolondok napján a három barát, Steve Jobs, Steve Wozniak és Ron Wayne bejegyezték az Apple Computer Inc. vállalatot. Jobs Volkswagen kisbuszát adta el a vállalkozás érdekében. Bár kezdetben csak nyomtatott áramköri kártyák gyártását és eladását tervezik, végül mégis egy teljes gépet alkotnak meg. Az Apple I sikert aratott, és a munkához az 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett látogatás újabb lökést adott. Steve azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először. Egy évvel később elkészítették az Apple II-t, amely gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint sok más korabeli modell.
Az egyre növekvő céghez tapasztalt vezető kellett. – Életed végéig cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatnád a világot? – ezzel a kérdéssel buzdította 1983-ban a 28 éves Steve Jobs a Pepsi vezérigazgatóját arra, hogy átvegye az Apple vezetését. John Sculley igent mondott, a következő évben aztán bemutatták a világ első grafikus felhasználói felülettel rendelkező személyi számítógépét. Egy évre rá Sculley kirúgta Jobsot a saját cégéből.
Jobs 30 évesen mindent elvesztett, amit addig csinált. Ám Amerikában a győzteseknél csak az újrakezdő győzőket becsülik jobban. Jobs megalapította új high tech vállalatát, a NeXTet. Egy éven belül pedig olyan fejlesztésekkel rukkolt elő, amelyekkel a programozási idő a töredékére csökkent. Közben az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXTtel való közös fejlesztésekben látta a kiutat. Puccsal száműzték az aktuális vezetést, és Jobsot kérik fel ügyvezetőnek. Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései az Apple termékekben élnek tovább, ami a vállalatnak jelentősen növelt eladásokat eredményez. Olyannyira, hogy 1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, ami Pixar névre keresztelve vált ismertté. Vezetése alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos egész estés rajzfilm. Innen is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ezúttal sikertelenül. Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe Jobs lett a Walt Disney Company legnagyobb egyéni részvényese.
1998-ban új személyi számítógéppel, egy évvel később új laptoppal jelentkezett az Apple. Az addig elsősorban a kreatív iparágak művelőinek körében népszerű Macek egy csapásra trendi, mindenki által vágyott termékké váltak. Ahogyan egy szakíró megjegyezte, Jobs különleges képessége abban rejlik, hogy akkor érti meg, mire vágyik a felhasználó, amikor az e vágyának még tudatában sincs.
A digitális korszak legnagyobbjai jellemzően egy-egy fordulóponttal írhatók le a technológiai fejlődés történetében. Bill Gates esetleg kettővel, a PC-re írt operációs rendszerrel és a (részben az Apple-től merített) Windows-zal. Jobs nevéhez azonban több kötődik. Az iPoddal forradalmasította a zenehallgatást és a zeneipar egészét. Az iPhone-nal megújította a mobiltelefóniát, végül az iPaddel új korszakot nyitott a személyi felhasználású számítógépek piacán.
2004-ben hasnyálmirigyrákot diagnosztizálnak Jobsnál. Ugyanebben az évben sikerült eltávolítani a tumort. Betegsége miatt az elmúlt években többször keltették halálhírét. 2008-ban a Bloomberg hírügynökség tévedésből közzétette a nekrológját is. – A halálomról szóló hírek nagymértékben túlzóak – reagált Jobs. Ám egyre többször kényszerül hosszabb-rövidebb betegszabadságra. Sűrűsödő távollétei során Timothy D. Cook helyettesítette, aki csütörtök óta az Apple új vezérigazgatója. A szintén könyörtelenül kemény, munkamániás, ám Jobstól eltérően korántsem olyan szenvedélyes és vizionárius főnök hírében álló Cookról a héten többen leírták: csütörtöktől ő a világ legbefolyásosabb homoszexuálisa. Jobs az igazgatóság elnöke marad ugyan, de a cég jövőjével kapcsolatban sok a bizonytalanság. Lemondásának hírére az Apple – a világ második legértékesebb cége – részvényeinek értéke 5%-ot esett.
Steve Jobsnak az Apple dolgozóinak írott levele így kezdődik: „Mindig mondtam, hogy ha egyszer eljön az ideje annak, hogy már nem tudom ellátni feladataim az Apple vezetőjeként, Ti lesztek az elsők, akiket értesítek. Ez a nap sajnos eljött”. Bízzunk benne, hogy ettől még sokáig gyakorolja azt, amit a stanfordi diákok életvezetéséhez ajánlott: maradj éhes, és maradj bolond!
Mire jó az iPad?
Most, hogy a magyar állami vezetők után amerikai pilóták is iPadeket kaptak, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mire is használják ezt az eszközt az irodai munkában. A kormány, mint ismeretes, azzal érvelt, hogy havi 2 millió forintnyi papírt fog ezzel az intézkedéssel megtakarítani ezzel – az egyébként felesleges – beszerzéssel. És akinek ez nem volna elég, azt is olvashattuk, hogy Szájer József iPadjén írta az új alkotmányt.
Tekintsünk el attól a ténytől, hogy magyar ékezetek hiányában legfeljebb Schmitt Pál tudna hosszabb anyagokat előállítani táblagépén. Nézzük, mit mondanak az amerikai üzleti felhasználók. Az amerikai cégek 72 százalékban már van táblagép és a felhasználók 84 százaléka legalább naponta egyszer használja is. Előrejelzések szerint 3 éven belül minden ötödik amerikai fogyasztónak lesz valamilyen táblagépe.
És hogy mire használják az irodában? 37 százalék elsősorban e-mailt olvas, 30 százalék szörföl a neten. Mindössze 9% szánja tényleges munkára, azaz tartalom előállítására és 8 százalék állítja, hogy elsősorban jegyzetírásra használja. (A magyar állami vezetőkre lefordítva ez azt jelenti, hogy aki éppen nem alkotmányt ír, az minden bizonnyal Szijjártó Péter kommunikációs napiparancsait olvasgatja.)
Az amerikaiak legalább őszinték. A megkérdezettek mindössze egynegyede gondolja, hogy a táblagép a jövőben helyettesítheti a laptopot vagy a személyi számítógépet. Mert a tablet zseniális – csak éppen nem írásra való. Aminthogy ezek szerint az állami vezetők sem erre termettek.
(K. A.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
