Félreértették – mondja Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, amikor szavait akként interpretálják, hogy ő munkaidőn kívüli sztrájkra szólított, hiszen nagygyűléseket akart szervezni. Úgy véli, hogy a civileknek és a szakszervezeteknek meg kell tanulniuk egymás eszközrendszerét. A PSZ elnöke szerint sztrájk is lehet.

 
Galló Istvánné - Fotó: Németh András Péter

– Sikernek vagy kudarcnak tartja a március 30-i tiltakozást?

– Az év eleje óta tartó akciók fontosak, mindegy, hogy a kollégák, szülők kisebb vagy nagyobb számban vesznek részt ezeken. Ezek az akciók ébren tartják ugyanis a közvélemény érdeklődését, és azt üzenik a kormánynak, társadalmi igény van az oktatási rendszer átalakítására.

– Ön eleinte azt javasolta a pedagógusoknak, hogy a polgári engedetlenségben munkaidő után vegyenek részt, majd másnap visszavonta ezt a javaslatát.

– Én mindössze javaslatot tettem arra, 30-án milyen akciót lehetne csinálni annak érdekében, hogy a pedagógusok jelezni tudják a kormány felé: a társadalom nem mond le arról az igényről, hogy meg kell változtatni a jelenlegi  oktatáspolitikát. A nyilvánosságban ez nem így jött át.Én nem arra buzdítottam a kollégákat, hogy munkaidő után  sztrájkoljanak, hanem azt javasoltam, hogy munkaidő után, amikor úgyis érkeznek a szülők a gyerekekért, szervezzenek nagygyűlést. Ez nem polgári engedetlenség, a gyűléseken megjelenők mégis jelezték volna a kormány felé, hogy sokan egyet értenek a szakszervezetek, a Tanítanék Mozgalom követeléseivel. A PSZ-nek ráadásul majdnem minden településen van szervezete, minden intézményben tudtunk volna röpgyűlést szervezni. A röpgyűlésnek nincs jogkövetkezménye. Ezt a javaslatot értették félre. Miután ezt a javaslatunkat a Tanítanék Mozgalom nem fogadta el, így maradt az ő eredeti felhívásuk, az egyórás polgári engedetlenség. Mi szakszervezetként világossá tettük, hogy polgári engedetlenségre nem biztathatjuk a kollégákat.

– A polgári engedetlenséget megelőző napon szándéknyilatkozatot fogadott el a Tanítanék Mozgalom és kilenc szakszervezet. Ennek a nyilatkozatnak a lényege az, hogy a tiltakozásokat egyeztetik és a szerveződő akciókban szolidaritásuk kifejezéseképp, részt vesznek. Miért nem írta ezt alá a PSZ?

– A Civil Közoktatási Platformon és a szakszervezetekkel folyó megbeszélésen a PSZ-t az alelnök képviselte, aki azt kérte a szervezőktől, írják le pontosan, mi is az akciószövetség célja, miben is kérik a PSZ támogatását. Mi csak így tudjuk eldönteni, csatlakozunk-e vagy sem. 29-én, amikor ez az egyeztetés történt, a PSZ képviselőjének nem volt felhatalmazása a csatlakozó nyilatkozat aláírására. Ebben a kérdésben a PSZ országos vezetősége dönt. A mai, felfokozott társadalmi helyzetben komoly üzenetértéke van annak, ha támogatja a szakszervezet a civil kezdeményezéseket.

– A napokban a Hír Tv-ben arról beszélt, jöhet a sztrájk. Nehéz kiigazodni azon, hogy most lesz-e vagy sem.

– A sztrájk meghirdetésének előfeltétele a tárgyalás. A PSZ 25 pontban fogalmazta meg a követeléseit. Ezek nagyjából lefedik a köznevelés legfontosabb problémáit. A 25 pontot a CKP is támogatta, majd ők készítettek egy saját, 12 pontos követelést, amelyből hat ugyanaz, mint ami a mi 25 pontunkban is benne van. Ők egyébként a saját követeléseikről külön akarnak tárgyalni. A PSZ viszont tárgyalásban van a kormánnyal, a 25 pontból 18-ban közel állunk a megállapodáshoz, a többiben azonban a kormány nem hajlandó elmozdulni. A legutóbbi, kilencórás, maratoni tárgyalás két hete volt, azóta a kormánynak volt ideje átgondolni, hajlandó-e elmozdulni korábbi álláspontjáról. Április 4-én, hétfőn lesz a következő tárgyalás, ami sorsdöntő lesz, ekkor világosan színt kell vallania, mit fogad el a 25 pontból. Ha nincs megegyezés, akkor a sztrájkbizottság fontolóra veszi a sztrájkot.

– És hogyan viszonyulnak ehhez a civilek?

– A civilek és a szakszervezetek együttműködése nagyon fontos. Nekünk és nekik is tanulni kell az együttműködést, mert bár az eszközrendszerünkben vannak különbségek, a céljaink közösek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!