- Durván nő az állami energiacégek profitja
- Gázzal és árammal kampányol a kormány
- A lakosság 94 százalékának csökkenhet a számlája
Jó ideje nincs biztosabb jele egy közelgő parlamenti választásnak annál, minthogy a kormány újabb rezsicsökkentési programot jelent be. A választók terheit mérséklő és/vagy életszínvonalukat javító ígéretek egyidősek a harmadik magyar köztársasággal.
Horn Gyula annak idején a nyugdíjak 20 százalékos emelésével kampányolt, Medgyessy Péter belengette a 13. havi nyugdíjat, Gyurcsány Ferenc aduja az adócsökkentés volt, Orbán Viktor csodafegyvere – noha kezdetben az adócsökkentést és a 14. havi nyugdíjat tolta – a rezsicsökkentés lett.
Bevált receptjén a 2018-as kampányban sem változtat a miniszterelnök. Ezúttal szociális rezsicsökkentésnek nevezi a kampányosztogatást.
A szeptemberben rajtoló programon most dolgozik az állami hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Elnöke, Dorkota Lajos arról nem beszélt, milyen mértékben csökkenhet az áram és a gáz ára, csupán annyit mondott: a kedvezményezetti körbe a nehéz szociális helyzetűek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok tartozhatnak bele.
A kormány terve több szempontból is visszás, vélekedett Holoda Attila energetikai szakértő.
Ellentétben például az eddigi, több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentési programmal, ami a társadalmi igazságosság és egyenlőség jegyében minden fogyasztóra egyaránt vonatkozott, a tervezett akcióval szociális érzékenységéről akarja meggyőzni a kabinet a választókat azzal, hogy szociális alapon alakítaná a kedvezményezettek között.
Másrészt – hívta fel a figyelmet a szakember – az időzítés is álságos, hiszen a kampányidőszakban élesíteni kívánt rezsicsökkentést valójában már régen megléphette volna a kormány. Az elmúlt években az energiahordozók világpiaci ára a 2013-as szinthez képest 50 százalékkal csökkent, amit – az ellenzék követelései ellenére – a hatósági áras gáz és áram árának csak mintegy 20 százalékos mérséklése követett. (A kormány szerint a 2013-as és 2014-es, többlépcsős rezsicsökkentés hatására 25 százalékkal szorították vissza a gáz, az áram és a távhő árát, a családok pedig ezzel eddig összesen 821 milliárd forintot takarítottak meg 2016 végéig.)
A Fidesz és a kormány részéről szintén kampányelemként megjelenő Brüsszel-ellenesség és a rezsicsökkentés kapcsolatáról Holoda megjegyezte: a kormány és a nemzeti konzultáció állításaival ellentétben az Európai Uniónak nem általában a rezsicsökkentéssel, vagyis az energiaárak szociális alapú mérséklésével van baja, hanem azzal, ha közvetlenül, megkülönböztetés nélküli, általános árdotációt alkalmaz a kormány, mert a piaci ártól eltérített külön tarifa torzítja és korlátozza a versenyt. Megjegyzendő, hogy az EU-s tagállamok mintegy felében van egyébként központilag szabályozott, de átlátható állami dotációt tartalmazó energiaár.
Holoda Attila szerint kérdés, hogy a MEKH-nél készülő koncepció figyelembe veszi-e az EU fenti aggályait, és miként érvényesíti majd a programban a kedvezményt: jövedelemhez vagy fogyasztáshoz köti? Mivel Magyarországon az adóelkerülés gyakorlatilag nemzeti sport, és a valós jövedelmi helyzetről nincs megbízható kép, valószínűbb, hogy fogyasztási korláthoz kapcsolják a tarifakedvezményt.
Mondjuk, 3500 köbméteres éves gázfogyasztáshoz és 1200 kilowattórás áramfogyasztáshoz.
Ezen értékek alapján becslése szerint a lakossági fogyasztók akár 94 százaléka is részesülhet a szociális rezsicsökkentésből – más kérdés, hogy a maradék 6 százalék akár a teljes fogyasztás harmadát is kiteheti, valamint sok helyütt az embereknek a gáz bevezetésére sincs pénze, ezért szilárd tüzelővel vagy éppen szeméttel fűtenek, vagyis a szociális elv éppen a legrászorultabbak számára itt semmit sem ér.
A szakember többlépcsős, összességében további 12-15 százalékos árcsökkenésre tippel a még formálódó rezsicsökkentési hullám hatásaként.
Rezsicsökkentés ugyan az utóbbi években nem volt, ám a fideszes Németh Szilárd rezsibiztos kitartóan védte ez idő alatt is a rezsit. Mostanában gyerekszülésre buzdítja az anyákat.
Erről szóló cikkünk a május 27-én megjelent fris Vasárnapi Hírek 14-15. oldalán olvasható, "Csak a függők maradnak" címmel.
Luxusprofit a Főgáznál
Az Orbán-kormány néhány éve még az energiaszektort uraló multik „extraprofitját” és az annak osztalékként való „külföldre vitelét” támadta, illetve azt ígérte, mindezt visszaadja a fogyasztóknak a rezsicsökkentés révén. Most a világpiaci árak csökkenése révén még jelentősebb extraprofitot termel az ágazat, ám a kabinet inkább kiveszi belőle a pénzt, hogy a költségvetést gazdagítsa. Mindezt jól példázza az államosított, egykor többségi fővárosi tulajdonú Főgáz Zrt. esete: az akkor még külföldi és fővárosi tulajdonú cég 2010–2012 között évi 7-8 milliárd forint adózott eredményt könyvelhetett el, majd a rezsicsökkentés hatására profitja 2013-ra 1,2 milliárd forintra zuhant. Ennyi volt még 2014-ben is, amikor teljesen állami tulajdonba került, ám a világpiaci árak csökkenését nem követő árak hatására – miközben a Tigáztól átvett ügyfelekkel is bővültek – később beindult a pénzeső: 2015-re a cég adózott eredménye 2,7, tavaly pedig már 5,8 milliárd forint volt – utóbbiból a tulajdonos, az állami Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd forint osztalékot ki is vett.
Egyre több a díjhátralékos
Bár a magyar fogyasztók szinte a legolcsóbban jutnak Európában a villamos energiához és földgázhoz (a gáz nálunk a negyedik legolcsóbb az unióban, az áram a második), a jövedelmekhez viszonyítva továbbra is megterhelő a rezsiszámlák kifizetése – állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Az pedig az Eurostat adataiból látszik, hogy három ország volt csak az egész EU-ban, ahol 2015-2016-ban drágult a gáz, annyival pedig sehol máshol nem nőtt az ára, mint Magyarországon. Az ebben az időszakban mért 1,5 százalékos magyar gázáremelkedés a legnagyobb volt az egész EU-ban, miközben például uniós szinten a lakossági gázárak 10,5 százalékkal csökkentek. A KSH statisztikája szerint 2016-ban 77,1 ezer forint volt a magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása, és ezen belül az egy főre jutó háztartásienergia-kiadás az összkiadás 14,6 százalékát tette ki. Riasztó adat, hogy a rezsicsökkentés ellenére Magyarországon jelentős a díjhátralékos fogyasztók száma és az általuk felhalmozott tartozás is. A MEKH adatai szerint 2016 áprilisához képest novemberre nőtt a számlákkal elmaradók száma, s a szolgáltatásból kikapcsoltak száma már meghaladja a százezret. Sokan egy évnél is régebben görgetik maguk előtt a díjhátralékot: csak az áramnál 300 ezer ilyen adós van, az egy éven túli tartozások összege pedig összességében már 28 milliárd forint felett van.
Jön a Digitális Jólét?
Júniusban már elérhetőek lesznek az internet-alapcsomagok, amelyek a szolgáltatók jelenlegi legalacsonyabb árainál is 15 százalékkal kedvezőbbek lesznek – büszkélkedett Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a hangzatos nevű Digitális Jólét Programmal. Az e-rezsicsökkentés lényege, hogy elérhető árú és műszaki tartalmában is versenyképes internet-előfizetése lehessen annak, a felmérések szerint mintegy 200-220 ezer embernek, akit eddig a relatíve magas ár zárt ki a digitális világból. Az internetcsomagokat – legfeljebb kettő, illetve bizonyos feltételekkel plusz egy évig – azok vehetik igénybe, akiknek az elmúlt évben nem volt internet-előfizetésük. A csomag szolgáltatótól függően már akár 1500 forintos havi összegért is elérhető lesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!