Üveggömb, kártya, Nostradamus jóslatai – örök vágyunk, hogy tudjuk, mit hoz a jövő. Bár vannak olyanok, akik tényleg hisznek a látnoki képességekben, többnyire azért tisztában vagyunk vele, csak tippelni lehet, biztosat tudni nem. Az év végén szinte mindenki felteszi magának a teoretikus kérdést: „Mit hoz a jövő év?”, reménykedünk a jobban, számítunk a rosszabbra, és ha tehetnénk, a fél karunkat odaadnánk a bizonyosságért.
Azt azonban már kevesen tudják, hogy valamilyen bizonyosság azért mégis csak van. Ugyan a lottószámokat megmondani továbbra sem lehet, egyes kutatók már talán ellátnak – valamennyire – a jövőbe.
Lassan 20 éve foglalkoznak a Princeton Egyetem kutatói egy olyan kísérletsorozattal, amely bizonyos szempontból „jövőkutatásnak” is nevezhető. Mint a felfedezések jelentős részénél, itt is csak véletlen eredményről van szó. Eredetileg a professzorok mindössze a „tökéletes véletlen számok” statisztikai eloszlására voltak kíváncsiak, aminek segítségével a fehér zajban előforduló esetleges fluktuációkat vizsgálhatják (a fehér zaj olyan, hangtechnikában használatos fogalom a véletlenszerű zajra, amire igaz az, hogy a teljes vizsgált frekvenciatartományban állandó a hangnyomásszintje). Bár az előző mondat meglehetősen bonyolultnak hangzik, tulajdonképpen egyszerű dologról van szó. Tökéletes véletlen számnak tekintünk minden olyan számot vagy számsorozatot, amelyet semmilyen általunk ismert módon nem lehet előre kikövetkeztetni. Azaz véletlen számokat létrehozni nem lehet (tehát például számítógép segítségével nem generálhatóak, hiszen annak meghatározott mechanizmusai hoznák létre, utólag kikövetkeztethető módszerrel), csak megfigyelni a véletlen eseményeket. A kutatók, akik valójában a fehér zaj vizsgálatát tűzték ki célul, a kvantummechanikát, a kis méretek, energiák és hőmérsékletek tudományát hívták segítségül, ahol a véletlennek nagy szerepe van. Kvantummechanikai események megfigyelései során a tudósok megtalálták azt a mindenkor véletlenszerűen létrejövő eseményt – a mérések által okozott zajt –, aminek segítségével bármikor előállíthatják a hőn áhított véletlenszerűséget. Ezután a világ több pontján elhelyeztek egy-egy olyan műszert, amely ezeket a véletlenszerű eseményeket feljegyezte, és az év minden napjának minden másodpercében 200 darab véletlen számot (0-t vagy 1-et) állított elő. Ezen számok vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy a kapott véletlen számok megoszlása nagyjából egyenlő, bár előfordultak bizonyos kilengések.
A nagy meglepetés akkor érte őket, amikor 1997-ben Lady Diana halála után a statisztikai mutatók a véletlenszerűség felől elkezdtek a rendezettség irányába mozdulni. Akkor az egyetem professzorai mindezt a világ megrendültségével, a közös gyásszal magyarázták, ami hatással lehetett a kvantummechanikai részecskék véletlenszerűségének eldeformálódására is.
Ez azonban csak egy elmélet volt. Néhány évvel később ismét furcsa elváltozást észleltek a statisztikában, méghozzá 2001. szeptember 11-én. Utólag kiderült, hogy már 4 órával a repülőgépek becsapódása előtt keletkezett valamilyen anomália a görbékben. Hasonló adatokról számoltak be a 2004 decemberében bekövetkezett cunami előtt 24 órával mért adatok vizsgálatakor is.
Csak néhány idei dátum a Princeton Egyetem kutatási honlapjáról, ahol a véletlen számok statisztikai megfigyelése folyik: december 6. (öngyilkos merénylő Kabulban), december 13. (fegyveres merénylet a belgiumi Liege-ben), december 17. (árvíz a Fülöp-szigeteken, Kim Dzsong Il halála). A statisztikai görbe a kutatók szerint minden esetben szokatlan anomáliákat mutatott. Az összeesküvés-elméletek hívői mindezt egy olyan nagy, közös tudatalattival magyarázzák, amely a világ egészére kiterjed, és előre képes érzékelni a jövőben bekövetkező borzalmakat. Erre azonban egyelőre nincs sem magyarázat, sem bizonyíték, lehetőségként viszont a filozófia kedvelői eljátszhatnak vele.
Hogy mennyivel tekinthető ez a kutatási eredmény nagyobb véletlennek, mint az, hogy egy jósnő milyen kártyát húz elő a pakliból, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Mivel a kutatás épp a véletlenszerűség vizsgálatát tűzte ki céljául, feltehetjük a kérdést: miért pont ezeknél az eseményeknél tért el a görbe? Lehet, hogy csak véletlenül?
Végzetes másodpercek
Hipersebességgel változó világunkban talán egyetlen dolog biztos, mégpedig az, hogy az idő múlik. Ám úgy tűnik, ez a sokat emlegetett közhely sem állja már meg helyét, legalábbis nem egészen úgy, ahogyan azt eddig elképzeltük. Az „idő” ugyanis néhanapján nemcsak a popslágerek szövegeiben, hanem a valóságban is megáll egy-egy másodpercre. A mindennapi életünkben alkalmazott Egyezményes Koordinált Világidőt (UTC) 1972-ben vezették be. Az atomórákat használó rendszer a Föld forgásán alapuló átlagos csillagidő származéka. A világidő és a csillagidő azonban – pontosan a múlásuk okán – valamivel eltér egymástól. Az újbóli összehangolás érdekében ezért szükség van a szökőmásodpercek beiktatására. A szökőmásodpercet ugyan betoldjuk, ám ilyenkor, 23 óra 59 perc 59 másodperckor, egy másodpercre mégis megállítjuk az „időt”. Ez a szempillantásnyi intervallum nem tűnik jelentősnek, de a Nemzetközi Távközlési Egyesület tagállamai januárban szavazást tartanak arról, hogy eltöröljék-e a szökőmásodpercet. A párizsi Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal „időrendezője”, Felicitas Arias szerint ugyanis fontos odafigyelni erre az egy másodpercre is. A navigációs rendszerek, így a GPS is folytonos időskálát használ, a szökőmásodpercekkel nem foglalkozik. Ezért az UTC és a GPS által mért idő között tizenöt másodperc eltérés van. Ez a különbség egy repülőgép landolásánál tragikus hibát okozhat. Ám a tőzsdén akár egy másodperces csúszás is millió dolláros veszteséget vagy nyereséget hozhat. A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagjainak többsége azért szorgalmazza a szökőmásodperc eltörlését, mert az idő folytonos, a rendszer pedig pont ezt a folytonosságot töri meg. A távolabbi jövőt illetően azonban egyezmény született arról, hogy a csillagidő és a világidő távolodása ellenére sem hoznak további szabályozásokat. 2600-ra már félórás eltérés lesz a kettő között, de hogy a technológiai forradalom hol tart majd akkor, nem tudni.
(K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
