Nem igaz, hogy reális alternatíva lenne az ingyenes felsőoktatás. A kormány a társadalmi felemelkedés lehetőségét sorvasztja el a felsőoktatásban – vallja Máté András, az ELTE Logika Tanszékének vezetője, az Oktatói Hálózat tagja, akivel reális döntésekről és oktatáspolitikai szándékokról beszélgettünk.
– Egyre nehezebb felfejteni a politikai szándékot és célokat a felsőoktatásban. Azt, hogy milyen racionális érvek alapján hozzák meg a döntéseket. Ön lát ilyet?
– Egyet igen. Az illetékes helyettes államtitkár úr egy interjújából kiderült: a kormány azzal kíván magánpénzeket bevonni a felsőoktatási költségvetésbe, hogy a fizetőképes kereslettel rendelkező szakok finanszírozásából nagy részben vagy teljesen kivonul. Azaz, ha vannak olyan szakok, amiért hajlandóak fizetni a hallgatók, akkor azokat fizetőssé teszik.
– A jelenlegi gazdasági helyzetben ez logikusnak tűnik.
– De lenne más lehetőség is: hogy mindenki fizessen egy kisebb összegű tandíjat, ne csak kevesen sokat. És erről például már lehetne népszavazást tartani. Mert az nem reális alternatíva, hogy legyen, vagy ne legyen tandíj, a történések bebizonyították, hogy az ingyenes felsőoktatás kamu. Ezzel átverték az országot.
– Ön melyik verzióval ért egyet?
– Az államilag támogatott sávból kikerülő szakok nagy részének döntő szerepe van abban, hogy ezt az országot és annak vállalatait kik kormányozzák a jövőben. Ilyen a gazdaságtudományi terület, a jog és a nemzetközi kapcsolatok. A jelenlegi koncepcióban ezeket a szakokat csak a jómódúak engedhetik majd meg maguknak. És ez nem jó tendencia.
– Egyes összeesküvés-elméletek szerint pont az a cél, hogy az elit megőrizze saját pozícióját akár azon az áron, hogy más társadalmi osztályokat kizárnak bizonyos képzésekből.
– Szerintem most inkább az alapján döntöttek, hol van fizetőképes kereslet. Eredetileg, még 2010-ben, a Dux László-féle törvénytervezet egy szűkebb és elit felsőoktatás szükségességéről szólt, amit arra a hitre alapoztak, hogy kevesebb diákkal magasabb szintű képzést lehet biztosítani. Állítom, hogy ez nem így van, a tömeges felsőoktatás nem akadálya annak, hogy a legjobbak, a legtehetségesebbek minőségi képzést kapjanak. Az nem hoz minőségi pluszokat, hogy valamilyen alapon nagyobb mértékben szelektálunk. Viszont nagyon negatív társadalmi következményekkel jár, rontja a társadalmi mobilitást, megnehezíti a felemelkedés esélyeit a szegényebb rétegek számára, és a 21. század munkaerő-piaci követelményeinek sem felel meg.
– A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a munka világának megfelelően alakítja át a felsőoktatást, gyakran hivatkozik a diplomás, azon belül is bölcsész-munkanélküliségre. Kell-e védőbeszédet tartani a bölcsészképzések mellett?
– Az ELTE esetében kiderült a tavalyi keretszámcsökkentések után, hogy vannak olyan fizetőképes hallgatók, akik hajlandóak ezekért a diplomákért, mint az elitbe való belépés bizonyítványáért, fizetni. Az ELTE társadalmi beágyazottsága szerint elitképző intézmény, a legjobbak vagy tehetősek – a bölcsészkaron – itt szeretnének továbbtanulni. Ezeknek a fiataloknak az elhelyezkedési esélyeik nem rosszabbak, mint bármilyen más területen. A vidéki bölcsészkarokon viszont nagyon más a társadalmi háttér. Ott inkább alsó középosztálybeli, vagy szegényebb rétegek, jellemzően első generációs diplomások kerülnek be ezekbe az iskolákba. Nincs fizetőképes kereslet, ha így megy tovább, előbb-utóbb sok bölcsészkarnak be kell majd zárnia.
– Tehát akkor a nem elit, vagyis tömegképzések mellett kell védőbeszédet mondani?
– Sokat beszélgetek vidéki kollégákkal, aki most már kezdik elfogadni a tömegoktatási szerepüket a felsőoktatáson belül. Mivel nem a legjobbak kerülnek ezekbe az intézményekbe, a hallgatók gyakran a BA diploma megszerzésekor jutnak el arra a szintre, amit érettségi korban kellett volna elérniük. De ha az ember megnézi az elhelyezkedési statisztikákat, és itt jön a lényeg, akkor azt látjuk, hogy az életpályaesélyeik, a három év BA bölcsészképzés után radikálisan javulnak, a felére esik a valószínűsége annak, hogy munkanélküliek legyenek, míg érettségivel meglehetősen kilátástalanak lettek volna a lehetőségeik. Tehát ez egy nagyon fontos funkciója a felsőoktatásnak.
Egyeztetnek és követelnek
Nem tervez újabb megmozdulásokat addig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amíg megítélésük szerint megfelelő mederben folytatódnak a tárgyalások a minisztériummal, mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke. A felek pénteken megegyeztek abban, hogy január 31-ig részmegállapodást kötnek egy felsőoktatási kerekasztal létrehozásáról. A minisztérium azonban ragaszkodik a hallgatói szerződés intézményéhez. Pedig még Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke szerint is lehet kompromisszumot kötni a hallgatói szerződések terén, „hiszen van különbség a között, hogy valaki tanítónak tanul és a képzési költsége 1,2 millió forint, valaki meg orvosnak, ami közel 10 millió forint”. A Fidesz alelnöke úgy véli, a tárgyalásokat nehezíti, hogy a hallgatók nem bíznak a kormány ígéreteiben, de „a hallgatók már csak ilyenek, a kormánnyal, a politikával szemben bizalmatlanok” – fogalmazott Pokorni a Hír Tv-nek. A HÖOK mindenesetre azt szeretné elérni, hogy a korábban megnevezett 16 szakon is lehessen állami ösztöndíjasként tanulni – Balog Zoltán miniszter elmondása szerint javaslataikat meg fogják fontolni. A miniszter abban is egyetértett, hogy a rektorválasztásnál vissza kell térni az eddigi módszerhez, és a szenátus javaslatára válasszák meg az intézmények vezetőit. Balog szerint hamarosan a Magyar Rektori Konferenciával is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy a felsőoktatásra fordított 24-25 milliárd forint pluszforrás elosztásáról beszéljenek. A Hallgatói Hálózat (HaHa) önszerveződő diákcsoport kevésbé megengedő. Hétfői fórumuk után ultimátumot adtak a kormánynak: amennyiben követeléseik nem teljesülnek február 8-án déli tizenkét óráig, február 11-től „az ország egész területén a tiltakozás minden lehetséges formájával és a polgári engedetlenség eszközeivel fognak élni”. A szervezet többek közt követeli, hogy soron kívüli gyorssegéllyel adják vissza a felsőoktatásból kivont pénzeket, minden szakon biztosítsanak államilag finanszírozott férőhelyeket, a felvételi ügyintézés díját vállalják át a hátrányos helyzetűek esetében és tegyék lehetővé, hogy a felvételi jelentkezés sorrendjének megváltoztatásakor idén új szakokat is megjelölhessenek a felvételizők. Balog nem kíván tárgyalni a HaHával.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!