Egy budapesti kórházban dolgozó sebészorvos meséli, hogy két hónapja operálták – a saját kórházában. A mellkasából távolítottak el egy csomót. Megvolt a varratszedés, a leletei jók, a seb azonban nehezen gyógyul. A műtét óta folyamatosan szivárog belőle a genny. Most antibiotikum-kúrán van, és abban bízik, hogy sikerült a megfelelő gyógyszert választani az egyelőre még ismeretlen eredetű fertőzés leküzdésére. „Mindennapos eset – mondja, majd hozzáteszi: – Ha tudni akarnánk, hogy mi okozza a fertőzést, le kellene állítani a műtőt, rosszabb esetben az osztályt.”
A héten egy egész osztályt kellett lezárni az Uzsoki kórházban. Az Index információi szerint calicijárvány ütötte fel a fejét. Naponta jelennek meg hírek a kórházi fertőzések következtében meghalt vagy megnyomorított betegekről. Köztük megdöbbentő nyílt levelet tett közzé az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport. E szerint Magyarországon egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben, és hétköznapi problémákkal kórházba kerülő betegek is meghalhatnak olyan kórokozóktól, amelyeket már az intézménybe kerülésük után szedtek össze. Az Országos Epidemiológiai Központ bizalmas jelentéséből – amelyet a Magyar Nemzet tett közzé – pedig az derül ki, hogy több mint ötszázan haltak meg kórházi fertőzések következtében 2014-ben. A kormány és az ÁNTSZ is azonnal reagált. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy fogalmazott, a kórházi fertőzések számát tekintve az utóbbi három évben nem történt jelentős változás. „A magyar kórházak biztonságosan működnek, rendszeresen ellenőrizzük őket” – fogalmazott az országos tiszti főorvos..
„Jó hallani, hogy az ÁNTSZ szerint minden rendben van a hazai kórházakban, de sajnálatos tény, hogy az erről szóló közlést semmilyen visszakereshető adattal nem támasztják alá.” Ezt már dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke mondja. Ő volt az, aki – lapunkban először – jelentette ki, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a nem megfelelő higiénia. „Nagyon sok állami kórházban a betegek és a kollégák sem tudnak rendesen kezet mosni. Nincs elég fertőtlenítő a kórtermekben. Semmelweis Ignác országában! És csodálkozunk, hogy sok a fertőzés? ” – mondta a vele készült interjúban. „Nyugat-Európában havi és kórházankénti lebontásban bárki megismerheti a fertőzési adatokat , de a magyar kórházak ma egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek. Hiába működik az államtitkár által emlegetett monitoring rendszer, ha a kórházi osztályvezetők aláírása kell ahhoz, hogy a fertőzéses esetek dokumentációja eljusson a központi adattárba.
„Tudunk olyan kórházról, ahol a hétvégére bezárják a gyógyszeresszekrényt, és csak bizonyos típusú antibiotikumok állnak rendelkezésre. És ezek között nincs ott a kórházi fertőzések megállítására szolgáló, sokszor igen drága gyógyszer – állítja dr. Hegedűs Zsolt. – Egy kórház, egy rendelő sokszor ugyanabból a kasszából kénytelen megvásárolni a másolópapírt és a fertőtlenítőszereket. Ha elfogy a papír, az orvosnak döntenie kell, hogy teljesíti-e a kötelező adminisztrációs kötelezettségét, és három példányban nyomtatja az ambuláns lapot, vagy fertőtlenítőt vásárol az osztálynak. A kézmosás minimum feltétel, a nyomtatópapír nem az. Ha nem tudom megmosni a kezemet, nem kezdem el a rendelést.”
„Az egyszer használatos műtéti eszközök fertőtlenítése nem elsősorban azért veszélyes, mert fertőzésforrás, hanem azért, mert ezek az eszközök a fertőtlenítés hatására kopnak, tompulnak – mondja dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész. – Ha például egy csontfűrészt – még megfelelő fertőtlenítés után is – többször használunk, előfordulhat, hogy másképp viselkedik egy veszélyes műtét közben. Ilyenkor az orvos nem tudja eldönteni, hogy a csont keményebb a szokásosnál, ő csinál valamit rosszul, vagy a műszer kopott. Ez akár tragikus következménnyel is járhat.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
