Kényszerpályamodell - Megint kiszúrtak a kísérleti nyúlnak használt évfolyammal

Tanácstalanul, kétségbeesve várják a szakgimnáziumok (korábban szakközépiskolák) végzős tanulói a májusban kezdődő érettségiket.

Ők a Fidesz oktatáspolitikájának „kísérleti egerei”, a köznevelési törvény hatálybalépése után kezdték a középiskolát – őket már érintette a mindennapos testnevelés, a kötelező közösségi szolgálat, új kerettantervek szerint tanultak és most az érettségi követelményeket is megváltoztatták. Éppen ezért fordultak segélykérő levélben az oktatás döntéshozóihoz. A Tanítanék Mozgalom és a Független Diákparlament segítségével terjesztett nyílt levelüket csütörtök estig több mint 1600-an írtak alá.

Idén először az ötödik érettségi tárgyat már nem választhatják ki szabadon a tanulók, kötelező a képzésükhöz tartozó szakmai tárgyból vizsgázniuk, amelynek követelményei egészen mások, mint a korábbi években.


Zsákutcába terelve

A legtöbben eddig is a szaktárgyból érettségiztek, de sokan voltak olyanok is, akik időközben meggondolták magukat, megváltoztatták terveiket. Korábban, amíg erre volt lehetőség, az osztályoknak körülbelül 10-20 százaléka nem a tanult szakmából érettségizett ötödik, választható tantárgyként Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakképzési szakértője szerint. Egy neve elhallgatását kérő szakgimnáziumi tanár viszont azt meséli, náluk körülbelül a végzős diákok fele nem szeretne a szaktárgyából érettségizni. Ennek jellemzően az az oka, hogy a középiskolai évek során rájöttek: mégis mást tanulnának, akár a felsőoktatásban.

Ez nem ritka, a szakképzés átalakításának legnagyobb bűne a szakértők és az érintettek szerint az, hogy 14 évesen bebetonozza a diákokat egy szakmába, és ebből már csak nagy erőfeszítések árán tudnak szabadulni. Ha valaki úgy dönt, hogy a kormányzati szándékkal szembehelyezkedve nem állna rögtön munkába a szakgimnázium után, hanem olyan szakon tanulna tovább, ahol a felvételinél nem fogadják el az adott szakmai érettségi tárgyat – kénytelen egy hatodik vagy akár egy hetedik tantárgyból is érettségi vizsgát tenni. Nem nehéz belátni, hogy ez hatalmas többletteher egy 18 éves számára. Jó példa az egészségügyi szakgimnazisták esete, akik ha úgy döntenek, hogy orvosi egyetemre szeretnének járni, a szaktárgyuk mellett biológiából és fizikából is emelt szinten kell érettségizniük.

Így összesen hét tantárgyra kell felkészülniük. Nyílt levelükkel a diákok azt szeretnék elérni, hogy legalább azoknak ne kelljen ebből a tárgyból vizsgázniuk, akiknek nincs szükségük az adott szakmára, és másból szeretnének érettségizni.

Az oktatási kormányzat ebben az ügyben is szokott módon reagál: kapkodva, egyeztetések nélkül.

„Évek óta látszik: a cél, hogy a szakképzés egyre inkább a szakmai ismeretek átadása felé tolódjon el, holott a világon éppen ellentétes a tendencia. Nyugaton arra törekszenek, hogy az általános készségeket fejlesszék a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, mert a szükséges szakmai ismeretek úgyis túl gyorsan változnak. A lényeg éppen az lenne, hogy tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz” – mondja Juhász Ágnes, aki szerint már a 2011-es köznevelési törvényből látszott, hogy a szakközépiskolákat újrapozicionálják.

Míg korábban céljukban nem különböztek a gimnáziumoktól, csak éppen pluszismereteket is adtak és megkönnyítették a szakmai végzettség megszerzését, most az érettségi után rögtön a munkaerőpiacra terelik a diákokat. A Vasárnapi Hírek által megkérdezett szakgimnáziumi tanár szerint ez egyszerűen bűn, mert zsákutcába tereli a gyerekeket már 14 évesen, amelyből egyre nehezebb kijutni.


Az utolsó pillanatban

Az idei érettségire vonatkozó szabályozás másfél éven belül négyszer változott, ezt a tanárok is képtelenek voltak követni. Először is, a szaktárgy, amelyből érettségizniük kell, teljesen új, hat-nyolc szakmai tárgy anyagából áll össze, vannak köztük olyanok is, amelyekre az iskolák nem fektettek kellő hangsúlyt a korábbi években, így a diákok tudása igencsak hiányos. „Nyolc teljesen különböző tantárgyból áll a szakmai tananyagunk, mindből magas szintű tudást kell szereznünk, hogy letegyük az összesített érettségit.
Mondanom sem kell, hogy ez már jóval több tanulást igényel mintha egy másik választott tárgyra kellene készülnünk. A legtöbben nem választanánk a szakmai érettségit, ha nem lenne muszáj, hiszen aki ilyen irányba akar továbbtanulni, az maradhat ötödéven, hogy megszerezze a képesítőt, aki pedig nem, annak felesleges kényszer” – meséli Németh Petra Ildikó végzős szakgimnazista, a levél egyik aláírója. A vizsgatantárgy konkrét nevét is csak egy évvel ezelőtt ismerték meg, a részletes követelmények, hogy mit kérhetnek számon a vizsgán, csak decemberben jelentek meg. Az érettségire készülő lány azt mondja, ebben olyan dolgok is vannak, amit eddig egyáltalán nem tanultak, ezért külön délutáni felkészítő órákra kell járniuk. „Egy ilyen összetett vizsgára elvileg négy éven keresztül készítik fel a tanulókat. Nekünk azonban már csak négy hónapunk maradt!” – írják levelükben a diákok.

Vagyis a tanárok és diákok egészen eddig sötétben tapogatóztak, de feladatsorok és segédanyagok jórészt még most sincsenek, bár az Oktatási Hivatal honlapjára időről időre kikerülnek ilyen anyagok, teljesen rendszertelenül.

Eddig a pedagógusok úgy készítették fel a gyerekeket, hogy az előző évek feladataiból válogattak, most ez teljesen értelmetlen.

Korábban az is borzolta a kedélyeket, hogy sokáig úgy lehetett tudni: ezt a vizsgát mindenképpen emelt szinten kell tenniük, ami még nagyobb pánikot váltott ki a diákok körében. Sok gyerek inkább átment esti gimnáziumba, mert teljesen reménytelennek látta, hogy ez sikerüljön. A felháborodás hatására a kormány ugyan visszakozott ettől a tervtől, de ez szintén csak tavaly októberben derült ki, addig teljes volt a bizonytalanság.

Juhász Ágnes szerint a döntéshozók valószínűleg azért gondolták meg magukat, mert nagyon nagy lett volna a bukási arány, emellett a vizsgáztatás sokba is került volna, mert az emelt szintű érettségit nem a saját tanárok, hanem független vizsgabizottságok előtt kell tenni.


Rengetegen bukhatnak

A másik változtatás, amely a mostani felzúdulás lángját fűti, a nyelvi érettségikkel kapcsolatos. A követelményrendszert ugyanis már korábban a nemzetközi szintekhez igazították, és míg korábban az úgynevezett A2 szint elérésével is át lehetett menni, most már az alapfokú nyelvvizsgának megfelelő B1 az elérendő cél. A szakgimnáziumban németet tanító pedagógus úgy számol: a diákoknak akár a fele is megbukhat a vizsgán.

Iskolájukban a németesek dolgát tovább nehezíti, hogy minden nyelvi vizsga feladatait az angoléhoz igazították, gyakorlófeladatok, könyvek viszont még egyáltalán nem készültek ezen kritériumok szerint. „Lehet azt mondani, hogy minimális követelmény lenne az alapfokú szint, de ez nagyon sok szakgimnáziumban egyáltalán nem könnyen elérhető cél. A gyerekek nagy része nagyon rossz nyelvtudással érkezik az általános iskolából, itt pedig már nagyon túlterheltek, 36 órájuk van egy héten” – teszi hozzá a pedagógus.

A CKP az alapjogi biztoshoz fordult panasszal, mert úgy gondolják, a változások bevezetése alapjogokat sért. A diákok a nyílt levelüket az oktatási ombudsmanhoz is eljuttatták, és reménykednek benne, hogy a kormányzat meggondolja magát, és engedi, hogy szabadon választhassanak ötödik érettségi tárgyat, és ne követeljenek tőlük magasabb teljesítményszintet az idegen nyelvi vizsgán, mint az előző tanévekben.

Németh Ildikó Petra szerint ugyanakkor a levél kicsit megkésett, hiszen a határidő vészesen közeleg. Az érettségi vizsgákra és a felsőoktatásba is február 15-ig kell jelentkezniük, de az oktatás döntéshozói egyelőre nem reagáltak.

Ha nem teszik meg a kért engedményeket, diákok ezreit állítják kényszerpályára.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!