Egyre nagyobb anyagi előnyöket biztosít az egyházi fenntartású iskoláknak a kormány az állami iskolákhoz képest – ez derül ki a 2018-as költségvetés tervezetéből. Az egyházi intézményekkel már eddig is jóval bőkezűbben bánt a kabinet, és a pluszpénzen kívül számtalan más kiváltságot is biztosított nekik: saját tanterv alapján működhetnek, szabadabban választhatnak tankönyvet, saját költségvetésből gazdálkodhatnak, illetve a vezetőiknek munkáltatói jogosítványai vannak. Ráadásul nekik nincs körzeti ellátási kötelezettségük, vagyis akár egyetlen gyereket sem kell felvenniük az iskola környékén élők közül, az egész országból válogathatnak.
Ennél is döbbenetesebb, hogy míg egy Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott iskolában átlagosan 61 300 forint jutott egy diákra tavaly, ez az összeg az egyházi intézményekben 160 000 forint volt, jövőre pedig tovább nyílik az olló – számolta ki a Költségvetési Felelősségi Intézet.
2018-ban ez a summa 200 000 forint lesz, míg a KK által fenntartott iskolákban körülbelül 58 000 forintra csökken.
De ezt csak körülbelül, a költségvetésben szereplő összegeket a gyerekek számával elosztva lehet kiszámolni, mivel az állami iskolákban a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ 2013-as létrehozása óta nincs normatív (vagyis „gyerekenkénti”) támogatás, szemben az egyháziakkal – hívja fel a figyelmet Daróczi Gábor jogvédő, aki maga is részt vett a jövő évi költségvetés oktatás-finanszírozásra vonatkozó anomáliáinak feltárásában.
„Az állami iskolák ügyében nagyon súlyos mellébeszélés folyik, mert nem mondják meg, hogy tulajdonképpen mennyi az a normatíva, amire kötelezettséget vállalnak, ráadásul még tankerületenként, iskolánként is nagy különbségek lehetnek a finanszírozásban.
Márpedig a magyar államnak kutya kötelessége lenne minden gyereket ugyan olyan mértékben támogatni” – teszi hozzá a jogvédő, aki azt tervezi, hogy más oktatásban aktív civil szervezetekkel közösen pertársaságot hoznak létre, és beperelik a magyar államot.
Az egyházi és állami iskolák között hatalmas a finanszírozási szakadék. „Ezt egyszerűen vallási alapú diszkriminációnak hívják, konkrét hátrány éri azokat a szülőket, akik állami iskolába járatják a gyereküket. Ők a saját adózott pénzükből sokszor krétát, papírt vesznek, működési támogatást utalnak az iskola alapítványának, hogy ne szenvedjen a gyerekük hiányt semmiben. A különbségtétel szembemegy az alaptörvénnyel, az esélyegyenlőségi törvénnyel, és az EU-s irányelvekkel is” – mondja Daróczi Gábor, aki szerint nem az az összeg sok, amit az egyháziak kapnak, hanem az kevés, amit mindenki más.
A felekezeti intézmények éppen annyi támogatásból gazdálkodhatnak, amennyiből még lehet színvonalas iskolát működtetni, ha a KK-s fenntartásúak is ennyit kapnának, az plusz 40-50 milliárd forintjába kerülne az államnak. Ez nem kevés pénz, de ha számba vesszük, hogy tavaly év végén az egyházak csak úgy, soron kívül kaptak 118 milliárd forintot az államtól, amit gyakorlatilag úgy költenek, ahogy csak akarnak, már nem is tűnik akkora összegnek.
Kicsit több mint egy hónapja nagy publicitást kapott, hogy két görög katolikus kisegyház több jó nevű fővárosi gimnáziumot is megkörnyékezett, de az intézmények végül a szülők ellenállásának köszönhetően állami fenntartásban maradtak.
Daróczi Gábor szerint árulkodó, hogy az egyházak képviselői a szülőket azzal próbálták meggyőzni, hogy az iskoláknak több pénz fog jutni a felekezetek szárnyai alatt, más szakmai jellegű, pedagógiai érvük nem nagyon volt.
„Ebben pedig végül is igazuk van, de nem szabad elfelejteni, hogy ez végső soron mind állami pénz” – mondja Daróczi Gábor, aki arra is figyelmeztet: az 1997-ben megkötött vatikáni szerződés értelmében, az egyházaknak pont ugyan annyi pénzt kellene kapniuk intézményeik fenntartására, mint amennyiben az államiak részesülnek. Ráadásul ezt a szerződés – az önkormányzat iskolák megszűnésével – ki is üresedett, már hivatkozási alap sincs a finanszírozási anomália fenntartására. Nem véletlen, hogy az utóbbi években meredeken nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma, az Oktatási Hivatal adatai alapján 2010-ben 572 helyen működtettek iskolát az egyházak, ez a szám a 2016/17-es tanévben 1308-ra emelkedett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!