Kétségbeesés: folyamatban

Hiába kezdődik meg hétfőn hivatalosan a 2015/16-os tanév, rengeteg a tisztázatlan kérdés az iskolákban.

Parázs viták, hüppögő tanító nénik és az érvelésbe jócskán beleizzadó igazgatók: abban a néhány iskolában, amelynek tanárait megkérdeztük, igencsak feszült volt a hangulat az elmúlt napokban. Hogy miért nincs továbbra sem kifestve az ebédlő, amikor már két éve mállik róla a vakolat – ez például olyan kérdés, amit fel sem tesznek a kollégák, mert reménytelennek ítélik a javulást. De például az, hogy egyes helyeken még mindig nem érkezett meg a pedagógusoknak az pénz, ami az érettségiztetésért járna nekik, az már bizony többeket is erősen érdekel.

Csakhogy hiába: senki sem tud pontos időpontot mondani, a KLIK pedig jelenleg épp az adóssághegy tetejéről próbálja lelapátolni a legsürgősebb problémákat. Például azt, hogy befizessék a közüzemi számlákat, s így ha lehet, legyen áram és gáz az iskolákban. Ahol nem sikerül megoldaniuk – ott az önkormányzat fizet, már ha van miből…

„Türelem, türelem, türelem”

Mindenre ez a válasz. Az igazgatók sem tudják ugyanis pontosan (vagy ha tudják, nem merik elárulni), hogyan alakul az idei tanév.

Az már biztos, arra készültek is, hogy az iskolák ettől a tanévtől új tantárgyakat is beépíthetnek az órarendbe: így általános iskolákban 2-3, középiskolákban 4-8 szabadon felhasználható óra lesz, amelyben akár filozófiát, természettudományi gyakorlatokat vagy tánc és mozgás néven futó tantárgyat is taníthatnak, igény szerint. A kötelező, mindennapos testnevelés mára rutin, hogy énekelni is kell-e majd heti ötször, az egyelőre titok. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere dodonai jóslatot mondott: szerinte nem akarták bevezetni a mindennapi énekórát, de az iskolában mindennap énekelni kell.

A Kello már közölte: minden tankönyvet időben leszállítanak. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy idén küldtek egy kis „extrát” is: olyan kísérleti földrajz- és történelematlaszokat, amelyeket ugyan senki sem kért, de legalább ingyenesek. Ennek leginkább a könyvtárban dolgozók örülhettek, akik így nehezen tudták eldönteni: adják-e ki ezeket a diákoknak vagy vegyék fel a saját leltárukba. Pluszmunka mindkettő, kéretlenül, fizetni nem fognak ezért sem…

És ha már a kísérleti tankönyvek szóba kerültek: van olyan gimnázium, ahol a munkaközösség- vezető, aki miután látta, hogy szaktársai az ő javaslata ellenére mégis a nem kipróbált, de a Kello által ajánlott tankönyveket rendelték meg a következő tanévre, inkább lemondott posztjáról és felállt, mert mint mondta: „birkákkal nem akarok dolgozni”.

Borítékolható káosz a szakiskolákban

És még csak nem is az általános iskolákban és a gimnáziumokban a legnagyobb a kétségbeesés. Az idei tanév kezdetétől közel 300 szakképzéssel foglalkozó iskola került a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába. Bár a minisztérium július 1-jével vette át az intézményeket, az iskolákban még néhány nappal a tanítás megkezdése előtt is nagy a bizonytalanság.

Az NGM 44 szakképzési centrumba szervezte az iskolákat, amelyekben egyenként 30-50 tagintézmény – szakképző iskola, tanműhely vagy kollégium – működik.

A centrumok létrehozását azzal indokolta a minisztérium, hogy így hatékonyabban, összehangoltabban működhet majd a szakképzési intézményrendszer.

A szakiskolákból azonban nem ilyen rózsás képet előrevetítő hírek érkeznek, bár az NGM azt állítja, a rendszer startra kész, még nem született meg az a törvényhez tartozó rendelet, amely szabályozná, hogy pontosan mi a feladata ezeknek a központoknak. Vagyis senki nem tudja pontosan, mihez van joga és mihez nincsen, mi az ő feladata és mi a centrumoké vagy a felettük álló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalé.

A legfőbb probléma, hogy a centrumoknak nincs költségvetése sem, vagyis nem tudni, hogy miből, mennyiből gazdálkodhatnak az iskolák. Korábban arról volt szó, hogy ezek a szakképzési és felnőttképzési centrumok a KLIK költségvetéséből kapnak majd pénzt.

De azt továbbra sem tudni, hogy az egyébként is adósságokat halmozó és fizetési nehézségekkel küzdő iskolafenntartó pénzéből mennyi jut a szakiskoláknak. A jövőben az érintett intézményekben dolgozók bérét is az NGM fizeti majd.

Ha így maradna, se lenne jó

Változások tehát biztosan lesznek a közoktatási rendszerben, bár a szakági dolgozók szerint a 2010 óta folyó átalakítás eddig jót még nem hozott. Az idei tanév sem lesz kivétel: folyik tovább az ellenőrzés, 30 ezer tanárnak kell részt vennie a minősítési eljárásban, 12 ezer pedagógust pedig vár az inspekció: tanfelügyelők ellenőrzik munkájukat.

Mindeközben a portfóliók is készülnek, és ha mindez nem lenne elég, az etikai kódex tovább borzolja a kedélyeket. Bár abban azért a pedagógusok többsége megegyezik, hogy a benne foglalt alapelvek egy része magától értetődő, s ezért eddig is, íratlanul is képesek voltak alkalmazni, attól viszont egyre többen tartanak, hogy bevezetésével újabb lendületet kaphat az a besúgói mentalitás, ami a KLIK és a tankerületek megjelenésével már kialakult, s amelyben kollégák jelentgetik fel egymást személyes sérelmek, mondvacsinált okok és kicsinyes bosszú által vezérelve. Mindezért cserébe pedig idén állítólag 3,5 százalékkal emelik a pedagógusok bérét. „Hiszem, ha látom. Vagy ha megkaptam az elsőt” – mondta lapunknak egy történelem–biológia szakos gimnáziumi tanár.

A távlati tervek szerint a jövőben nem csak a tanárok bérén változtat majd a kormány. Ha hinni lehet a pletykáknak, a köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit napjai meg vannak számlálva, de még nem merült fel új név lehetséges utódként. Felülvizsgálják és kiterjesztik a Nemzeti Alaptantervet, tovább gyűrűzik az ingyenes tankönyvellátás, és állítólag valamelyest átalakul a KLIK is, hogy hatékonyabban működjön. A 2010 óta bevezetett változások tükrében talán nem csoda, hogy mindezen változások már előre gyomorgörcsöt okoznak az érintetteknek…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!