Lázár János szerint a közoktatás és köznevelés terén bőven van még teendő. Ritkán szól a Miniszterelnökség első embere ennyire igazat. De ha Lázár teendőkről beszél, az igazgatók, pedagógusok, diákok és szülők megremegnek.
Hiába kezdődik meg hétfőn hivatalosan a 2015/16-os tanév, rengeteg a tisztázatlan kérdés az iskolákban.
Parázs viták, hüppögő tanító nénik és az érvelésbe jócskán beleizzadó igazgatók: abban a néhány iskolában, amelynek tanárait megkérdeztük, igencsak feszült volt a hangulat az elmúlt napokban. Hogy miért nincs továbbra sem kifestve az ebédlő, amikor már két éve mállik róla a vakolat – ez például olyan kérdés, amit fel sem tesznek a kollégák, mert reménytelennek ítélik a javulást. De például az, hogy egyes helyeken még mindig nem érkezett meg a pedagógusoknak az pénz, ami az érettségiztetésért járna nekik, az már bizony többeket is erősen érdekel.
Csakhogy hiába: senki sem tud pontos időpontot mondani, a KLIK pedig jelenleg épp az adóssághegy tetejéről próbálja lelapátolni a legsürgősebb problémákat. Például azt, hogy befizessék a közüzemi számlákat, s így ha lehet, legyen áram és gáz az iskolákban. Ahol nem sikerül megoldaniuk – ott az önkormányzat fizet, már ha van miből…
„Türelem, türelem, türelem”
Mindenre ez a válasz. Az igazgatók sem tudják ugyanis pontosan (vagy ha tudják, nem merik elárulni), hogyan alakul az idei tanév.
Az már biztos, arra készültek is, hogy az iskolák ettől a tanévtől új tantárgyakat is beépíthetnek az órarendbe: így általános iskolákban 2-3, középiskolákban 4-8 szabadon felhasználható óra lesz, amelyben akár filozófiát, természettudományi gyakorlatokat vagy tánc és mozgás néven futó tantárgyat is taníthatnak, igény szerint. A kötelező, mindennapos testnevelés mára rutin, hogy énekelni is kell-e majd heti ötször, az egyelőre titok. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere dodonai jóslatot mondott: szerinte nem akarták bevezetni a mindennapi énekórát, de az iskolában mindennap énekelni kell.
A Kello már közölte: minden tankönyvet időben leszállítanak. Ez eddig rendben is volna. Csakhogy idén küldtek egy kis „extrát” is: olyan kísérleti földrajz- és történelematlaszokat, amelyeket ugyan senki sem kért, de legalább ingyenesek. Ennek leginkább a könyvtárban dolgozók örülhettek, akik így nehezen tudták eldönteni: adják-e ki ezeket a diákoknak vagy vegyék fel a saját leltárukba. Pluszmunka mindkettő, kéretlenül, fizetni nem fognak ezért sem…
És ha már a kísérleti tankönyvek szóba kerültek: van olyan gimnázium, ahol a munkaközösség- vezető, aki miután látta, hogy szaktársai az ő javaslata ellenére mégis a nem kipróbált, de a Kello által ajánlott tankönyveket rendelték meg a következő tanévre, inkább lemondott posztjáról és felállt, mert mint mondta: „birkákkal nem akarok dolgozni”.
Borítékolható káosz a szakiskolákban
És még csak nem is az általános iskolákban és a gimnáziumokban a legnagyobb a kétségbeesés. Az idei tanév kezdetétől közel 300 szakképzéssel foglalkozó iskola került a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába. Bár a minisztérium július 1-jével vette át az intézményeket, az iskolákban még néhány nappal a tanítás megkezdése előtt is nagy a bizonytalanság.
Az NGM 44 szakképzési centrumba szervezte az iskolákat, amelyekben egyenként 30-50 tagintézmény – szakképző iskola, tanműhely vagy kollégium – működik.
A centrumok létrehozását azzal indokolta a minisztérium, hogy így hatékonyabban, összehangoltabban működhet majd a szakképzési intézményrendszer.
A szakiskolákból azonban nem ilyen rózsás képet előrevetítő hírek érkeznek, bár az NGM azt állítja, a rendszer startra kész, még nem született meg az a törvényhez tartozó rendelet, amely szabályozná, hogy pontosan mi a feladata ezeknek a központoknak. Vagyis senki nem tudja pontosan, mihez van joga és mihez nincsen, mi az ő feladata és mi a centrumoké vagy a felettük álló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalé.
A legfőbb probléma, hogy a centrumoknak nincs költségvetése sem, vagyis nem tudni, hogy miből, mennyiből gazdálkodhatnak az iskolák. Korábban arról volt szó, hogy ezek a szakképzési és felnőttképzési centrumok a KLIK költségvetéséből kapnak majd pénzt.
De azt továbbra sem tudni, hogy az egyébként is adósságokat halmozó és fizetési nehézségekkel küzdő iskolafenntartó pénzéből mennyi jut a szakiskoláknak. A jövőben az érintett intézményekben dolgozók bérét is az NGM fizeti majd.
Ha így maradna, se lenne jó
Változások tehát biztosan lesznek a közoktatási rendszerben, bár a szakági dolgozók szerint a 2010 óta folyó átalakítás eddig jót még nem hozott. Az idei tanév sem lesz kivétel: folyik tovább az ellenőrzés, 30 ezer tanárnak kell részt vennie a minősítési eljárásban, 12 ezer pedagógust pedig vár az inspekció: tanfelügyelők ellenőrzik munkájukat.
Mindeközben a portfóliók is készülnek, és ha mindez nem lenne elég, az etikai kódex tovább borzolja a kedélyeket. Bár abban azért a pedagógusok többsége megegyezik, hogy a benne foglalt alapelvek egy része magától értetődő, s ezért eddig is, íratlanul is képesek voltak alkalmazni, attól viszont egyre többen tartanak, hogy bevezetésével újabb lendületet kaphat az a besúgói mentalitás, ami a KLIK és a tankerületek megjelenésével már kialakult, s amelyben kollégák jelentgetik fel egymást személyes sérelmek, mondvacsinált okok és kicsinyes bosszú által vezérelve. Mindezért cserébe pedig idén állítólag 3,5 százalékkal emelik a pedagógusok bérét. „Hiszem, ha látom. Vagy ha megkaptam az elsőt” – mondta lapunknak egy történelem–biológia szakos gimnáziumi tanár.
A távlati tervek szerint a jövőben nem csak a tanárok bérén változtat majd a kormány. Ha hinni lehet a pletykáknak, a köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit napjai meg vannak számlálva, de még nem merült fel új név lehetséges utódként. Felülvizsgálják és kiterjesztik a Nemzeti Alaptantervet, tovább gyűrűzik az ingyenes tankönyvellátás, és állítólag valamelyest átalakul a KLIK is, hogy hatékonyabban működjön. A 2010 óta bevezetett változások tükrében talán nem csoda, hogy mindezen változások már előre gyomorgörcsöt okoznak az érintetteknek…
44 millió
forint pluszjövedelmet termel egy jó pedagógus pályája során diákjainak. Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy azok a diákok, akiket egy iskolaévben jó tanár tanított, körülbelül évi 350 dollárral keresnek többet, mint azok, akik ugyanakkor teljesen átlagos tanárhoz jártak. Ez egy életpálya során (35 évnyi munkával számolva) 8 ezer dollárt, vagyis 2,2 millió forintot jelent – diákonként. Vagyis, ha egy pedagógus átlagosan 20 fős osztályokban tanít, pályája során 44 millió forinttal segíti többhöz tanítványait.
„Szolgalelkű pedagógus szolgalelkű diákokat fog nevelni” – jelentette ki Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az etikai kódex kapcsán. Jelezte: online petíciót indítottak, melynek célja, hogy a szakmai-pedagógus szervezetek közösen utasítsák el az etikai kódexet.
Ha nem lenne elég
Azt már Hoffmann Rózsa, csúfosan leváltott egykori köznevelési államtitkár is jelezte, hogy ebben az évben szeptembertől a „népvándorlásból” következő kihívásokkal is szembe kell nézni. Magyarán azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb-rövidebb ideig az országban tartózkodnak (miközben várják, hogy lefolytassák ellenük a menekültügyi eljárást), szintén gondoskodni kell az oktatásáról-neveléséről. Hogy ez miként történik majd meg, azt nem lehet tudni. A gyermekek többsége ugyanis afgán és szír, tolmácsból azonban óriási a hiány, miközben sokukról még azt sem tudni, hány éves pontosan. És azt sem, mely iskolákban helyezik majd el őket.
Inkább visszaveszik
Siklós önkormányzata nem kér tovább a KLIK-ből, a város vezetése úgy döntött, visszavesz öt iskolát és két tornacsarnokot az állami szervtől. Mint azt a polgármester, Marenics János kifejtette: évente 105 millió forintot fizettek a város iparűzési adójából a KLIK-nek, ami úgy nyelte el a pénzt, hogy cserébe jóval kevesebből működtette a helyi oktatási intézményeket. Az önkormányzatnak elege lett: négyévente dönthetnek arról, ki tartsa fenn az iskolákat, most éltek ezzel a jogukkal, és inkább maguk oldják meg az iskolák és tornacsarnokok fenntartását.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!