Döcögősen indul a demokratikus ellenzék együttműködése, annak ellenére is, hogy az első, a jogállam helyreállításáról szóló egyeztetésen világosan kiderült: alkotmányos kérdésekben nem lesz nehéz megegyezni. A résztvevők – és a kimaradók – azonban egyelőre máshogy gondolkodnak a technikai részleteket illetően, nyilván nem függetlenül a saját érdekeiktől. Az Együtt 2014 először az alapokat rögzítené, az MSZP máris a koalíciós programon dolgozna, az LMP egy része tárgyalna, a másik kategorikus nemet mond a választási szövetséghez vezető egyeztetésekre, és nyilván a „kicsik”, a DK, az MSZDP és SZEM sem akar üres kézzel felállni a kerekasztaltól.
A 4K! talán a legharciasabb ellenzéki szervezet, de annak ellenére, hogy párttá alakultak, a fegyelmezett politizálás nem jellemző rájuk. A vezetőikről időnként hallani, tagságról továbbra sem. A mostani ellenzéki egyeztetésen azért nem vettek részt, mert szerintük nem világos, hogy a választási szövetséget célzó kezdeményezés kizárólag a köztársaság helyreállítására jönne-e létre, „vagy az MSZP egy saját maga által is torznak tartott választási rendszer révén akar visszatérni a hatalomba”. Várják a szocialisták válaszát: az MSZP kész-e az ellenzéki győzelem és közös alkotmányozás után visszaadni a néptől kapott hatalmat és új választást kiírni – ezt amúgy az LMP és a Szolidaritás is felvette már. Hivatalos politikai alapprogramjuk mindenesetre elég nagy átfedést mutat a többi demokratikus ellenzéki pártéval, vezetőik nyilatkozatai viszont időnként a politikai színtér balszélére sodorja őket és fennáll a heveny naivitás gyanúja is.
Először a saját belső harcait kell megvívnia a parlamenti küszöb környékéről elmozdulni amúgy is képtelen Lehet Más a Politikának, mert immáron a végsőkig kiéleződött az együttműködés-pártiak és az önállóságban hívők ellentéte, amit a januári kongresszus sem biztos, hogy felold. Az LMP nem ment el az alkotmányosság helyreállításáról – amúgy a párt egyik vesszőparipájáról – szóló egyeztetésre. Az országos választmány szombaton határozatban erősítette meg, hogy nem kíván részt venni az MSZP által indított Szövetség a változásért elnevezésű kezdeményezésben, mert a párt novemberi kongresszusán (egyébként szűk többséggel) elfogadott stratégiája szerint a jelenlegi parlamenti pártokkal nem kíván választási együttműködésre lépni. Az amúgy párbeszédpárti Karácsony Gergely pedig arról beszélt a Népszabadságnak, hogy a probléma azzal van, hogy a mostani megbeszélés kapcsán az embernek könnyen lehetett az az érzése, hogy a jelenlegi MSZP korábbi MSZP-sekkel beszéli meg az ország jövőjét. A politikus az LMP részvételétől függetlenül kérdésesnek tartja a megbeszélések sikerét, mert miközben a társadalom szomjazza a nem csak szavakban megnyilvánuló együttműködést, az ellenzéki erők leginkább pozícióharcot vívnak együttműködés-pártiságban. Akárhogy is, ha a januári kongresszuson nem az összefogás hívei kerülnek többségbe, az feltehetően pártszakadáshoz vezet, a Karácsony és Jávor Benedek volt frakcióvezető által fémjelzett vonal ugyanis már jelezte: kérdéses, hogy érdemes-e mesterségesen egyben tartani a pártot ilyen szembenállás esetén.
Nem csak az LMP küzd a túlélésért: a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciónak az elmúlt két évben nem sikerült áttörést elérnie. Masszív, 200-250 ezres szavazótábora stabilizálódott, s bár ez az önálló parlamentbe jutáshoz kevés, nagyon is szükségesnek látszik az esetleges ellenzéki összefogás választási sikeréhez. A DK belátta, hogy nincs más esélye, mint egy ellenzéki együttműködéssel biztosítani legalább néhány, számukra fontos politikai cél elérését. Mindenesetre a következő, gazdaságpolitikai egyeztetést a DK vezeti. A párt részvétele a szerveződő együttműködésben ugyanakkor ismét kinyitja a kérdést: mi lesz Gyurcsány Ferenccel?
Nem sokat lehetett hallani az elmúlt években a Magyarországi Szociáldemokrata Pártról, csatlakozásuk az ellenzéki összefogáshoz azonban mégsem lényegtelen. Ha tagságról, érdemi támogatottságról nem is tudunk, a történelmi hagyományok okán még mindig viszonylag jól csengő név az övék. Másrészt új elnökük, az elmúlt években afféle bulvárcelebbé lett Schmuck Andor révén sokezres, nyugdíjasokból, pontosabban „szépkorúakból” álló tábort tudnak az urnákhoz vinni, hála az újdonsült pártelnöknek a Tisztelet Társaságánál korábban betöltött elnöki, azóta ügyvivőire cserélt posztjának.
Hivatalosan az MSZP kezdeményezésére indultak meg a szakpolitikainak nevezett tárgyalások, a taktikázásnak vége: az asztaltól már nem lehet felállni. Már csak azért sem, mert a szocialisták a többi szervezethez képest előre siettek a jelöltállítás tekintetében – igaz, a párt többször is közölte, hogy ha az összefogás érdeke azt kívánja, készek bárkit félreállítani. Annak ellenére, hogy a most zajló közjogi tárgyalásokon nyilván nem lehet szó az olyan nagy kérdésekről, mint a közös lista, közös egyéni jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt, főleg ez utóbbi nagyon is ott lóg a levegőben. Ez utóbbi kérdés jelenleg úgy is feltehető: Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon? Nyilván ezzel is összefügg, hogy az MSZP, mint az ellenzéki összefogás legnagyobb pártja máris a kormányzásra készül. „Akkor van értelme ellenzéki összefogásról beszélni, ha egy közös programban is meg tudunk állapodni. Ha ez nem megy, akkor az nem fog mást szülni, mint koalíciós feszültségeket” – jelentette ki Bárándy Gergely, az MSZP közjogi kérdésekben felelős tárgyalódelegációjának vezetője. Mesterházy pedig arról beszélt a Népszavának, hogy a szövetség nem varázsütésre köttetik, azért keményen meg kell dolgozni.
A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által vezetett Haza és Haladás Alapítványt, az Egymillióan a Sajtószabadságért Mozgalomból lett Millát és a szakszervezeti demonstrációkból kinőtt Magyar Szolidaritás Mozgalmat tömörítő Együtt 2014 felkavarta a demokratikus állóvizét, de korántsem nem vetett véget az „összefogás középpontjának” címéért zajló tülekedésnek. Az MSZP kezdeményezésére elindult, a jogállam újraépítéséről szóló egyeztetésen az E14 részt vesz, de a keddi, gazdaságpolitikai egyeztetésen nem lesz ott. Nem azért, mert jelentősebb különbségek lennének a nagyobb pártok között a gazdaságpolitikát illetően, hanem – miként Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke lapunknak fogalmazott – „jó kormányzásra van szükség, nem pedig elsietett egyeztetésre”. Hangsúlyozta: fontos, hogy a politikai hitelesség helyreállítása érdekében a korszakváltás megjelenjen; a Fidesz által szétvert jogállam helyreállítása, az ügynöklisták nyilvánossága, a pártfinanszírozás olyan kulcskérdések, amelyekben a lehető legszélesebb ellenzéki egyetértésre van szükség. „Nem érdemes konkrét kormányzati-szakpolitikai kérdésekben egyeztetni mindaddig, amíg az alapokat nem rögzítjük. Nem szerencsés az a látszat, amely szerint mindenben egyetértés van, már csak konkrét programkérdésekben kell megállapodni” – nyilatkozta Szigetvári, megjegyezve, hogy van gazdaságpolitikai programjuk, amelyet nyilvánosságra is hoznak. Az Együtt egyik vezető politikusa név nélkül lapunknak azt mondta, hogy tisztázni kellene, meddig programegyeztetés, és mettől szövetségi politikaépítés az, ami zajlik, de ők a szocialista párt részéről egyelőre nem érzik a szövetség iránti igényt.
Bár nagy lendülettel, még a szakszervezeti tömegtüntetések idején indult, a Szolidaritás Mozgalomtól eltérő utat választó Szövetségben Együtt Magyarországért Párt sem tudta még elérni az országos ingerküszöböt. Az Árok Kornél volt tűzoltó-szakszervezeti elnök vezette párt konzekvensen építkezik vidéken, de anyagi források híján gyakorlatilag semmi esélyük az önálló megerősödésre. Számukra az együttműködésben végképp a lét a tét.
Több civil szakmai, illetve demokratikus politikai szervezet csatlakozik a demokratikus ellenzéki együttműködéshez: megfigyelői státuszra a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) nyújtotta be szándéknyilatkozatát, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA), a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE), valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) pedig részvételi szándékát jelentette be a jogállamiság helyreállítását célzó közjogi fejezet kialakításban. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunkhoz eljuttatott közleményében jelezte: a szocialisták kezdeményezésére létrejött programalapú ellenzéki együttműködésben részt vevő szervezetek megállapodtak a további menetrendről. Eszerint még januárban elindul a gazdaságpolitikai, a foglalkoztatáspolitikai, az oktatáspolitikai, valamint az EU-ügyek és a nemzetpolitika területén kialakított programok és javaslatcsomagok egyeztetése. A megbeszélésen részt vevő MSZP, DK, MSZDP és SZEM képviselői megerősítették, hogy az együttműködésre továbbra is nyitott programalkotási folyamatként tekintenek, valamint közös megállapodással jóváhagyták a megfigyelői státusz létrehozását. A közjogi alapelvek kialakításáról folyó egyeztetés következő fordulóját elnöklő, a tegnapi megbeszéléstől távol maradó Együtt 2014 mozgalom képviselője a csatlakozó szervezetekhez meghívót intéz a jövő heti tárgyalásokra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!