Valami bűzlik a szemétügy körül, méghozzá nagyon. Miközben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mindenkit igyekszik megnyugtatni, hogy szemét nem marad elszállítatlanul, a hulladékkezelésre létrejött, korábban jól működő társulások és cégeik a megmaradásukért küzdenek. A néhány ezer forintos rezsicsökkentésen végül mindenki veszíteni fog, de a kukaarmageddont egyelőre határozatlan időre elnapolták.
Újra elszállítják a szemetet Pest és Nógrád megyében. A hír önmagában nem volna érdekes, a 116 település lakói már hozzászoktak, hogy egyszer elviszik, máskor meg nem, de az elmúlt hét a szemétről szólt: az említett két megyében a hulladékszállítást és feldolgozást végző Zöld Híd Kft. bejelentette ugyanis, hogy szünetelteti a tevékenységét egészen addig, amíg meg nem kapja a munkájáért járó pénzt a csak „kukaholdingnak” nevezett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-től. A helyzet abszurditását jelzi, hogy nem kapta meg, az ügy mégis megoldódott. Tudniillik a kormány – a megfelelő válságkezelési procedúra alapján – megbízta a katasztrófavédelmet, hogy szállítsa (vagy inkább szállíttassa) el a szemetet az érintett településeken. A katasztrófavédelem pedig megtette, amit kellett: megbízta a Zöld Híd Kft.-t a munka elvégzésével, egyben kifizette a neki járó összeget. Ha úgy érzik, hogy egy rossz kabarétréfa kellős közepébe csöppentek, nyugodjanak meg, jól érzik. Csak itt közben százezrek bosszankodnak hétről hétre, cégek mennek csődbe, ezrek vesztik el a munkájukat, és egy alapjában véve jól felépített rendszer omlik össze.
Politikai bosszú
Sződliget kisváros a Duna partján, Vác és Göd között. Az itteniek szemétszempontból szerencsésnek mondhatják magukat. Tőlük a hét második felében viszi el a kommunális hulladékot a Zöld Híd, vagyis náluk nem maradt ki járat, mint például Fóton, Aszódon, Nagylócon, Pencen vagy Kétdobronyban – ahogy olvasóink jelezték. A zöldhulladék azonban kint maradt a házak előtt, arra már nem maradt kapacitás. „Ez azért gond, mert ez is része volt az uniós vállalásnak – mondja Juhász Béla polgármester. – Vagyis egyrészt felelősségre vonhatják a társulást, ha nem teljesíti a vállaltakat, másrészt pedig fogalmunk sincs, mi lesz a hulladékkal. Valószínűleg újra beindul az égetés.”
A polgármester egyébként örül, hogy a helyzetet most megoldja a katasztrófavédelem, de nem hiszi, hogy ennek a történetnek itt vége volna. „Amikor kivették a társulás kezéből a számlázást, nagyjából sejthető volt, hogy ez egyszer bedől.” Szerinte nem kétséges, hogy ez az egész a Zöld Híd és a hozzá hasonló társulások kivéreztetéséről szól. A Zöld Híd esetében ezt „fejelik meg” a Gémesi György és Gyenes Szilárd (a Zöld Híd ügyvezetője – a szerk.) elleni politikai bosszúval. Előbbi az Új Kezdet megalapításával és kemény kormánykritikájával, utóbbi egykori LMP-s múltjával vívta ki a hatalom haragját. „Ezt meg is erősítették polgármestertársaim, amikor egy kör e-mailben kiálltam a jelenlegi vezetés mellett, azt írták, ne nagyon ugráljak, értsem meg: ezek már politikailag vállalhatatlanok, és a lakosság érdekében szavazzak úgy, hogy ne kapjon bizalmat az elnökség.” A Zöld Híd elnökségi ülése egyébként éppen hétfőn lesz, és az elmúlt hetek balhéi valóban megingathatják az elnökségbe vetett bizalmat.
Ha csökken a rezsi
A 2000-es évekre a magyarországi hulladékkezelést zömmel külföldi tulajdonú cégek és önkormányzati társulások uralták. A rendszer azért tudott jól működni, mert az emberek rendszeresen fizettek a szemét elszállításáért (ez nem minden európai országban van így), és a cégek – bizonyos keretek között – maguk határozták meg a díjakat. A profit a nagyvállalatoknál elegendő volt a folyamatos fejlesztésre, a kicsik (értsd: önkormányzatok) pedig az itt keletkezett nyereségből finanszírozták az idősek otthonának felújítását és a kosárcsapat támogatását is. És miközben a szemetet ténylegesen elszállították, jó eséllyel nagy összegek vándoroltak különböző zsebekbe is – mondja egy forrásunk. Nem véletlen: 500 milliárd forintos piacról van szó, amely évente akár 120-150 milliárd forintot termelt.
Az Európai Unió 2010 előtt úgy döntött, komoly összegekkel támogatja a hulladékgazdálkodás korszerűsítését. Milliárdos tételekről volt szó, amelynek elnyeréséhez az önkormányzatok társulásokba tömörültek. Idehaza összesen 28 ilyen alakult, ez gyakorlatilag lefedi az ország területének és lakosságának 80 százalékát. A pályázatokból sok pénz áramlott a rendszerbe, sok település megszüntette a saját szeméttelepét, jelentősen fejlődött az infrastruktúra, sok kukásautót szereztek be. Ekkoriban alakult a Zöld Híd is, amely 10 évre vállalta a kommunális, a szelektív és a zöldhulladék kezelését 116 Pest és Nógrád megyei településen.
A Fidesz-kormány 2010 után nagy lendülettel vetette bele magát az ágazat lefölözésébe. Úgy kalkuláltak, hogy a 10 éves uniós pályázatok lejárta előtt nem verik szét a rendszert, mert akkor rengeteg pénzt kellene visszafizetni Brüsszelnek. Az aknamunka viszont a rezsicsökkentéssel elkezdődött. 2013. július 1-jén 10 százalékkal csökkent a szemétszállítás díja. A szolgáltatási díjak emelkedő bevételeivel számoló cégek egyik évről a másikra veszteségessé váltak. Az önkormányzatoknak pedig hirtelen pénzt kellett pumpálniuk a szemétszállító cégeikbe, ha nem akarták, hogy az utcán felgyülemlett szemét miatt ne válassza meg őket újra a nép. „Egy éve már látható volt, hogy a rendszer össze fog omlani – mondja a sződligeti polgármester –, és erősen imádkoztunk is, hogy ez ne az uniós vállalás befejezése előtt történjen meg. Akkor vissza kellett volna fizetnünk ugyanis a ránk eső pénzt, ami a miénkhez hasonló méretű önkormányzat teljes éves költségvetésének 10 százaléka. Nagy kő esett le a szívünkről, amikor a fenntartási idő véget ért, de világossá vált, hogy a kormány nem fogja abbahagyni a kivéreztetést.”
Az állam beteszi a lábát
Eközben az állam elkezdte felvásárolni a hulladékkezelő cégeket. Elsőként a német tulajdonú REMONDIS Magyarország Holding Kft.-t, majd az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft.-t vette meg, hogy „nemzeti kézbe” kerüljön az ágazat, és létrehozták a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató (NHSZ) Kft.-t, amely egyébként hulladékgazdálkodási tevékenységet nem folytat, csak vagyonkezelési feladata van. A következő lépés a számlázás egységesítése volt.
Ekkor szabadult el a káosz, tekintve, hogy a munkát ténylegesen elvégző cégek helyett számlázó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. nem volt felkészülve a tömeges számlakiállításra és kezelésre. „Egy ideje már teljesen követhetetlen, hogy ki mikor kap csekket és mit fizet ki, azt sem tudom, hogy én mit fizettem utoljára”– mondja a VH-nak egy nógrádi polgármester. Ha viszont nincs számlázás, akkor – érthető módon – befizetés sincs. A kukaholding folyamatos forráshiánnyal küzd, de amíg egy 150 főt foglalkoztató cégnél ez legfeljebb adminisztratív kellemetlenség, addig a folyamatosan amortizálódó eszközöket működtető és dolgozókat foglalkoztató hulladékszállító cégnél ez maga a vég. „Tisztelt Ügyfeleink! Önök nem a Zöld Hídnak fizetik a hulladékgazdálkodási díjat, hanem az NHKV-nak – írta a napokban a Zöld Híd Facebook-oldalán. – Mi tőlük NEM kaptuk meg a szolgáltatásunk fenntartásához szükséges összeget. Pénz hiányában nem tudjuk működtetni a céget, ezért állt le kényszerűen a hulladékok begyűjtése. Mi készen állunk a munkára. Amint látják, a Zöld Híd dolgozói és vezetői ma reggel 6-ra megérkeztek a hulladékkezelő központokba. Azóta is várunk, hogy dolgozhassunk. Köszönjük szépen a lakosság türelmét, támogatását.”
Eddigre már a kormánynak is „leesett”, hogy ez így nem mehet tovább, és először a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter rendelt el belső vizsgálatot, majd a Gazdasági Versenyhivatal tartott razziát az egyik kartellgyanúba keveredett hulladékos cégnél. Miközben amúgy a vállalt uniós célok sem teljesültek: a szakértő szerint Magyarországon az összes kommunális hulladék 70-75 százaléka még mindig szeméttelepeken landol, míg Németországban ez a szám gyakorlatilag 0, szinte mindent újrahasznosítanak valamilyen módon.
Mennyből az angyal
A pesti és nógrádi szeméthelyzet csak a jéghegy csúcsa. Olvasóink Budapestről és Békés megyéből is jelezték, hogy akadozik a hulladékszállítás. Ezeken a területeken elsősorban a szelektív és a zöldhulladékra nem marad kapacitása a helyi szállítónak. Ebben a helyzetben jelent meg a „nép barátja”, a kormány, és adta ki az utasítást a katasztrófavédelemnek, hogy „kerül, amibe kerül”, oldja meg a helyzetet. Mivel a katasztrófavédelemnek erre se pénze, se eszköze nem volt, a vészhelyzeti keretből előbányászott 26 milliárd forintból megbízta a Zöld Hidat és a többi hasonló helyzetben lévő, hulladékgazdálkodást bonyolító céget, hogy tegyék, amit amúgy is tenniük kellene, ha lenne miből. Hát most van.
„Amit a kukaholding számunkra nem biztosított, azt most gyakorlatilag ennek az eljárásnak a keretében a katasztrófavédelem fizeti ki” – mondta az ATV Start című műsorában Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Sőt! Az ígéretek szerint hamarosan a budapesti szelektív hulladékgyűjtés is folytatódhat. Tarlós István egy interjúban elismerte, hogy a miniszterelnökkel történt megállapodás része a fővárosi hulladékhelyzet megoldása is. „A szemétszállítás díjának beszedési jogát a főváros, illetve a Fővárosi Közterület-fenntartó visszakapja március elsejei hatállyal, addig is megkapjuk azt a segítséget, azt az anyagi segítséget, azt a járandóságot, amit eddig ütemtelenül kaptunk meg, és a Fővárosi Közterület-fenntartó egész rövid időn belül ezt a hátralékot fel tudja dolgozni” – fogalmazott.
„Nemcsak az a gond, hogy a rendszer elhibázott, hanem az is, hogy az országban egyáltalán nem létezik átfogó hulladékkezelési stratégia – mondja a VH-nak a neve elhallgatását kérő környezetvédelmi szakértő. – A jövőben egyre több ilyen helyzet fog kialakulni, és egyre több pénzt kell majd soron kívül, tűzoltás céljából átcsoportosítani a területre, hogy a szemét ne maradjon a háztartásoknál. Ezeket az ügyeket kormány nem lesz képes a szőnyeg alá söpörni, mert a környezetvédelmi problémákat (legyen szó akár a légszennyezettségről vagy a szemétről) az emberek látják, és a saját bőrükön érzik.”
A kormány képviselői rendre azt állítják, hogy megvédik a rezsicsökkentést, és szó sem lehet a szemétdíj növeléséről. Ugyanakkor a mostani 26,4 milliárd forintos extratámogatás, amit tűzoltási céllal átcsoportosítottak, hogy rendezzék a tarthatatlan szeméthelyzetet, minden magyar állampolgárnak több mint 2600 forintjába került, ami már önmagában is 50–100 százalékos díjemelésnek felel meg a Népszava számításai szerint. Ezzel csak a most akuttá vált problémákat kezelték, szinte biztos, hogy a jövőben is szükség lesz hasonló beavatkozásokra, adófizetői pénzből.
A köznyelvben kukaholdingnak nevezett céget forrásaink szerint gyakorlatilag azért hozta létre a kormány, hogy bizonyos oligarchák rátehessék a kezüket a piacra, ők dönthessék el, hogy melyik cég hol, mennyiért szállítja majd el a szemetet az országban – nyilván olyan módon, hogy ebből minél több pénzt ki lehessen szedni. A nyereségvágytól hajtott oligarcháknak és az önkormányzatoknak azonban keresztbetett a rezsicsökkentés, ami miatt jóval kevesebb pénzt lehet kiszedni az ágazatból.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
