Cserdi Pécstől mintegy félórányi autóút, 420-an lakják a gyönyörű környezetben fekvő falut. A polgármester, Bogdán László az elmúlt napokban több újságíróval találkozott, mint tán eddigi életében összesen. Nem úgy tűnik, mintha bánná a hirtelen jött érdeklődést. Büszke arra, amit tesz, köcsögmentesítésestül, börtönlátogatásostul. Mindenestül. Bogdán László – a helyieknek és úgy két perc múlva már nekünk is csak Laci – ötlete volt, hogy Köcsögmentesítési Napok címmel programsorozatot hirdessen a településen. Ennek utolsó „állomása” volt a pécsi börtön, ahová tényleg elvitték a falu lakóinak egy részét. Maga a program azonban nem most kezdődött, tíz héten keresztül minden pénteken volt valamilyen foglalkozás. Bogdán László – pardon, Laci – fejéből akkor pattant ki az ötlet, amikor egymás után történt két, egymástól nagyban különböző, de Cserdihez közeli ügy. Az egyik a Bándy Kata-gyilkosság, a másik a pécsi polgármester lányának megtámadása volt.

„Megütött a hír, hogy ezekből megint cigányügy lett. És volt még jó néhány hasonló, amit így jegyeztek meg az emberek, nem is sorolom őket. De én nem akarom, hogy engem vagy a környezetemben élő cigányokat megbélyegezzék az ilyen esetek miatt. Viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy valóban sok olyan cigány van, aki bűncselekményeket követ el.” A polgármester úgy tudja, Magyarországon több mint 18 ezer ember ül jelenleg börtönben és közülük 60 százalék cigány. Bár ilyen statisztika hivatalosan nincs, Laci polgármester levonja a következtetést: ez a hatvan százalék a hazai körülbelül 8-900 ezer cigány (vagy magát annak valló) közül, míg a negyven százalék a „maradék”, csaknem 9 millió magyar közül kerül elő. „Ezek a tények. Amikkel, tetszik, nem tetszik, valamit kezdeni kell” – mondja határozottan. Sok program indult már, bűnmegelőzési, felvilágosító vagy éppen rehabilitációs céllal. Volt köztük eredményes, és sok volt, ami nem. A cserdi polgármester azonban mást gondolt. „Ültem az irodámban, és egy barátommal, Kertész Jánossal, volt megyei rendőrfőkapitány-helyettessel, bűnügyi igazgatóval beszélgettem. Bántott ez a sok eset, ki akartunk gondolni valamit, tenni akartunk a kialakult helyzet ellen.” Kis rendőri segítséggel született meg tehát a programsorozat ötlete.

De miért ez a durva név? Miért kell „köcsögözni”? A polgármester azt mondja, tudta, hogy ez az elnevezés figyelemfelkeltő lesz. Igaza lett. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet például nyílt levelében így fogalmazott: a kezdeményezés „buta, homofób és rasszista”. Felkapta szinte minden újság, hívogatják azóta is, állandóan. És hát valljuk be, mi se jöttünk volna Cserdibe… Azért jöttünk, mert mi is abban hiszünk: ilyet nem lehet mondani, nem lehet cigányokat csak azért börtönbe vinni, hogy lássák, mi lesz velük, ha lopnak. A polgármester viszont mást ért ezen a „köcsögön”, mint a fővárosi zsurnaliszta. Meséli, hogy a Facebook-oldalán látta két fiatal levelezésében felbukkanni a szót, egyikük írta a másikra: „Ne legyél már köcsög!” Ezek szerint a „köcsög” az valami rosszat jelent, olyat, amiről egyik helyi fiatal le akarja beszélni a másikat, a szót ők használják egymás között, vagyis – így gondolkodott Laci polgármester – egy helyi fiatalokat a jóra nevelő program elnevezésének kitűnő lesz: köcsögmentesítés. Miért? Mert abból, aki börtönbe kerül, könnyen lehet köcsög (vagy csicska, ahogy jobban tetszik). Szó sincs itt sem homofóbiáról, sem rasszizmusról. „Lehet, hogy ti így gondoljátok, de mi csak nevén nevezzük a dolgokat. Igen, azt akartuk, hogy figyelemfelkeltő legyen az elnevezés, csak az a baj, hogy ugyan mindenki a köcsög szóval foglalkozik, de azt már kevesen nézik meg, hogy miről szól maga a program” – szavaiban van némi keserűség.

Hát, mi eljöttünk, hogy megtudjuk, miről szólt a program. Nincs benne semmi ördögtől való – a cél egy jobb életre nevelés volt. És nem csak a fiatalokat várták: jöhettek a szülők, idősebbek is, hogy meghallgassák az eladásokat. Nem csak a rendőrség tagjai jöttek el, hogy a bűnmegelőzésről beszéljenek, tartott előadást pap a vallásról, beszélgettek szakértőkkel a családról, a szülők feladatairól, kötelességeiről, egészségügyi kérdésekről is. Csak ezek az alkalmak nem kaptak semmilyen nyilvánosságot. De ha már az ominózus börtönlátogatásnál tartunk: összesen 25 fő vehetett részt a túrán. A megkötés mindössze annyi volt, büntetett előéletű személy nem mehetett. A lista gyorsan megtelt – önként jelentkezőkkel, sőt voltak, akik még így is kimaradtak. Viszont azok, akik részt vettek a program utolsó eseményén, mindenről beszámoltak az otthon maradtaknak.

Ahhoz hogy megtudjuk, miként vélekednek a helyiek a programról, elég sokáig kellett sétálnunk, egészen a falu szélén álló fóliasátrakig. A településen ugyanis szinte mindenki dolgozik, alig 2 százalék a munkanélküliek aránya. Sokukat az önkormányzat foglalkoztatja, nem is akárhogyan. Mint kiderült: a falu földjein 20 hektárnyi telepített erdő, 11 hektárnyi művelhető föld és 3 ezer négyzetméteres fóliasátor áll, amelyben szakadatlan munka folyik. Termelnek burgonyát, paradicsomot, hagymát, fokhagymát. A helyi rászorulóknak ingyen adják, de értékesíteni is tudják egy nagy élelmiszerláncnak. Többek közt innen van bevétele a falunak. És itt már egy sokkal nagyobb szabású dologba botlottunk. Mert mint kiderült, a falu életében (kezdetben alpolgármesterként, majd 2006-tól polgármesterként) aktívan részt vevő Bogdán László jóval többre vállalkozott, mint „köcsögmentesítésre”.

Elég végigsétálni a falu főutcáján: rengeteg virágágyás, felújított épületek, egy cigarettacsikk sincs elszórva. Cserdinek van két nyaralója is a Balatonnál. Ide bárki mehet, ha időben jelentkezik, sőt még az útiköltséget is az önkormányzat állja. Az új mentálhigiénés központot nemrég adták át, van benne jó néhány számítógép a fiataloknak, és egy könyvtár, amit főként az idősebbek látogatnak. És egészségügyi tanácsadás is lesz benne, bárki igénybe veheti. Harmincnyolcmillió forintból épült, ennek 27 százalékát az önkormányzat állta, a saját bevételeiből. Egy ilyen kis település életében ez igazán nagy dolog. Csakúgy, mint az, hogy a polgármesteri hivatal hátuljára „tapasztott” közösségi terem, amit a helyiek építettek a két kezükkel. Itt mezőgazdasági továbbképzéseket tartanak az önkormányzat által foglalkoztatott munkásoknak: a fekete táblán még olvasható a felirat: „a sárgarépa javítja a látást”. Az idősebb asszonyok pedig délutánonként itt tanulnak, hogy befejezzék a nyolc általánost. De van csocsóasztal is, a sarokban pedig egy nagybőgő várja, hogy elkezdődjön a zenei oktatás azoknak, akik szeretnének a húrok közé csapni. Szóval ebben a környezetben indultunk neki, hogy megtudjuk, mi a helyiek véleménye a köcsögmentesítésről. Nagy meglepetés azok után, hogy körbenéztünk a faluban, már nem igazán ért minket. A helyieknek ugyanis semmi problémájuk a köcsögmentesítéssel. Nem, egyáltalán nem érzik pejoratívnak a köcsög szót. „Hát, ha egyszer ez a neve…” – vonja meg a vállát egy férfi. A paprikákat öntöző asszonyok egymás szavába vágva ecsetelik, milyen hasznos volt a program. Mert azért a fiataloknak nem árt, ha szembesülnek a tényekkel, nehogy „galibába” keveredjenek. De ugyanígy vélekednek azok a fiatal férfiak is, akik az új víztározóhoz ássák a gödröt. „Jó volt beszélni ezekről a dolgokról. És elmentünk a börtönbe is, az rettenetes volt. Nem bírnék ki ott egy napot se” – rázkódik össze az egyik fiú. Azt már a polgármester teszi hozzá csendesen: azért Cserdiben is akad bűneset, betörés például. Évente kettő, nem több.

Laci polgármestert 2010-ben a helyiek 98,4 százaléka választotta ismét vezetőnek. Valamit tehát tud. De mit is? „Ismerem a cigányok problémáit. Persze, hiszen én is az vagyok. Tudom, hogy cigányként rengeteg nehézséggel kell megküzdeni. Ebben próbálok segíteni, a tapasztalataimat kamatoztatom” – ő maga így foglalja össze. Szélesen mosolyog, hatalmas mozdulatokkal gesztikulál. Halkan, de határozottan beszél. Kimondja azt, amiről mi, városi emberek gyakran még gondolkodni sem merünk. Szívesen beszél arról, hogy cigányként nehéz volt munkát találnia, egy mobiltelefonokat gyártó cégnél lett 20 évvel ezelőtt udvari kisegítő. Aztán – a szerencséjének köszöni – valaki megbetegedett a gyártósoron, és őt hívták be a helyére. Lassan jutott előre, mindig csak a munkával. Cserdiben is hasonló módszerekkel dolgozik. És ezt mások is elismerik. Iskolákba hívják előadásokat tartani. Ukrán szakértők kérik a segítségét a helyi cigányság helyzetének elemzésében. Németekkel dolgozik, hazai és külföldi önkormányzatok kíváncsiak a módszereire. Azt meséli, akárhol jár, a kérdés mindenhol ugyanaz: hogyan lehetne a magyarok és a cigányok közt feszülő ellentéteket feloldani? Felteszem neki én is: hogyan? „Gondolj arra, hogy mi történik, ha felszállsz egy buszra és meglátsz egy cigányokból álló csoportot. Mire gondolsz? Arra, hogy hangosak, hogy ki fognak rabolni, hogy büdösek, mert nem tudnak fürödni. Ugye? Ezek létező sztereotípiák, ezért kell kezelni őket” – magyarázza. Hogy miként lehet ezeket kezelni? Cserdiben például úgy, hogy azokba a házakba, ahol korábban nem volt lehetőség a tisztálkodásra (legfeljebb a kútból húztak fel vizet), az önkormányzat fürdőszobát építtetett, 22 ház, 22 fürdőszoba. Meg is nézünk egyet, és amíg mi gyönyörködünk a vadiúj, narancssárga csempében, a polgármester kedélyesen elbeszélget a gazdasszonnyal, miközben megkavarja a gázon fortyogó gulyáslevest.

Bogdán Lászlónak néhány napja állandóan csörög a telefonja. A fővárosból hívják rendszerint, nyilatkozatot kérnek tőle, ugyan magyarázza már meg ezt a köcsögmentesítést, hogy ezt mégis hogy képzeli. Türelmesen válaszol. Kérdésünkre, nem zavarja-e, azt mondja, őt most leginkább az zavarja, hogy nem kelt még ki a fokhagyma. Mert annyi munkája van benne az egész falunak… „Amúgy, minek nevezzük másként, ha egyszer ez az egész célja?” – kérdez vissza. Merthogy a program folytatódik, méghozzá szeptemberben, alcíme az lesz: „Piszkáld ki!” Már megint egy rendhagyó cím. A polgármester előre szól: ez most arra utal, hogy a problémákat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Cserdiben beszélni fognak a cigányságot érintő kérdésekről, a problémákról és a lehetséges megoldásokról. A polgármester biztos benne, hogy nehéz, fájdalmas beszélgetések lesznek. „De ha nem lép senki, akkor a problémák sosem lesznek megoldva, nem igaz?” – kérdezi Bogdán László. Csak egyetérteni tudunk vele.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!