Pár napja derült ki, hogy a kormány azt az ígéretét sem teljesíti, mely szerint a vegyes nyugdíjrendszerből az állami rendszerbe 2010 végén bekényszerített 3 millió pénztártag 1998 és 2010 közötti magánszámlás járulékbefizetéseit külön nyilvántartják, és pluszpénz is jár az einstandért cserébe. A legfrissebb magyarázkodás szerint nyilvántartás lesz, pluszpénz viszont aligha. Egyelőre csak a bizonytalanság biztos, Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjszakértője szerint azt sem tudni, hogy 2014-ben mennyi lesz a nyugdíj.

– Egyéni számla lesz, immár törvény is van róla. Akkor ez most előrelépés?

– Miért lenne? Kis túlzással 1988 óta vannak egyéni számlák. Ugyanis azóta minden dolgozó minden nyugdíjjárulék-befizetését – pontosabban: az alapul szolgáló keresetet – az állam nyilvántartja. Az újonnan megállapított nyugdíjakat e befizetésékből bonyolult módon megállapított képlet szerint számítják ki: például figyelembe veszik a szolgálati éveket és a nyugdíjazási kort. A nyugdíjszabályok viszont szinte évente változtak: 2006 és 2008 között például 13. havi nyugdíj is járt, 2008-ban a kezdőnyugdíjak értéke 8 százalékkal csökkent, és így tovább. Pont úgy, mint amikor adott összegű forintért cserébe különböző értékű eurót vásárolhatunk januárban és februárban.

– Ha így nézzük, a magánnyugdíjpénztárak megjelenése csak bonyolított az amúgy is bonyolult helyzeten.

– Igen, 1998-tól elindult a kötelező magánynyugdíjrendszer, amelynek tagjai – önként, illetve kötelező belépők – kötelező járulékuknak mintegy a negyedét magánszámlára irányíthatták, amelyből nyugdíjazásukkor a tb-hez hasonlóan életjáradékot kaphattak volna 2013-tól. A Horn-kormány megígérte, hogy ha egy tag a nyugdíjazása előtt meghal majd, akkor a felhalmozott nyugdíjvagyont a tag által korábban kijelölt egyén egy összegben örökölheti. A nyugdíjreform alkotói úgy számoltak, hogy ez a rendszer sokkal hatékonyabb lesz, mint a tb-rendszer.

– Ez már nem fog kiderülni, mert 2010 végén a kormány úgy döntött, hogy bezárja a magánnyugdíjpénztárakat.

– De jogi megfontolásokból nem akart túlzottan durva kényszert alkalmazni. A vegyes rendszerben önként maradók jövőbeli kötelező befizetéseiknek „csak” a hetven százalékáról mondtak volna le, viszont 2012-tol kezdve folytathatták volna magánbefizetéseiket. A kormány megígérte, hogy a tiszta tb-rendszerbe önként visszatérők korábbi magán-nyugdíjmegtakarításaikat megtarthatják a tb-nél vezetett egyéni számláikon, és haláluk esetén örökölhetők lesznek. Ráadásként a visszalépők egy összegben, adómentesen felvehették a magánszámlán addig keletkezett reálhozamaikat is, így pár hónap alatt a 3 millió önkéntes visszalépő ölébe esett körülbelül 200 milliárd forint, az összes pénztárvagyon mintegy 6 százaléka. Aztán a kormány 2011 végén alapvetően megváltoztatta a magánrendszerben maradók jogállását: 2012-ben nem kezdhetik újra befizetéseiket, viszont ugyanolyan tb-nyugdíjat kapnak a 2011-tol kezdődő időszakra, mint az engedelmes bárányként visszatérők. Csak e változtatás miatt hagyta jóvá 2013-ban a 2010-es államosítást a strasbourgi bíróság.

– Vagyis lett ismét egy tisztán tb-nyugdíjrendszerünk.

– Amely egy bonyolult képlet szerint ad minden járulékfizetőnek tb-nyugdíjat. A dolgozók egy töredéke esetében – hetvenezer pénztártagról van szó – az 1998 és 2010 befizetéseknek csak háromnegyed része számít be a tb-nyugdíjba. Az új törvény szerint a tb-nyugdíjrendszer informatikusai idén januártól kezdve folyamatosan elektronikusan nyilvántartják a járulékbefizetéseinket, és ha marad idejük, akkor előbb-utóbb a 2012-es, 2011-es és egyszer majd az 1988-as befizetéseinket is nyilvántartásba veszik.

– Akkor már nem olyan bonyolult kiszámítani, hogy kinek mennyi nyugdíj jár, ugye?

– Téved. Még azt sem fogjuk tudni, hogy mennyi lesz a 2014-es nyugdíjunk. Ehhez alaposabb munkára lenne szükség, amelyhez nem elegendő Habony Árpád kommunikációs ötlete sem: a 2014-es országgyűlési választások előtt küldjünk egy számlakivonatot az idei járulékbefizetésekről. Végig kellene gondolni, hogyan változtak az ország lehetőségei. Például a korábban remélt évi kétszázalékos nettó reálbér-növekedés elmaradása miatt semmilyen megtakarítás nem keletkezett az értékőrző nyugdíj bevezetésével, sőt évi kétszázalékos reálbércsökkenés esetén komoly hiány keletkezik a rendszerben. Szembe kellene nézni azzal, hogy a magánnyugdíjrendszer államosításakor a kormány ölébe eső tízszázaléknyi GDP-nek csak egy részét fordították államadósság-csökkentésre, és ennek is egy jelentős része az egyébként is hibás gazdaságpolitika miatt elpárolgott.

– Mit ért azon, hogy alaposabb munkára lenne szükség ahhoz, hogy tudjuk, mennyi lesz a nyugdíj 2014-ben?

– Nem tudjuk, milyen változások lesznek szükségesek, ha valaki 2014-ben rászánja magát egy rendezésre. Például korrigálják-e lefelé az idén az inflációt 2-3 százalékponttal meghaladó nyugdíjemelést?

– Mit tanácsol azoknak, akik biztosra akarnak menni, és 65 évesen nyugdíjat akarnak?

– Sajnos semmi sem biztos. 1924-ben és 1945-ben például mindent elvitt egy hiperinfláció.

– Elképzelhető, hogy lesz olyan korosztály, amelyiknek már nem lesz nyugdíja?

– Mindig lesz nyugdíj. A kérdés csak az, hogy mennyi.

– Van még egyáltalán realitása annak, hogy a befizetett járulék összefügg a kifizetett állami nyugdíjjal?

– Remélem, de nem biztos. Ha az átlagnyugdíj – jelenlegi árakon számolva – lecsökkenne harmincezer forintra, akkor az már maga a minimálnyugdíj. De már ötvenezer forintnál is baj lenne.

Címkék: nyugdíj, Interjú, Magyarország, Fidesz

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!