Ki véd meg? – Magyarországon évente legalább 50 nő veszti életét családon belüli erőszak következtében, több százezren pedig rettegésben élik mindennapjaikat. A kormány mégsem készül érdemi lépéseket tenni a bántalmazott nők és gyermekek érdekében. A hatóságok hozzáállása továbbra is ezt a nemtörődömséget tükrözi, a civil segítők kapacitása messze nem elegendő, így lehet az, hogy miközben egy anya naponta hívja ki magukhoz a rendőröket, őt és kisgyerekeit nem védi meg senki az erőszaktól.

 
Illusztráció

Hogy mennyire nehéz egy bántalmazott nőnek ma Magyarországon hatósági segítséget kapnia, biztonságba helyeznie magát és a gyermekeit, mi sem mutatja jobban, hogy az sem tudja kiharcolni ezeket egykönnyen, aki jogtudatossággal, önérdek-érvényesítő képességgel, kapcsolatokkal rendelkezik.

Kánya Kinga egy a sok ezer nő közül, akik családon belüli erőszakot szenvedtek el. És mégsem csak egy közülük, mert az ő története jó véget ért – köszönhetően a támogató barátoknak, pár bátor pedagógusnak, egy kivételes rendőrnőnek és a futásnak.

Voltak azonban pillanatok, amikor úgy tűnt, a rémálom örökké fog tartani. Mert abban a pillanatban, amikor a bántalmazás történik, nagyon kilátástalannak tűnik a helyzet. Menekülni kell és eközben folyamatosan szembesülni a rendszer totális értetlenségével. Ezt érezte, amikor a szinte naponta kihívott rendőrök kedélyesen elcseverésztek az erőszakos volt élettárssal, aki letépte a redőnyt a földszinti lakás ablakáról és ököllel verte az ajtót üvöltve – odabent egy másfél és egy három és fél éves kisgyerek rettegett az édesanyával. Amikor a rendőrségi intézkedéseknek nem volt jegyzőkönyvi nyoma. Amikor a sokadik alkalom után derült ki, hogy létezik áldozatsegítő munkatárs a rendőrségen, de ahhoz, hogy beszélhessen vele, előbb feljelentést kell tennie, amitől sokáig ódzkodott. Mert még ezek után is elbizonytalanodott: jogosak-e a sérelmei annyira, hogy feljelentést tegyen?

Hasonló tehetetlenséget és elkeseredettséget élt át, amikor rájött, hogy volt élettárs ellen nem lehet távolságtartást kérni, vagy amikor a gyermekelhelyezési perben a bántalmazó férfival „szimpatizált” a bírónő, és egyáltalán nem hitte el, hogy az áldozat nem a bántalmazó apa, hanem az anya a gyerekekkel.

Csak a teljes őszinteséggel tudott védekezni.

Az első perctől megosztotta a munkatársaival és ismerőseivel a problémáit, ezek előbb-utóbb amúgy is kiderültek volna, hiszen a férfi többször megjelent Kinga munkahelyén, ahogyan gyakorta rendezett jelenetet az óvodában is.

Egyszer ott, a gyerekek és az óvónők előtt bántalmazta a nőt, később a rendőrségi eljárás során az óvónők tanúskodtak Kinga mellett – ez döntő jelentőségű volt abban, hogy a férfit végül elmarasztalták – sok-sok hónappal az első jelzések után.

Kinga, aki korábban is női témákkal foglalkozott (szociológusként feminista és gender kérdésekkel, a női kiteljesedéssel), a saját tapasztalatait felhasználva ma bántalmazott nőknek is segít, ám eddig nem hozta nyilvánosságra a történetét.

„Talán, mert mostanra érett meg bennem ez a történet és tudtam az identitásom részévé tenni, hiszen hosszú évek alatt fokozatosan tudtam feldolgozni. Viszont a hitelességemhez hozzátartozik– magyarázza. – Szerettem volna részt venni az Almodovar Futó Egylet közösségi futásán, amelyet november 25-én a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen programsorozat keretében hirdettek meg, de lekéstem. Úgy éreztem, hogy mindenképpen futnom kell aznap magamért, a sorstársaimért, magáért a futásért, ami annak idején egyfajta mentsváram volt. Hazakocogtam, és futás közben tudatosult bennem, hogy nyolc éve a saját krízisemben mennyit segített a futás. Ezután kiírtam a Facebookra pár sorban a történetemet, és rengeteg üzenetet kaptam utána, ami őszintén meglepett. Rájöttem, hogy milyen ereje van a megosztott történeteknek.”

Kinga minden sorstársának azt javasolja, hogy ne féljenek feltárni a helyzetüket azok előtt, akikben megbíznak, és kérjenek segítséget annak érdekében, hogy biztonságba tudjanak kerülni. Ez utóbbi nélkül nagyon nehéz a helyzetből kikerülni, Kinga barátoknál tudta magát meghúzni a gyerekekkel: „Kell egy hely, ahol megerősödhet az ember, ahol nem kell minden pillanatban attól félni, hogy rátörik az ajtót”. És kell a szakértői segítség is, amelyet – ahogy annak idején Kingának is – leginkább a civilek tudnak biztosítani. Mert Kinga szerint az elmúlt években sem lett könnyebb azoknak a nőknek, akik ki akarnak törni a bántalmazó kapcsolatokból, akik meg akarnak szabadulni erőszakos párjuktól, zaklatójuktól.

Ha egy erőszakos férfi meg tud fizetni egy jó ügyvédet, határozottan tudja képviselniaz érdekeit, akkor alig van következménye annak, amit művel. „Kellett egy velem szolidáris ügyvéd, aki a jogaimat képviseli – mert először ügyvéd nélkül vettem részt a tárgyalásokon, de nem jártam sok sikerrel –, és a volt élettársam dühkitörése a bíróságon, hogy a gyerekekre nézve biztonságos ítélet szülessen az elhelyezési perben. Csak ennek hatására hittek nekem” – idézi fel Kinga, hozzátéve, hogy bár kevesen vannak, de léteznek olyan szakemberek és ügyvédek, akik ismerik a bántalmazás sajátosságait és támogatni tudják a nőket, ha valaki harcba száll a terrorral.
 

A magyar kormány négy éve nem ratifikálja a 2014-ben aláírt isztambuli egyezményt,
amely az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. 2012. március 12-én Törökország elsőként ratifikálta, amit 2013–2015 között tizenöt ország követett (Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Franciaország, Málta,  Monaco, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovénia). Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nemrég úgy nyilatkozott az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy amíg fideszes többségű parlament működik Magyarországon, addig esélytelen, hogy az egyezmény átmenjen a Házon, mert szerinte az a hagyományos családmodellt támadja.
Itthon és szerte a világban ezekben a hetekben zajlik a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen elnevezésű programsorozat, amelyet 1991 óta november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendeznek meg civil szervezetek és magánszemélyek, hogy ráirányítsák a figyelmet a nők és gyermekek elleni erőszakra.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!