Szívén viseli a magyarok ügyét, és nemcsak a zene révén hallatja hangját. Fischer Iván szerint, ha csökkentik a Budapesti Fesztiválzenekar támogatását, koncertek maradnak el.

 
Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar - Fotó: Stiller Ákos

– Van még „közönségtartaléka” a Budapesti Fesztiválzenekarnak?

– Szeletenként „hódítjuk meg” a közönséget: óvodás gyerekek, kisiskolások, gimnazisták, hátrányos helyzetűek, idősek otthonában élők stb. És számos olyan csoport van még, amikhez el lehetne jutni. Például egy német alapítvány női börtönökben szervez zenetanulást. Hihetetlenül sikeres, a börtönöket fenntartó szervezetek és a lakók körében is. Venezuelában pedig szenvedélybeteg, utcán tengődő fiatalok kezébe hangszert adnak, és megtanítják őket zenélni. Az El Sistema nevű kezdeményezést felkarolta az állam és országos kampány lett belőle: már több százezer fiatal vesz benne részt. Ilyen nagy áttörést itthon Kodály Zoltán ért el, ő a ’30-as években kezdte el zeneoktatási programját, ami az ’50-es évekre vált országossá.

– Akkor az 1983-ban alakult Fesztiválzenekar hatásának, programjainak mostanra kell „beérnie”.

– Az biztos, hogy el tudnék képzelni olyan országos kampányt, ami nem tíz-, hanem százezreket szólít meg. Számunkra misszió a zenét eljuttatni mindenkinek.

– Van a sikernek maximuma?

– A siker számunkra nem cél, hanem inkább egy pozitív visszajelzés. Tudjuk, hogyan kellene jól eljátszani egy darabot, ha ez sikerül, az a siker.

– Nem biztos, hogy megkapják idén a fővárosi támogatást, amely tavaly 260 millió forint volt. Milyen lehetőségek vannak a mecenatúrára?

– Abból indulunk ki, nincs ok arra, hogy csökkentse a főváros a támogatásunkat. Egyébként minden forint be van táblázva, tehát, ha a költségvetésünket csökkentik, akkor sajnos el kell hagynunk koncerteket. Ilyen rövid idő alatt nem tudom, honnan lehetne támogatást szerezni.

– Sokan „megmondóembernek” vélik, és az ország politikai helyzetéről kérdezik.

– Aktuálpolitikáról sosem mondtam véleményt. Viszont a fontos társadalmi sorskérdések érdekelnek, s ezek összefüggnek a zenével. A zene fontos kommunikációs eszköz is, konkrét társadalmi funkcióval. Szerintem nem az a jó zenész, aki elefántcsonttoronyban muzsikál vagy az űrnek zenél. Mi el akarunk valamit érni a zenével: érzéseket, gondolatokat kiváltani, a jót kihozni az emberekből. Olyankor szólalok meg, amikor sorskérdésekről van szó: Európa ügyét, a magyarok ügyét, a demokrácia ügyét, embertársaink jogainak ügyét a szívemen viselem.

Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Berlini Konzerthaus zeneigazgatója elismertségére példa, hogy egy idei, Berlint reklámozó imidzsfilmnek ő volt az egyik főszereplője. A zenekar a kakaókoncerteken és a TérTáncKoncerteken a gyerekekhez és a hátrányos helyzetű fiatalokhoz viszi közelebb a komolyzenét, a toleranciát is szem előtt tartva. Idén hatvan ingyenes koncertet adnak elhagyatott zsinagógákban, templomokban, idősotthonokban. A repertoárban szerepelnek például Bartók-művek, amiket Gergye Krisztián tánckarával adnak elő. A BFZ-t a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon, Grammy-díjra is jelölték.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!