Hová fejlődhet a szakpolitikainak indult tiltakozáshullám? Ha azt vesszük alapul, hogy az oktatás átalakítása szerves része az Orbán-rezsim világnézetének, akkor fenntartható-e ilyen támadások közepette a Tanítanék Mozgalom szakmapolitikai tiltakozása? – az ilyen és ehhez hasonló kérdések egyre gyakrabban hangzanak el a március 30-i, az oktatás szabadságáért hirdetett egyórás polgári engedetlenségi munkabeszüntetéssel kapcsolatban.
– Amit a Tanítanék Mozgalom tagjai követelnek, az orbáni politika megtagadása, amit az is igazol, hogy milyen arrogánsan reagált a kormányzat Pukli Istvánnak a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt bocsánatkérésre fölszólító követelésére – mondja Lakner Zoltán politológus, aki szerint a tiltakozás hitelességét az adja, hogy van szakpolitikai bázisa.
– A kormány egyszerre akarja kifogni a szelet a tiltakozás vitorlájából, bagatellizálni a követeléseket, lejáratni a mozgalom vezetőjét. Ez így, egyszerre túl sok, ezért sem tudta minden erőfeszítése ellenére a kormány leszalámizni a tiltakozókat, hiába van sokkal nagyobb erőforrás birtokában. Egyik nap Puklit ügynöközik, másnap pedig a KLIK megszüntetését jelentik be, ezeket az eltérő üzeneteket pedig nem lehet egyszerre hitelesen kommunikálni – véli Lakner Zoltán, aki szerint a márciusi tüntetésen bejelentett egyórás munkabeszüntetés jó eszköz a tiltakozásra, amit rendkívül ügyesen találtak ki a szervezők, távol van ugyanis a túl radikális és ezért elrettentő lépésektől.
– Ez nem azonnali forradalom, az ugyanis a teljes társadalom politikai tudatossági szintjétől még nagyon távol lenne. Viszont jóval több annál, mint ami a szakszervezetek húzódozásából következne – mondja.
Lakner úgy látja, a polgári engedetlenség sikere azon múlik, elég komolynak látszik-e ahhoz, hogy az érintettek akár egzisztenciális kockázatot is vállaljanak. (A kormány, értesüléseink szerint, a tankerületi vezetőkön keresztül fenyegeti a tiltakozásra kész tanárokat.) Lakner Zoltán szerint ennek mérlegelése során valójában afféle ár-érték arány elemzést futtatnak le a munkabeszüntetést fontolgató tanárok. Ha túl nagy a tét, akkor nagy a kockázat, és a kevésbé radikális tanároknak esetleg úgy tűnhet, hogy a tiltakozás már távol kerül az eredeti céloktól.
Ugyanakkor a másik oldalra is figyelni kell: a mozgalomban olyanok is vannak, akik már türelmetlenek, nem akarnak egy helyben toporogni. Ezért Pukliék nagy nyomás alatt vannak, de Lakner Zoltán szerint egyelőre megtalálták az egyensúlyt az óvatosak és a radikálisok között.
Arra a kérdésünkre, hogy vajon fölválthatják-e civil szerepüket a Tanítanék Mozgalom vezetői és ellenzéki mozgalomként, akár pártként léphetnek-e föl majdan, Lakner Zoltán azt mondja: ez nagyon távolinak tűnik. – A tiltakozás hitelességét is az adja, hogy a szervezőknek, a mozgalom vezetőinek nem a politika a főállásuk, hanem elismert, jó iskolaigazgatók, tanárok – fűzi hozzá. A politológus szerint akármi lesz is a mozgalom sorsa – meglehet, kiszélesedik, miként az is, hogy végül sikerül a kormánynak leszalámiznia, amivel a Milla vagy a HaHa sorsára jutna –, az már biztos, hogy a NER-en komoly sebet ütött. – A mozgalom a kormány számára fontos lélektani pillanatban, drámai módon született meg. Hiszen Orbán Viktor éppen legyalulta a teljes magyar közéletet a menekültkérdéssel, de a Tanítanék Mozgalom felbukkanása óta már nem csak a kormányon múlik, miről essen szó a nyilvánosságban, ami szintén a sebezhetőséget jelzi. – Mindez e ponttól kezdve már nem csak az oktatásról szól.
A mozgalomban felismerték, hogy tiltakozni nem lehet másképp, csak polgári engedetlenséggel, és ez nem csak temperamentum és taktika kérdése, hiszen ezt diktálja az ésszerűség is. Ha van egy fal, amelynek már sokadszorra mennek neki a szakszervezetek, akkor ki kell kerülni azt a falat, amit a kormány épp azzal a céllal húzott fel, hogy nekimenjenek a sztrájkolni akarók. A polgári engedetlenség kikerüli a falat – elemzi a helyzetet, leszögezve: akár tetszik Pukli Istvánnak, akár nem, eddigi tevékenysége arról tanúskodik, hogy van politikai érzéke.
Balog Zoltán és Lázár János konfliktusa miatt szűnhet meg a KLIK az ATV információi szerint. Az erőforrás-miniszter állítólag a minisztériumi háttérintézmények megszüntetése miatt rágott be a Miniszterelnökség vezetőjére, aki a bürokráciacsökkentés jegyében több mint 70 háttérintézményt szüntetne meg vagy olvasztana minisztériumokba, járási hivatalokba. Az Emmi 26 háttérintézményéből 19 szűnne meg vagy olvadna be valahova. Az ATV szerint „ellentámadásként” jelentették be a KLIK megszűnését. Balog az Indexnek azt cáfolta, hogy Orbán Viktortól ultimátumot kapott volna az oktatás körüli botrányok megoldására, de azt nem, hogy Lázárral egyezkednek az Emmi háttérintézményeiről. Az oktatási helyzet lenyugtatására országos igazgatói konferenciát hívott össze a miniszter jövő péntekre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
