Kim ördögi számítása – Újra emelte a tétet Kim Dzsongun a fegyverkezési játszmában. Meglehet, a diktátor csak blöfföl, és egyelőre beválik a számítása. Kérdés, mit lép erre a szintén kiszámíthatatlan amerikai elnök, akit nevetségessé tett az újabb rakétakísérlet. Az állandósuló háborús fenyegetés sötét árnyat vet a Koreai-félszigetre.
Egy hétig úgy látszott, hogy lassanként lecsengenek a durva üzengetések Washington és Phenjan között, sikerül mindkét félnek arcvesztés nélkül kihátrálnia az elharapózó konfliktusból. Donald Trump némi önelégültséggel írta a Twitteren, hogy Kim „kezdi tisztelni” az Egyesült Államokat. A végéhez közeledett az amerikai– dél-koreai válaszhadgyakorlat is, amelyen 6700 katona mellett B-1B nehézbombázók és a radarok számára láthatatlan lopakodó harci repülőgépek fitogtatták erejüket. Úgy tűnt, nyugodtabb napok következnek.
Ebben a lélektani helyzetben hajtotta végre újabb, minden eddiginél provokatívabb rakétakísérletét a távol-keleti sztálinista diktatúra. A Huaszong–12 típusú rakétát Japán fölött lőtték át. Negyedóra alatt 2700 kilométeres utat tett meg a levegőben – ez nagyjából Budapest és a marokkói Casablanca távolságának felel meg –, közben 550 kilométeres magasságot ért el, mielőtt a Csendes-óceánba csapódott.
„Ha a korábbi alkalmakkor a technológiát tesztelték, ezúttal életszerűen demonstrálták közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáik képességeit. Ebben a kísérletben a rakéta reális szögben és röppályán repült” – mondta Csang Jungkjun dél-koreai rakétaszakértő a New York Timesnak. A sikeres teszt után a diktátor azzal fenyegetőzött, hogy ez csak az első lépés a további katonai műveletek sorában.
Kimet a nyugati világ hajlamos ki- és beszámíthatatlan őrültnek tekinteni. Szakértők viszont arra utalnak, hogy a folyamatos konfrontáció mögött átgondolt, meglehetősen észszerű és sikeres stratégia húzódik meg. „Bizonyos értelemben ördögien jó a számítás. Éket ver Szöul, Washington és Peking közé” – értékelt a térség szakértője, Stephan Haggard professzor a Time magazinban. És valóban: Dél-Korea és Japán hatékonyabb védelmet vár Amerikától, Kína viszont hevesen ellenzi, hogy régi ellenségeinek területén szupermodern fegyvereket állítsanak hadrendbe. Az orosz diplomácia sem nézi jó szemmel az amerikai aktivitást a „hátsó udvarában”, Lavrov külügyminiszter szerint egy Észak-Korea elleni katonai akció kiszámíthatatlan következményekkel járna. Moszkva a gazdasági szankciók további szigorítását sem támogatja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte ugyan a keddi rakétakísérletet, de ezek csak üres szavak, és aligha ijesztik meg Kim Dzsongunt. Arról nem is beszélve, hogy bármiféle kereskedelmi tilalom betartását egyedül Kína tudja kikényszeríteni a két állam 1400 kilométer hosszú határán – ha akarja. Márpedig a phenjani rendszer összeomlása Pekingnek sem érdeke.
Komoly bizonytalansági tényező Donald Trump, akit nevetségessé tett az újabb rakétakísérlet. „Nem a beszéd a válasz” – dühöngött az elnök (szokás szerint a Twitteren), a megelőző csapásra utalva. Saját védelmi minisztere, a nyugalmazott tábornok James Mattis igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván: mindig van remény a diplomáciai megoldásra. Kimnek is tudnia kell, hogy egy igazi háborúban tökéletesen esélytelen az amerikai hadigépezettel szemben. Valószínűleg ezért választott semleges célpontot a guami amerikai támaszpont helyett: ha amerikaiakra támad, elkerülhetetlen a válaszcsapás. Így viszont számíthat arra, hogy az amerikaiak nem kezdenek háborút az orosz és kínai határon.
Csakhogy Trumpnál sohasem lehet tudni, a hiú milliárdos bizonyára rosszul viseli, hogy hülyét csináltak belőle. Csak remélni lehet, hogy van még a Fehér Ház (vagy a Pentagon) környékén olyan épeszű és megfontolt tanácsadó, akire hallgat az elnök, a fegyveres erők főparancsnoka.
Fellélegezni nem lesz időnk, mert vészesen közeledik szeptember 9-e, Észak-Korea nemzeti ünnepe, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1948-as megalapításának évfordulója. Ezt pedig látványosan ünnepli a diktatúra. Tavaly ezen a napon hajtották végre az ország történetének ötödik kísérleti atomrobbantását, és a nyugati megfigyelők szerint lassan közeleg a hatodik is.
2700
kilométert tett meg a levegőben a kedden tesztelt észak-koreai rakéta, mielőtt a Csendes-óceánba csapódott.
Megszületett Kim Dzsongun harmadik gyermeke. A hírt a dél-koreai titkosszolgálat közölte, Phenjan szokás szerint szigorú titokként kezeli az uralkodódinasztia családi ügyeit. Azt sem lehet tudni, hogy a február táján született baba fiú-e vagy lány. Biztos csak az, hogy az anya, Ri Szoldzsu hónapok óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A pár két korábbi gyermeke egy 7 év körüli fiú és egy 4 éves lány. A 33 éves apa a sztálinista „uralkodóház” harmadik nemzedékéhez tartozik, az államalapító Kim Irszen unokája, Kim Dzsongil fia – tőlük örökölte a hatalmat.
Észak-Korea évtizedek óta dolgozik rakétaprogramján. Már sok kis és közepes hatótávolságú rakétát tesztelt, gyakran nemzeti ünnepekhez igazítva vagy konfliktushelyzetekben erőfitogtatásul. Az utóbbi hónapokban megszaporodtak a kísérletek, a keddi már a 13. volt az idén. Júliusban kipróbáltak két interkontinentális ballisztikus rakétát is, amelyek elvben amerikai célpontokat is elérhetnek. Félő, hogy ez a haladás jele: Phenjannak egyre komolyabbak a rakétái, és ezeket nukleáris robbanófejjel is felszerelheti. Hogy képes-e előállítani erre alkalmas miniatűr atombombát, arról nincs megbízható információ.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!