Az Európának ígért pénzügyi segítséggel és dinamikusan fejlődő belső piacával Kína a világpolitika mellőzött szereplőjéből néhány év alatt vezető hatalommá vált. Magyarország logisztikai hídfőállása nem is, de autóipari központja még lehet középtávon. Matura Tamást, a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.
– Megmenti Kína a világot, ha megveszi az eurókötvényeket?
– Az eurózóna válságországainak megmentésére felállított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 1000 milliárd euró körül jár, míg Kína tartalékait 2300 milliárd euró értékűre becsülik. Valószínűtlen, hogy Kína ennek nagy részét hajlandó lenne Európára áldozni. Peking körülbelül 100 milliárd euróval járulna hozzá az európai mentőcsomaghoz, ami egyfelől hatalmas összeg, másrészt csak egy szeletét jelenti annak, amire Európában szükség van. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU GDP-je még mindig háromszor akkora, mint Kínáé. Kína tehát nem fogja megmenteni a világot, és egyedül nem fogják kifizetni az európai cechet sem. Ha vesznek is EFSF-kötvényeket, azzal azt üzenik, hogy felelősségteljes képviselői a világpolitikának: az elmúlt évszázadokban Kína másodlagos szerepet töltött be a nemzetközi politikában, még öt éve is alig szólhattak be a világ alakulásába, most pedig ők diktálják a feltételeket.
– Az ország legfőbb kereskedelmi partnere mégiscsak az EU.
– Igaz, hogyha az eurózóna megszűnne, Kína futhatna a pénze után, mert a becslések szerint a devizatartalékának 25 százaléka euróban van, ehhez képest másodlagos, bár nem jelentéktelen a kieső exportbevételek problémája. Valószínűleg végeztek számításokat, hogy megéri-e nekik egy relatíve kisebb összeggel segíteni Európában, amivel meg tudják fékezni a negatív folyamatokat, hogy később ne kelljen a saját gazdaságukat egy jóval nagyobb összeggel megerősíteni, mint pár évvel ezelőtt, mikor 600 milliárd dollárt költöttek erre.
– Mi alapján döntik el, hogy hova fektessenek be?
– A befektetési stratégiájuk többnyire négy dolog megszerzésére irányul: piachoz, technológiához, nyersanyagforrásokhoz és a stratégiai tőkéhez, azaz a nyugati vállatokkal való egyesülés lehetőségéhez szeretnének jutni. Ebből Magyarországon egyik sincs.
– Pedig mikor Wen Jiabao miniszterelnök június végén Budapestre látogatott, elhangzott: Kína Magyarországon európai hídfőállást szeretne kiépíteni. Van ennek az alapja?
– Magyarország nem válhat európai szintű hídfőállássá. Még ahhoz is, hogy ki tudjuk használni a földrajzi elhelyezkedésünkből adódó lehetőségeket és az ország közép-európai logisztikai központ legyen, nagyon jelentős infrastrukturális beruházásokat kellene végrehajtani. A világkereskedelemnek majdnem 90 százaléka továbbra is tengeren zajlik, a Sanghajból induló nagy konténerhajók továbbra is Rotterdamban vagy Hamburgban rakodnak ki, mivel a Dunán nem lehet. Arra lenne csak esély, hogy Magyarország regionális logisztikai központ legyen, vagy inkább a régióban lévő több központból az egyik. De mivel továbbra sincsen tengerünk, ehhez együtt kellene működni például Horvátországgal, ami nagy befektetéseket igényelne.
– Vasúton nem lehetne árut szállítani?
– Megoldást jelenthetne a modern selyemút. A Szibérián át Európába tartó vasútvonalak egy részét Magyarországra terelhetnék, és az áru Záhonynál lépne az országba. De itt is vannak problémák az átrakodással, az eltérő nyomtávú vasúti sínekkel. Viszont ehhez az is kellene, hogy Kína belső tartományai – például Xinjiang – fejlődjenek, mert soha nem fognak Sanghajból vasúton árut szállítani úgy, hogy végig kell menni az egész országon.
– De EU-s tagállamként egy 500 milliós piacot érhetnek el tőlünk.
– Rendkívül nagy pluszköltséget jelent, hogy ha Magyarországra települnek, le kell fordítani a termékek leírását magyarra, majd szlovákra, lengyelre, csehre. Ehhez képest, ha Németországban fektetnek be, akkor németre, és mondjuk, franciára fordítanak, az angol verzió adott, így máris lefedik a fél európai piacot. Magyarországnak nyersanyaga sincsen, a technológia pedig külföldről érkezett. Egy dologban látok lehetőséget: az autóiparban. Az, hogy Audi, Opel, Suzuki és Mercedes gyárak települtek ide és jelentős beszállítói ipar épült hozzájuk, ez egy olyan ajánlólevél lenne, ami sokat nyomna a latban. Kínában most még a belső – a világ legnagyobb – autópiacára termelnek, és a minőség nem üti meg az európai mércét, de középtávon, mondjuk, öt éven belül talán már elérhetik az uniós sztenderdeket, így már most érdemes azon gondolkodni, hogy Magyarországot vonzóvá tegyük a kínai autógyárak számára.
– Létezik egyáltalán munkanélküliség Kínában?
– Olyan fajta kapun belüli munkanélküliségről, ami például itthon volt jellemző a szocializmus alatt, nem beszélhetünk. De tény, hogy az óriási munkaerő-kínálat miatt kevésbé fontos munkaköröket is fenntartanak. Például a buszokon minden ajtó mellett ül egy ellenőr, így a sofőrrel együtt akár 3-4 ember is dolgozik egy járaton. A trend azonban változik, egyre inkább munkaerőhiány kezd kialakulni a gazdaság növekedése és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt. Az összeszerelő iparban az elmúlt években akár negyedével-felével is nőttek a bérek, mivel a dolgozók olyan tárgyalási pozícióba kerültek, hogy fizetésemelést kérhettek.
– Viszont a keresetük akár 30-40 százalékát is megtakarítják. Miért van erre szükség?
– A társadalombiztosítás nem olyan fejlett, mint Nyugaton. Ha valaki megbetegszik, a kezelés költségeinek nagyobb részét ki kell fizetnie. A nyugdíj-előtakarékosság is fontos, mert míg a hagyományos családmodellben húsz unokának kellett eltartani négy nagyszülőt, ma a 4-2-1 probléma miatt, vagyis azért, mert négy nagyszülőnek két gyereke van, nekik pedig már csak egy, gondolniuk kell a jövőre.
„Reménykeltő tárgyalásokat folytat” Kínában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi, aki egyúttal a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos is, a kínai jegybank elnökénél, Zhou Xiaochuannál tett látogatása után az MTI-nek megerősítette, hogy „a kínai bankok vásárolnak magyar államkötvényeket és forintban denominált értékpapírokat”. A magyar miniszter Pekingben tárgyalt még a China Investment Corporation állami befektető cég, a Dagong Global Credit Rating Co., a legnagyobb kínai hitelminősítő intézet és a Metallurgical Corporation of China óriásvállalat vezetőivel. Fellegi a megbeszéléseket ígéretesnek nevezte, de részleteket nem árult el. Ezt erősíti európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, Fu Ying nyilatkozata is, melyben a két ország közötti rendkívül jó viszonyt méltatta, hozzátéve, hogy ezt a „gyakori legfelsőbb szintű látogatások” is elősegítik. A magyar kormánybiztos Pekingből péntek este a szuperexpresszel Sanghajba utazott. Szerdán tér haza, addig több nagyvárosba is ellátogat.
A magyar lakosság elismeri Kína gazdasági jelentőségét, ám mérsékelt örömmel fogadja befolyásuk erősödését – derül ki a Medián nyáron készített, 1200 fős reprezentatív felméréséből. Kína nem tartozik a magyarok legkedveltebb országai közé: a megkérdezettek valamivel több mint felének (51 százalék) inkább kedvezőtlen róla a véleménye. Az ország mostani, közepesnek mondható tetszési indexe (49) mégis lényeges javulást jelez a korábbi évek Medián-kutatásaihoz képest. 2007-ben ugyanis ez a mutató mindössze 34 ponton állt. A változást magyarázhatja, hogy a magyarok több mint fele (54 százalék) ma már Kínát látja a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságának. Ennek ellenére a megkérdezettek kevesebb mint negyede említette Kínát azon országok között, amelyekkel Magyarország számára a legfontosabb lenne együttműködni. Kína mostani, 24 százalékos említési aránya mégis ugrásszerű változást jelent 2005-höz viszonyítva, amikor még a megkérdezettek mindössze 2 százaléka sorolta a legfontosabb partnerek közé. A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősödését illetően a legtöbben nem annyira optimisták, mint a kormányzati kommunikáció: csak minden ötödik válaszadó (a kormánypárti szavazóknak alig háromtizede) érzi úgy, hogy a szorosabb kapcsolat mindenképpen megéri. A megkérdezettek több mint fele az együttműködésben kockázatokat is lát, további 18 százaléknyian viszont túlságosan kockázatosnak tartják a kínai befolyás erősödését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
