Lehet, hogy meglepő, de a magyarországi kínaiakra egyáltalán nem áll, hogy „annyian vannak, mint a kínaiak!” A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala szerint számuk nem haladja meg a 15-20 ezer főt – legalábbis hivatalosan, hiszen ez a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezők számát tükrözi.
Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy negyedévnél rövidebb ideig mennyien tartózkodnak az országban. Nem jellemző, hogy a kínaiak magyar állampolgárságért folyamodnának: 2006 és 2010 között kétszázan tettek állampolgársági esküt.
Tálas Barna, a Magyar-Kínai Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke a VH-nak elmondta: már nem igaz, hogy az itteni kínaiak csak piaci és bolti kereskedők, vendéglősök, sok a nálunk élő művész, orvos, természetgyógyász és műszaki értelmiségi is, a budapesti kínai kolóniának magyar–kínai kéttannyelvű iskolája és buddhista imaháza is van. Kínai civil szervezetek is működnek: a két kínai nőegylet egyikét például egy New Yorkból a magyar fővárosba települt hölgy vezeti. A kínaiak megosztottak aszerint, hogy ki honnét jött ide: azok tartanak össze, akik egy tartományból származtak el. Az idősebbek még szigorúan egymás közt élnek, nem jellemző, hogy magyarul beszélnének. De a második vagy harmadik generáció már nyitott, egyre több a vegyes házasság.
Közép-Kelet-Európa legnagyobb kínai kolóniája a magyarországi: hét saját újságjuk is van. Az egyik hetilap főszerkesztője Li Zhen, aki Pekingben végzett magyar szakon, idegenvezetőként is dolgozik nálunk: évente már vagy tízezer turista is hazánkba látogat várost nézni, gyógyfürdőzni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
