Visszacsempészte a Fidesz a kisajátításról szóló törvény módosításába a rendelkezést: kiemelt beruházások esetében nem kell vizsgálni azt, hogy a közösségi előnyök jelentősen meghaladják-e a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt.
Ha a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánít bármit, akkor az annak megvalósításához szükséges ingatlant lényegében akadálytalanul elvonhatja – hívta fel a figyelmet a Kibeszélős című blogoldalon Nehéz-Posony Márton ügyvéd. Az eredeti törvény még csak kivételes esetekben, meghatározott közérdekű célból, gondosan körülírt feltételekkel engedte a kisajátítást – azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett. Fontos garanciális elem az is, hogy a közösségi előny jelentősen meg kell, hogy haladja a tulajdonjog korlátozásával járó hátrányt. Az igazságügyi minisztérium (KIM) eredeti javaslata a kiemelt beruházások esetében az utóbbi szempont mérlegelése alól adott volna felmentést, mondván: ez a feltétel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében értelemszerűen már fennáll. A parlamentnek benyújtott szöveg az említett rendelkezést nem tartalmazta, de a zárószavazás előtti egységes javaslatba mégis visszakerült: Kulcsár József Ferenc fideszes képviselő (civilben érettségizett autószerelő) módosító indítványa csempészte vissza a KIM eredeti javaslatával egyező szöveget. Az indokolás is szó szerint megegyezik a KIM előterjesztésében szereplővel – zárul a blogbejegyzés.
„A tartalmi indokok nélküli kisajátítás a tulajdonjogot olyan súlyosan korlátozza, hogy az egy jogállamban megengedhetetlen” – jelentette ki lapunknak Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte ugyanakkor bár a kisajátítási törvény nem tartalmaz pluszszabályt a kiemelt beruházásokkal kapcsolatban, a jogrendszerből és a törvény összefüggéseiből az következik, hogy másik jogszabály tartalmazhat a kisajátítás alkalmazására vonatkozó kitételt. Azonban tény, hogy a törvénymódosítás elveszi a külön mérlegelés helyét, hiszen magától értetődőnek tekinti, hogy ha kiemeltté nyilvánítanak egy beruházást, az már önmagában elég ok a kisajátításra.
„Ha így marad a törvény szövege, akkor szinte kilátástalanná válik a pereskedés. Értelmetlen lesz ügyvédként ilyen perekben képviselni azt, akinek elveszik az ingatlanát. Közigazgatási jogkörben okozott kárra sem lehet majd hivatkozni a károsult érdekében, hiszen az csak a közigazgatási szervnek felróható hiba esetén jöhet szóba, s a jogszabály alkalmazása nyilván nem lesz felróható az államnak, az állami szerveknek” – nyilatkozta lapunknak Molnár Miklós Viktor, akinek pesti, belvárosi ügyvédi irodája elsősorban gazdasági jogi ügyeket visz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!