Az erőből átnyomott földtörvény nem csak azért különleges, mert a kormánynak kedves gazdák juthatnak földhöz, hanem például azért is, mert egyszerre teszi lehetővé óriási földbirtokok létrehozását és viszi csődbe a nagyüzemeket.
A pénteken botrányos körülmények között elfogadott földforgalmi törvény finoman szólva is ellentmondásos. A tervezetet több mint egy évig előkészítő, annak legalább négy változatát publikáló, de szakmai, társadalmi és parlamenti egyeztetésen a végső formát át nem vivő kormány azt állítja, hogy az új földforgalmi szabályok a kis- és középbirtokok kialakulásának kedvez. Ezzel szemben a paragrafusok – habár egy magánszemélynek alapból csak 300 hektár birtoklását engedi meg – lehetővé teszik 1200, állattenyésztés esetén akár 1800 hektár tulajdonlását is a föld értékét mérő aranykorona-limit megjelölése nélkül. A végső változatból kikerült az a korábbi ötlet is, miszerint családonként maximálták volna az összbirtok méretét. A szabályok többféle olvasatára példa, hogy a civilek és például az LMP, s a Fidesz-frakcióból ígéretéhez híven kilépő Ángyán József véleménye szerint óriási birtokok jöhetnek létre, a kicsik, helyi termelők ellenében. Ugyanakkor a nagyüzemi lobbisták, illetve az MSZP úgy tartja, hogy ha nem is azonnal, de egy évtized múlva a korszerű nagyüzemek tönkre fognak menni, úgymond fokozatosan „kimegy alóluk” a döntő mértékben most is bérelt földterület. Megdöbbentő, de mindkét irányvonalat igazolni lehet a jogszabály elemzésekor!
Ahogy ez a helyzet a külföldiek – tehát uniós és az unión kívüli állampolgárok – földszerzése elleni védekezés egyik legfőbb garanciájaként emlegetett településenkénti földbizottság megítélésével is. A miniszter szerint betonbiztos földvédelem alapjai lesznek e grémiumok, ráadásul helyi érdekeket fognak védeni. Ellenzéki vélemény szerint ezek a letéteményesei annak, hogy a kormányhoz hű csoportokból válogassák ki az új földtulajdonosokat, bérlőket. A földbizottságot ugyanis a kormányhoz hű új agrárkamara jelölheti ki. Emlékezetes: lényegében csak a Fidesszel szövetséges Magosz nevű érdekképviselet tudott listát állítani a kamarai tisztségviselők választásakor a rövid határidők és más szabályok miatt. Vagyis a kamara helyi, megyei és országos emberei kormányhoz hű érdekcsoportot alkotnak. A földbizottságok mellett ráadásul egy állami szervezetnek is egyet kell értenie az új földtulajdonos, vagy bérlő személyével. Összességben ezért megvan a lehetősége annak, hogy a következő időszakban fokozatosan olyan személyek kerülhetnek birtokokhoz, akik megfelelnek a mindenkori kormány elvárásainak.
A kormány állítja: több százezer helyben lakó számára teremt gazdálkodási lehetőséget az új földforgalmi törvény. Az 1200, illetve 1800 hektáros birtokméret alapján számolva azonban ad absurdum kialakulhat az a helyzet is, hogy csupán pár ezer nagy gazdálkodó kezébe kerül az 5,5-6 millió hektárnyi termőterület, miközben ma 180 ezren kapnak uniós támogatást földterületük alapján.
A Jobbik és a legtöbb civil szervezet azt ragadta ki a jogszabályból, hogy a Fidesz–KDNP kormányzat átengedi a külföldiek számára területinket, miközben a „megvédtük a magyar földet” szlogent ismétli. Nagyon kevés szó esik viszont arról, hogy a törvény valóban gátat állíthat a másfél évtized alatt létrejött zsebszerződések érvényesülésének, újak kötésének. Igaz, nem tudni, valójában mekkora területre terjednek ki ezek az illegális szerződések, viszont úgy tűnik, nem tudnak majd életbe lépni. Így sok külföldi, de még több hazai ügyeskedő tőkebefektető járhat pórul.
Talán még kevesebbet foglalkoztak eddig azzal a ténnyel, hogy az állam kettős mércét alkalmaz: az állami földek hasznosítására – kb. 2 millió hektárt, melyből 500 ezer a termőföld a többi döntően erdő és természetvédelmi terület – külön törvényt fog majd alkotni. Azaz a mostani jogszabály a magánszemélyek tulajdonában álló területekre vonatkoztatható. Vagyis az állami földek eladása, vétele és bérbeadása a következő időszakban is az adott kormányzat érdekeinek megfelelően történhet, a botrányt kiváltó állami földbérleti pályázatokra jellemző intézkedéseknek nem vetett véget a parlament. Így az állami földeket bérlő legnagyobb agrárüzemek tulajdonosainak nem kell megfelelni a most alkotott szabályoknak, ekként például a most sokat hangoztatott 1200-1800 hektáros limitnek sem.
A kormány állítja: a jogszabály megfelel az uniós elvárásoknak, mert 4-5 tagország földtörvényéből vették ki az egyes elemeit. Más szakértők szerint viszont az EU alapelveit sérti a most elfogadott törvény, ezért szinte biztos, hogy Brüsszel megtámadja egyes részeit, például azt, hogy jogi személy, legyen magyar vagy uniós, egyáltalán nem vásárolhat földet Magyarországon. Vagy azt, hogy a földbizottságok nem egységes mérce alapján döntik el, ki juthat birtokhoz és ki nem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!